A beázás károk

A beázások

Beázás. Azt gondolná az ember, hogy nem lehet az túl bonyolult. Jön a víz felülről és kész. Igen, ez a lényeg.
De azt sem szabad elfelejteni, hogy a kártérítés miatt vizsgálni kell a kár okát. Csőtörés? Nyitva hagyták a csapot? A panelok között ázott be? Levitte a vihar a cserepet? Kiömlött a víz?

Mert, ha biztosításról beszélünk, akkor kár esetén pontosan tudni kell az okot.

Az alapvető beázási ok: vihar

A szél megbontja a tetőfedést és az itt keletkezett résen az eső akadálytalanul esik be a padlásra. Ha van elég eső, akkor a padlásfödémen át a víz előbb-utóbb megjelenik a felső szint helyiségeiben.

A vihart mindig a szél erőssége alapján állapítja meg a biztosító. Régebben 15 m/s (54 km/h) szélerősség volt a határ, ma már inkább 17 m/s (61,2km/h) és 19 m/s (68,4km/h).
A biztosítók persze nem mindig ellenőrzik ezt a határértéket. Ha egy területről sok bejelentés érkezik, akkor az viharkár és kész.

Beszélhetünk viharkárként arról is, ha a szél által sodort valami (általában ág, gally) betöri az az ablakot és itt esik be az eső.

Régen (húsz plusz éve), ha nem volt egyértelmű, hogy volt vihar, akkor a biztosító levelet írt a Meteorológiai Intézetnek, és 2 hét múlva választ kapott, hogy mekkora volt a szélerősség. Addig a károsult meg nyugton csücsült, mert mit is tehetett volna? Ha meghaladta fizetett a biztosító, ha nem, így járt.

Ma már több netes oldalról ingyenesen kérhetőek le ezek az adatok. Ezek sajnos nagy felbontásúak, vagyis régiónként, megyénként adnak csak adatot.

Vannak viszont fizetősek, ahol méterre pontosan megmondják, hogy azon a címen mekkora volt a szélerősség. Ilyenje minden biztosítónak van. És ezekkel pert lehet nyerni.

Ezt persze bárki lekérheti, csak ki kell csengetni az árát.
Én kettő ilyennel dolgozom, az egyik az Ubimet. Ha valaki nézi a Forma 1-es közvetítéseket, találkozhat a nevével.
A másik a Macro Expert. Itt egy szélerősség (és villám) lekérdezés 1.000 Ft + ÁFA.

A tetőfedés vihar általi megbontása inkább a magastetős épületeknél lehetséges.
A lapostetős épületek beázás kárai már problémásabbak. Ugyanis viharkárnál ott is szükség van a tetőfedés szél általi megbontására. De, a lapostető szigetelését általában nem 1-2 m2-en bontja meg, hanem a teljes felületét viszi.
A lapostető beázás nagyon sokszor a szigetelés elhanyagolt állapota miatt következik be. Ez pedig viharkárra nem téríthető.

A mási alapvető beázási ok: felhőszakadás

Arról szól, ha olyan mennyiségű csapadék esik le olyan gyorsan, hogy az egyébként szabályosan megépített lefolyók nem tudják elvezetni.
Két dologra kell itt figyelni.

Mennyiség. Egyes szerződések meghatározzák a mennyiséget, mások nem. Ha van határérték, akkor vita esetén érdemes az eső mennyiségét lekérdeztetni. Ha nincs konkrét határérték, akkor viszont a biztosító belátásától függ a térítés.

Talajszint. Sok biztosításnál a felhőszakadásnál ki van kötve, hogy csak a talajszinten áramló víz által okozott károk térülnek. Vagyis ezeknél csak az elöntés károkat fizeti ki a biztosító.
Ha ez nincs kikötve, akkor a lapostetőkön megálló víz okozta károk is fizethetőek.

A felhőszakadásnál is, mint az elöntés károknál általában kikötés szokott lenni, hogy a talajszint alatti padozatú helyiségekben nem fizetik ki a padlón tárolt dolgokat. Azokat térítik meg, amelyek legalább 15 cm magasan, vagy euro raklapon voltak tárolva.

Hónyomás

A hónyomás is tud természetesen beázás kárt okozni.
Ez ugye arról szól, hogy a hónyomás miatt sérül a tetőfedés (cserép, pala, esetleg tetőüveg) és az itt bezúduló hó okozza a beázást. Nem feltétlenül a frissen eső, hanem a korábban a tetőn felgyülemlő, és a hónyomáskárt okozó.

A beázás tekintetében a hónyomás nem szokott kizárásokat tartalmazni.

A semmiképp nem elfelejtendő ok: csőtörés

A beázás károkra úgy tekintünk, mint amikor a víz felülről érkezik. Korábban én is írtam ilyet a cikk elején.
Nos, így van ez akkor is, ha a csővezeték a padláson van elvezetve. Ha ez kilyukad, vagy elfagy, akkor a ház beázik.

