Vállalod a kockázatot?
Kockázatvállalás rejtelmei
Sohasem tudhatod, hogy melyik ajánlatodból lesz szerződés… mert dolgozol rajta, de mi van akkor, ha a kockázatelbíráláson megbukik?
Nézzük meg, részletesen, hogy mi is az a kockázatelbírálás?
Persze, ritkán kerül ajánlat elutasításra, hiszen Te magad is tudod, hogy mikor, mire vállalhatsz kockázatot. A különleges eseteket, meg úgyis engedélyeztetni kell, erről később.
Azt azért tudnon kell, hogy minden egyes ajánlat átmegy valamilyen rostán. Még a teljesen számítógépen kitöltött és elküldött ajánlat is! Ezt maga a számítógép csinálja, már akkor, amikor beírod az adatokat és rákattintasz a Kész gombra (vagy bármi legyen a neve).
Milyen vizsgálatok ezek? Például, ki van-e töltve minden mező? Mekkorák a biztosítási összegek? Hány éves a kapitány? Na jó, a tulajdonos. Vagy, van-e csatolva dokumentum?
De, a beviteli formátumot is ellenőrzi, ahogyan tudja. Például, ha az adatokat legördülő menüből tudod kiválasztani, az már ellenőrzött bevitel. De a telefon mezőbe csak számot írhatsz, és az e-mail megadásánál szól, ha hiányzik a @.
Persze ezek logikai vizsgálatok, itt biztosításszakmai döntések nem születnek.
Mindössze azt tudja csinálni a program, hogy bizonyos esetben kidobja az ajánlatot a hús-vér kockázatvállalónak. Bizonyos autó típusokat, vagy, ha az ingerküszöbnél magasabb a biztosítási összeg. Még az is be lehet programozva, hogy 100 ajánlatból véletlenszerűen X db-ot kiválasszon emberi ellenőrzésre.
Az igazi kockázatvállaló: az ember
Ha jól végig gondolod, mely ajánlatok azok, ahol emberi kockázatvállalás szükséges?
Az biztos, hogy a casco. Azután a vállalkozói biztosítások. És a nagy értékű lakás és lakóközösség biztosítások. Meg a nagy értékű életbiztosítások. Vagyis, nincs olyan tömeg módozat, ahol ne lenne szükség erre.
Először is tisztázzuk, hogy milyen részekből tevődik is össze a kockázat elbírálás.
1. Kockázatfelmérés
Ennél a résznél mindenkinek az ugrik be, a szakértő végigjárja a biztosítandó épületeket és fényképez. Meg, körbefotózza az autót.
Persze, ez is része, de nem csak ez a lényeg. A képek készítése az aktuális állapot rögzítését szolgálja, illetve információval látja el a kockázatvállalás következő szakaszát.
A feladat igazából az, hogy feltérképezze a biztosítandó vagyontárgy(ak)ra leselkedő veszélyeket. Meg kell, hogy találja az összes olyan veszélyforrást, amelyek a jövőben bekövetkezhetnek.
Természetesen az is nagyon fontos, hogy a már meglévő hibákat is megtalálja. Meg az autón a sérüléseket, javításokat.
Erről azután készül egy jegyzőkönyv, vagy feljegyzés.
Minden ezután következő munkafázis a kockázat felmérés által szolgáltatott adatokra tud támaszkodni. Éppen ezért körültekintően kell(ene) elvégezni. Sok esetben a kockázatfelmérő javaslatot is tesz a kockázat befogadására, vagy elutasítására.
A casconál a javaslat teljesen egyértelmű. A kockázat felmérési jegyzőkönyv tartalmazza majd a lakóhelyet, életkort, férfi vezeti-e vagy nő, van-e 2X év alatti vezetője. Ezek alapján pedig a kockázatvállaló megmondja a díjat. Vagy, a számítógépbe beírva automatikusan létrejön a szerződés.
A vagyonbiztosításnál azonban ez nem ilyen egyszerű. A telek fekvésétől, az épületek építési módján keresztül a védelmi berendezésekig sok minden befolyásolja a kockázatvállalást. A vállalkozói és ipari biztosításoknál pedig további ismérvei is vannak. A telephelyen folytatott tevékenység, a dolgozók létszáma, a vállalt önrész nagysága, stb.
És az életbiztosításnál is lehet kockázatfelmérés, ez az orvosi vizsgálat.
2. Kockázatvállalás
Ezt a rész sokszor fel szokták bontani elemzésre és elbírálásra. Szerintem, amikor a kockázat vállaló megnézi, elolvassa a kockázat felmérés anyagát, akkor ugyanazzal a gondolattal elemez és elbírál. Utána vállal, vagy nem vállal.