Ha egy cső elfagy, az mindenképpen építési hiba (nincs leszigetelve a cső) és a károsult közrehatott a kár bekövetkeztében (100%-ban), úgyhogy a biztosítók a fagyás károkat nem szeretik téríteni.

Ha a családi háznál a tetőtérben van a csőtörés, akkor beázik a földszint. De, ha a tömblakás felsőbb emeletein van csőtörés, akkor is beáznak az alul lakók.

Ugyanakkor, ha a csőtörés a biztosított ház, lakás falában, vagy padlójában van, akkor is beázik, legfeljebb az felázásnak nevezzük. De, ugyanúgy (direkt) biztosítási esemény okozza.

Van olyan feltétel, amelyik megkülönbözteti a kockázatviselés helyén belül és a kockázatviselés helyén kívül keletkezett csőtörést
Láttam már olyat is, amelyik különbséget tesz épületen belüli és épületen kívüli csővezeték között.
És ennek megfelelően fizet a csőtörésekre.

Általában nem nehéz különbséget tenni, hogy egy felázás csőtöréstől van-e, vagy a talajvíztől.

• Ha csőtöréstől van akkor félkörív alakú a felázás.
• Ha a talajvíztől, akkor egyenletesen egy magasságban látható a falon.

A kilencvenes évek első feléig a direkt biztosítások csak a vihart, a felhőszakadást, a hónyomást és a csőtörést ismerték a beázások okaiként. Ezután jelentek meg a különböző beázás okok a lakás és a lakóközösségi biztosításoknál.

Panelhézag beázás

Az a lényege, hogy az oldalfalon keresztüli beázásokat téríti meg.
Nyilván ez egy kicsit a biztosítási alapokon való átlépés, hiszen ez kizárólag csak építési hibából eredő beázás lehet. Márpedig az építési hiba, örök idők óta kizárási ok. Szóval itt átléptünk ezen.

A szövegezéstől függően azután lehet, hogy csak a sarkokban jelentkező beázást fizeti ki, de lehet, hogy az ablakok körülieket is.

Fontos viszont, hogy mindig jelentkeznie kell a friss beázásnak és, ha csak a penész látható azt a biztosítás nem téríti meg.
A penészesedés ugyanis abszolút kizárási ok. (Lehet, hogy csak még most.)

A penész kialakulásához nagyon sokszor a hőhíd vezet. Ez olyan alkatrész a falban, ami jobban vezeti a hőt, mint a fal többi része. Bár a mi esetünkben a hideget vezeti jobban.
A hideg és a meleg találkozásánál pára keletkezik és ez ilyenkor a fal belső oldala. A falfestékek és a tapéta pedig kiváló táptalaj a penész kialakulásához, ami a pára (víz) megjelentésével meg is kezdődik.

A másik oka a penésznek a műanyag nyílászárók megjelenése. Ugyanis ezek annyira jól zárnak, hogy minden pára megmarad, mert zárt ajtó-ablaknál a ház nem szellőzik. Emiatt olyan lakások is elkezdenek penészedni, amik korábban nem.
A megoldás a szellőzők felszerelése.

Elvileg a panelek közé be kellett építeni egy gumi, vagy műanyag csíkot, amik a víz és a hőszigetelést lettek volna hivatottak megoldani.

Egyszer egy hőhidas kárbejelentésnél voltam. Amikor elutasítottam a kárt, a károsult elmondta, hogy amikor a házat építették Ő itt dolgozott, mint kőműves. Télen, mikor nagyon hideg volt, akkor ezeket a gumikat gyújtották meg és annál melegedtek. Csoda, ha nem jutott minden hová?
A fagyi visszanyalt…

Beázás a felső lakótól

Eddig csak direkt biztosításokról beszéltünk, ez már lehet felelősségbiztosítási esemény is. Attól függ, hogy kinek milyen biztosítása van.

Korábban említettem, hogy a felső lakónál történő csőtörés bőven okozhatja az alsó lakás beázását.
De, vannak mások is.
A leggyakoribb, hogy az automata mosógép csöve kicsúszik a kádból és a mosógép a padlóra engedi a vizet. Az pedig elindul szépen lefele.

Minden mosógéphez van/volt egy műanyag eszköz, amit a lefolyócső végére kellett pattintani. Ettől kampós lett, és be lehetett akasztani a kád szélébe. Néha/gyakran ez leesett a helyéről.
Amikor a hetvenes években elindult a nagy panel építés, még nem voltak automata mosógépek. Ma már, ha építenek egy házat, vagy felújítanak, akkor a mosógépnek csinálnak szennyvíz bekötést. Emiatt ez a kár ok egyre ritkább.

Előfordul, hogy az akváriumból folyik ki a víz.

Volt olyan esetem, mikor majdhogynem eskü alatt vallotta a felső lakó, hogy kiborult a felmosó víz a vödörből és az okozta a leázást. Csakhogy a lefolyt víz mennyisége nem egy vödörnyi volt. Ki tudja, hogy mi volt az indítéka a hazugságnak?

Egy kedvenc ügyem.
Mit csinálsz azzal a kárral, amikor egy 16 literes diszperzites vödör borult ki a sarokban, és a szép zöld festék lecsorgott az alsó, két hete kifestett hófehér falra? Hát dizájnnak sem volt semmi…
Ugyanakkor ez nem csőtörés. Viszont beázás.
Csak mire téríted?

All risks

Van még egy biztosítási esemény (mert ez is az, sok-sok kizárással) ami megtérítheti a beázásokat.

Az all risks a vállalkozás és az ipari biztosítások sajátossága volt nagyon sokáig.
Feltételtől függő, de az all risks biztosítások (vállalkozói, ipari) java része kifizeti a beázás károkat.
Nem fizeti azonban ki a beázás okának a javítását, hacsak az nem váratlan, előre nem látható volt. Magyarul kifizeti ugyanúgy, mint a megnevezett kockázat a viharkár, hónyomás tetőjavítását.
Viszont nem fizeti ki az elavult tetőszigetelését.

Tehát, az all risks ezzel is több a megnevezett kockázatnál, hogy jellemzően kifizeti az olyan beázás károkat, ahol nincs vihar, hónyomás által károsított tetőfedés.
Csak rossz a tető.

Mostanában azonban a lakásbiztosítások is kezdik átvenni az all risks-et.
Őszintén megmondom, ezeket nem igazán ismerem, sem a beázás, sem egyéb tekintetben, úgyhogy nem tudok róla okosságot mondani.

Mire térülnek a társasházi beázás károk?

Alapvetően háromféle biztosításra:

• saját vagyonbiztosítás,
• társasházi vagyonbiztosítás,
• a károkozó felelősségbiztosítása,

Nem véletlen, hogy a biztosítók szeretik nyilatkoztatni, a károsultat, hogy milyen biztosításra rendezteti még a káreseményét, hiszen…
… egyrészt három módon is lehet,
… másrész Ő maga is több biztosítással rendelkezhet egy ingatlanra (új Ptk.).

Szóval, a beázás károknak vannak nézőpontjai rendesen.
Olyannyira, hogy a cikk keretében nincs is lehetőségem ezt teljesen kifejteni.
Viszont a beázásról nagyon sok szó esik a vagyon Kárrendezés gyakorlata című konzultáción.

• Ott részletesen kivesézzük, hogy mikor, milyen biztosításra térülhet egy kár.
• Plusz az is, az ilyen a beázás kijavítása meddig a társasházé és honnan a lakóé?
• De, arról is szó esik, hogy miben más a direkt és a felelősségi biztosítás kárrendezése.
• És megtudhatod az előzménykárok vizsgálatának a rejtélyét.

Persze, nem csak ennyi, hanem sokkal több. Például:

• Mi a kárrendezés teljes folyamata és kik vesznek rész benne?
• Hogyan gondolkodik egy szakértő a kárrendezés során?
• Milyen értéktípusokat használunk?
• Hogyan vizsgáljuk a biztosítási eseményeket?
• Milyen egy szakvélemény, árajánlat, amit a biztosító is elfogad?
• Mi alapján választ a szakértő árat és egységárat?
• Miképpen kell alkalmazni a károsult kötelezettségeit?

Az egész piszok jó, ezt már nagyon sokan tudják tapasztalatból.

És most az első olyan konzultáció kerül megrendezésre, amelyikre bárki szabadon regisztrálhat!

Nézd meg miről beszélek, érdemes!
A részleteket itt mutatom:
https://allomanydij.hu/a-karrendezes-gyakorlata-neked/

Mi mindent találtak már a szennyvízcsatornában?

A dugulást a legtöbb esetben az okozza, hogy valamilyen tárgy kerül bele. Ez azután megakad valahol, leszűkíti a keresztmetszetét, és kész is a dugulás.
Hogy miket dobnak, az emberek a WC-be? Íme:

• bugyi, gatya,
• póló (?),
• tampon, betét,
• fadarab (hogyan tudta lehúzni?),
• mobiltelefon,
• plüssfigura,
• tégla (gondolom, felújításból származott).

A dugulás másik leggyakoribb oka

Természetesen a zsír lerakódása a cső falán. Eleinte csak leszűkíti a keresztmetszetet, de olyan mértékű is lehet, hogy teljesen elzárja a csövet.

Csak javaslom…

A vagyon Kárrendezés gyakorlata részletesen bevezet téged a kárrendezés kulisszatitkaiba.

• Olyan dolgokat tudhatsz meg róla, amit egyébként soha, sehol.
• Amit a biztosítók nem mondanak el.
• Amit nem tanítanak a módozati oktatásokon.
• Amit a gyakorlatban nem tudsz elsajátítani, viszont az ügyfélkapcsolataidban komoly fejlődést jelent.

Nézd meg itt a részleteket:
A vagyon Kárrendezés gyakorlata