Vannak adatlapok, jegyzőkönyvek esetleg fényképek, ezek alapján dönt. Az ipari vagyonnál előfordulhat, hogy további iratokat kérnek be, de ezt akár a kockázat felmérő is megteheti. Például a tűzvédelmi utasítás, a kulcsrend (ki milyen kulcsot kaphat), érintésvédelmi vizsgálat, de akár az üzemi technológiára vonatkozó szabályozást is.
Milyen adatokra támaszkodik a kockázatvállaló?
Alapvetően a kockázat felmérés során begyűjtöttekre. Ha a biztosítottnak van előélete a biztosítónál, akkor innen is sok információ szerezhető.
Vállalkozás esetén az internetről is lehet legálisan adatokat szerezni: például a tulajdonosok köre, az alaptőke nagysága, az éves bevétel, felszámolás alatt van-e?
Persze, a kockázatvállalás történhet úgy is, hogy nincs kockázatfelmérés. Ebben az esetben csak az Ügyfél, vagy az általad megadott adatok alapján lesz az ajánlat elbírálva.
Ahogyan a bankoknak lehetősége van az adósokat minősíteni és a rossz adósokat listán nyilvántartani, sőt megosztani azt más bankokkal, a biztosítónak úgy NINCS erre lehetősége.Hogy mi ennek az oka? Hát ezt nem én tudom megválaszolni. Azt tudom, hogy a létrehozására vannak kezdeményezések. És az biztos, hogy nagy szükség lenne rá.
Főleg a lakásbiztosításoknál vannak olyan Ügyfelek, akik sportot űznek a kárbejelentésből. Ezeket persze évfordulóval mindenki felmondja, de van elég biztosító. Az új Ptk. ráadásul lehetőséget a több biztosításra. Ezeknél simán lenyilatkozzák, hogy máshonnan nem jutnak kártérítéshez.
Különleges kezelés: nagykockázat
Az a nagykockázat, aminek valamilyen oknál fogva, nagyobb a kárveszélyessége, mint az átlag. Ez lehet például
- a biztosítási összeg nagysága miatt (például sokszáz milliós telephely),
- a biztosított vagyontárgy különlegessége (például egy Maserati Levante),
- a tevékenység veszélyessége (például fafeldolgozás).
Ezeknél a szerződéseknél előzetes engedélyre van szükség. Vagyis, akár autóról, akár családi házról, akár ipartelepről beszélünk, egy szakértő személy nézi meg a biztosítandó vagyontárgyat.
És, a szemle alapján adott engedély után köthető meg a szerződés.
A következőkben vizsgáljuk meg, hogy mit vizsgálunk a kockázat felmérésénél és elbírálásnál!
Vagyonbiztosítás általánosan
Minden módozatnál előírás, hogy mekkora biztosítási összeg fölött kell a helyszínt megnézni. Ez lehet az épületekre, az ingóságokra, vagy a kettőre együtt meghatározni.
Természetesen a legfőbb cél az épületek, építmények állagának a megállapítása. Itt megnézik, hogy mikor építették, milyen módon (tégla, vályog, fa, stb.), mikor volt felújítva.
Az épületnél fontos szempontok például, hogy van-e alapja, van-e szigetelése, milyen állapotban van a tető, a széldeszkák, az ereszcsatorna. Milyenek a domborzati viszonyok, a csapadékvíz elvezetés meg van-e oldva, vannak-e járdák?
Sokat elmond egy telekről, házról, hogy mennyire van tisztán tartva. Érződik-e rajta, hogy a tulajdonos óvja is, vagy csak használja? Vagyis, ki van-e meszelve, festve, tisztaság van-e?
Fontos lehet a szomszédos területek, telkek veszélye. Más kockázatot rejt egy vegyi üzem a szomszédban, mint egy park.
Most épül-e az ingatlan, vagy felújítás alatt van-e? Ez mindig sarkalatos kérdés, hiszen az építkezés más kockázatokkal jár. A legtöbb biztosító ilyenkor átvált építésszerelés üzemmódba, és azt kötteti meg.
Ha már ott a kockázat felmérő, akkor a vagyonvédelmet is illik megnézni. Esetleg tanácsot adni.
Lakásbiztosítás
Na, itt a legizgatóbb kérdés az épületek falazata.
Leginkább a főépületé. Ha puha falazatú (vályog, vertfal, esetleg fa), akkor biztos, hogy lesz helyszíni kockázat felmérés. Ennek az az oka, hogy
A. a puha falazat kevéssé ellenálló a vízre: csőtörés, felhőszakadás, árvíz és
B. bár nem mondjuk ki, a puha falú épületekben jellemzően a szegényebb, ezáltal nagyobb kárgyakoriságnak kitett emberek laknak. Ők kevésbé tudják karbantartani, felújítani a házat.
Kérdés, hogy működik-e vállalkozás a házban, telken, lakásban, mert ez további kockázatokat jelent. Ha igen, akkor kérdés, hogy milyen tevékenység.
Vállalkozói, ipari biztosítás
Nos itt a kérdések tömkelege merül fel.
Megváltozott-e a tevékenység (az átépítés az érdekes) az eredeti funkcióhóz képest?
A vállalkozói biztosításoknál a helyszíni kockázatfelmérés szükségességét már nem csak a falazat és a biztosítási összeg határozza meg, hanem a tűzkockázatra vonatkozó kockázati besorolás is.
Minden biztosító a vállalkozás tevékenysége alapján kockázati besorolást végez az általános, a tűz, a felelősségi és egyéb kockázatokra. Ebben kimondja azt is, hogy melyek a kockázatos tevékenységek. Például egy 1-5-ig tartó skálán a 4 és 5 besorolásúak.A legismertebb tevékenységi besorolás a TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere).
Lényeges kérdés lehet, hogy milyen messze van a tűzoltóság, illetve, van-e saját tűzoltó brigád?
A vállalkozói biztosításnál külön szabályozás van az elektronikus műszerbiztosítás és a géptörésbiztosítás kockázat vállalására.
A mezőgazdasági vállalkozásoknál allergiások vagyunk a széna és szalma biztosíthatóságára. Világos, ezek rendkívül gyúlékony anyagok, és a tűz az épületekre átterjedve komoly károkat okozhat. Esetleg az egyik épületről a másikra pont a széna-szalma fogja átvezetni a tüzet.
Ugyancsak nagy kérdés az állatok biztosíthatósága, leginkább a lehetséges kárértékük miatt. Itt ne csak a tűzre gondolj, hanem az árvízre, felhőszakadásra is.
A még lábon álló növények is külön kaszt a biztosításban. Sima vagyonbiztosításban ritkán vonhatók fedezetbe.
Értékőrző vagyontárgyak, értékcikkek, ki hogyan nevezi ezeket
Az biztos, hogy a biztosítási összeg dönt. Van olyan biztosító is, amelyik meghatározott összeg felett előírja a listázást és/vagy a fényképezést. Ezt lezárt borítékban őrzik, és kár esetén nyitják fel.
Mégpedig az, ha gyarapodik a cucc. Éppen ezért ilyen esetben mindig külön hívd fel Ügyfeleid figyelmét arra, hogy a listát minden bővülés esetén ki kell egészíteni.
Persze, ha csökken a lista, azt is jelezni kell, de a kártérítés szempontjából ez nem fontos. Csak díjat fizet feleslegesen utána.
Felelősségbiztosítás
Ahogyan a vagyonbiztosításnál a végzett tevékenység, a felelősségbiztosításoknál is a tevékenység játszik fontos szerepet.
Hiszen, ahogyan az Égre törő biztosításban és a Kárrendező tudásbázisban részletesen leírom, a felelősségbiztosítási kárrendezés legfontosabb kérdése, hogy milyen minőségében okoz valaki kárt.
A leginkább alkalmazott felelősségbiztosítás az általános felelősség, a szolgáltatás felelősség, a termékfelelősség és a munkáltatói felelősség. Ezek mindegyikére önálló kockázatvállalási szabályok vannak.
Fontos kérdés a felelősségbiztosításnál a retroaktív (visszamenőleges) időszak hossza. Ez 1-2 év szokott lenni, de találkoztam már nem egyszer 5 évessel is. A retroaktív időszak azt jelenti, hogy a kockázatviselés kezdete előtt okozott károk is megtérülhetnek, ha a biztosítás hatályba lépése után következik be a kár. Erről az Égre törő biztosításban és a Kárrendező tudásbázisban találsz több infót.
PML
Na, elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor azt mondod: viszlát! 🙂
Hát, ez lenne a legnagyobb marhaság Tőled! A PML egyszerű. Csak ne ijedj meg a hülye rövidítéstől…
A PML a possible maximum loss, vagyis a legnagyobb lehetséges kár rövidítése. Ebből meg már tudod is, hogy mire való.
A célja tehát annak a meghatározása, hogy mekkora lehet a legnagyobb kár értéke, ha
- tűz keletkezik,
- semmilyen tűzvédelmi rendszer nem működik,
- a tűzoltók nem érnek ki, vagy az oltás eredménytelen,
- ami csak lehet leég, kiég,
- a tűz magától alszik el.
Vagyis azt a kárértéket kell meghatározni, amikor senki és semmi nem olt, de minden leég, ami leéghet. Én szóltam, hogy egyszerű!
A meghatározásánál vizsgálandó a tűztávolság és a tűzszakasz határ.
A tűztávolság szerepe, hogy a tűz át tud-e terjedni az egyik épületről a másikra. Itt nem csak az egymástól való távolságot kell nézni, hanem az épületek magasságát is.
A tűzszakasz határ szerepe, hogy egy (nagy) épületen belül megakadályozza a tűznek az egyik épület részből a másikba való átterjedését.
Tehát az egyik alapvető kérdés, hogy több épületből áll a telephely, vagy egyből.
A másik, hogy egy épületen belül van-e tűzszakasz határ.
Az logikus, ha egy biztosított objektum egy épületből áll, akkor az jó eséllyel egy PML.
Az alábbi rajz egy képzeletbeli telephelyet ábrázol. A bordók az épületek, a sárga a tűzszakaszhatár.
Az A és a D épület egy PML.
Ugyanakkor a B és a C épülteken belül van tűzszakasz.
A B épületnél egy, így az két PML.
A C épületnél négy van, emiatt öt PML.
Ilyen egyszerű!
Az, hogy az épületek közötti távolság elég-e ahhoz, hogy a tűz ne terjedjen át a másikra, ezt különböző táblázatok tartalmazzák. Minden biztosító rendelkezik PML utasítással, ebbe vannak leírva ezek.
A tűzszakasz meghatározása már inkább építész feladat. A PML utasítás azért igyekszik azt is megmagyarázni.
És a lényeg, hogy mit kell a PML értékének a kiszámolásánál beleszámolni? Hát, mindent, ami azon a PML-en belül van:
- épület,
- ingóságok,
- berendezések,
- készletek,
- gépek,
- értékcikkek,
- ami csak belül van a PML-en.
Vagyis, azokat a károkat nem kell beleszámolni, ami a tűz más telekre, átterjedve okoz.
Casco
Nem tudom, hogy van-e olyan biztosító, aki a jármű fotózása nélkül befogadja azt cascóra. Ha tudsz ilyet, írd meg.
Szóval, más az új autó és más a használt autó kockázat felmérése. Elvileg a kereskedőtől átvett új autónál nem kell szemlés kockázat felmérés. Ez alól kivétel, ha már új autóként is sérült az autó.
A cascónál (általában) meg kell nézni, hogy van-e érvényes forgalmi engedélye, van-e vagyonvédelme, meg van-e az összes gyári kulcs, finanszírozott-e az autó, ha igen, mekkora önerővel vették.
Az is kérdés, hogy egyáltalán lehet-e kötni arra a típusra cascót?
Mit kell fényképezni a szemlén?
Legalább két képet készíts úgy, hogy az autó mind a négy oldala látható legyen. Vagyis, a két átellenes sarokról kell lefotózni, úgy, hogy két-két oldal látszódjon.
Ennél több infót ad, ha mind a négy sarok felől készül fénykép. Ez több biztosítónál is előírás.
Ha van sérülés, akkor azokról közeli kép is kell.
Ezen kívül
- alvázszám,
- kilométeróra állás,
- van ahol az extra tartozékokat is fotózni kell: például automata váltó, bőr üléshuzat, xenon fényszóró.
Különösen problémás akkor, ha csak benyomódott a karosszéria. Ilyenkor a fényes, tükröződő felület kára nehezen érzékelhető a monitoron.
Ha szakad a karosszéria, már könnyebb, mert megtörik a folytonos felület.
Egy autó speciális ok miatt is lehet nagy kockázatú. Például
- alacsony önerővel vásárolták,
- angol, vagy amerikai szabvány szerint gyártott,
- bizonyos típusba tartozik,
- különleges kivitelű,
- meghalad egy bizonyos kort,
- nem szerepel a magyar Eurotaxban,
- nincs meg az összes gyári kulcsa,
- taxiként üzemel.
Személybiztosítás
A legáltalánosabb kockázat felmérés a kockázat felmérő adatlap.
Akkor következik orvosi vizsgálat, ha
- a biztosítási összeg meghalad egy értéket, vagy
- van valamilyen betegsége a leendő Biztosítottnak, ami nem esik kizárás alá, de szeretné a biztosító leellenőrizni az állapotát.
Ilyenkor a biztosító előírásainak megfelelően kisebb, vagy nagyobb vizsgálat történik.
Az orvosi vizsgálat díját a biztosító fizeti. Ennek és persze a jutalék kifizetésének következményeiről, vagyis a kezdeti költségekről itt olvashatsz többet.
Cedálás
És végül egy idegen szó. A használatának semmi értelme sincs, hiszen van rendes magyar megfelelője, de több helyen hallottam már, ezért megosztom Veled.
A cedálás a kockázat átvállalása. Nem magát a kockázat felmérési, elbírálási tevékenységet jelenti, hanem magának a kockázatnak az átvállalását.
Használj minden infót egészséggel!