Csőtörés, vagy minek nevezzelek?

A csőtörés melléfogásai. Akarom mondani mesterfogásai

Nevezzük, ahogyan akarjuk: csőtörés, vízkár, vezetékes vízkár, vezetéktörés, mindegy, ugyanarról beszélünk: a csővezetékekben közlekedő valami okozta károk.
Korábban azt gondoltuk, hogy a műanyag csövek elterjedésével csökkenni fog a csőtörések száma. Az élet erre rácáfolt. A mai napig a csőtörés az egyik leggyakoribb káresemény.

Mik lehetnek a csővezetékek?

Nyomóvezeték: ez az ivóvíz hálózat. Általában ebből iszol, főzöl fürdesz, öblíted a WC-t, mosol. Értelemszerűen ez lehet hideg víz, vagy meleg (forró) víz is. Logikus, hogy nyomás alatt van.

Szennyvízvezeték: a mosdóban, kádban, WC kagylóban, mosogatóban, satöbbiben lefolyó víz és egyéb cuccok elvezetésére szolgál. Csatornának is szokták nevezni. A házi szennyvízhálózat azután rákapcsolódik a városi csatorna hálózatra. Vagy nem, és akkor a telken kerül kezelésre emésztő, szikkasztó, tároló (majd szippantó) lehetőséggel.
Ezekben a csövekben nincs nyomás, a víz a gravitáció segítségével jut el a megfelelő helyre. Vagyis, a csövek lejtenek.

Fűtés vezeték: sok lakásban/házban úgy működik a fűtés, hogy a radiátorba forró vizet szivattyúznak és ez melegíti fel a helyiséget. A radiátorból azután a víz tovább megy, és újra felmelegszik.
Ezt egyedi fűtés esetén gáz-, vagy vegyestüzelésű kazánban teszi meg. Távfűtés esetén egy távoli, nagy teljesítményű kazánban.
Külön szót érdemel a padlófűtés, ahol nem radiátorokkal, hanem a padlóban lefektetett csövekben áramlik a meleg víz és úgy fűt.
Ha zárt rendszerű a fűtés, akkor az ilyen típusú vezetékekben is van nyomás. Ha nem zárt, akkor nincs.

Klímaberendezés vezetéke: a klíma ugye az épületen belül hűt. Ahhoz, hogy az épületen belül hűtsön, kívül elő kell állítani a hideget. Ez a kültéri egység dolga. Utána a hideget a beltéri egység befújja a lakásba. A kültéri és a beltéri között csővezeték van, amiben gáznemű anyag kering.

Technológiai vezeték: ipari, vállalkozói biztosításoknál kell erről beszélni. Ide tartoznak a vállalkozás által, a tevékenységhez kötődő technológiák vezetékei. Ebben azután lehet folyadék, vagy légnemű anyag is. Víz, gőz, olaj, ammónia, zsír, folyékony ételek, egyebek. Bármi, ami csővezetékben továbbítható. Lehet nyomás alatt, vagy nem.

Tűzoltó vezeték: nyilván a technológiai vezetékek közé tartozik, de érdemes kiemelni, mert a vállalkozói, ipari biztosítások megkötésénél is felmerülhet kérdésként. Van egy idegen neve is: spinkler.

Mitől lesz csőtörés?

A régi vas nyomócsöveken leggyakoribb csőtörés ok természetesen a kor. Vagyis a rozsdásodás. Bizonyos területeken a föld savasabb, itt a földben vezetett csövek hamarabb korrodálnak.
Ezeken a csöveken a szerelés minden esetben menetes kötéssel készült. Ezt jól meghúzták és örök élet meg egy nap az élettartama.
Legalább is ezt mondták régen. Ma már tudjuk, hogy nem így van. A csövek pár évtized után megadják magukat, elrozsdásodnak és emiatt kilyukadnak, kész a csőtörés.

Az új, műanyag vezetékeken viszont anyaghiba és a szerelés közbeni hibák miatt keletkezik csőtörés. Nagyon sok idom (ív, könyök, „T” idom, stb.) szokott meghibásodni. Ezek valamilyen gyártási hibák. Ne kérdezd, hogyan keletkeznek, nem értek hozzá. Csak a csövön, az alkatrészen lesz egy (általában hosszúkás) lyuk és spriccel a víz.
A műanyag csövet és a hozzá való szerelvényeket ragasztják, hegesztik, roppantják. Ha kevés a ragasztó, nem elég meleg a hegesztő, vagy nincs a roppantó a helyén, a kötések hibásak lesznek. Nem fog azonnal folyni víz. Nem bizony… majd fél év múlva lesz csőtörés.

Lehetnek persze egyéb okok is.
Szennyvíz vezetéknél gyakran előfordul a dugulás. Lehet, hogy valamit beledobtak, ami nem tud lefolyni. Lehet, hogy elzsírosodott a fala, és leszűkült a keresztmetszete. Ugyanúgy, ahogy az ember erei is szoktak.
De előfordulhat az is, hogy gyökér nő bele a szennyvízbe. Ehhez persze lennie kell rajta valamilyen lyuknak.

Szennyvíz-cső törését szokta okozni az is, ha süllyed, tömörödik a föld, amibe vezetik. Ez leginkább a feltöltött telkeken szokott előfordulni.
De a fürdőszobák talaja is megsüllyedhet, erről beszélek később.

Közterületi csöveknél a közúti forgalom is okozhat csőtörést.

Hogyan lehet észrevenni, hogy csőtörés van?

Házon belül általában a falak nedvesedését szokták észrevenni, ha csőtörés van. Az is lehet, hogy egyszercsak megáll a padlón a víz. Vagy megjelenik és csöpög a mennyezeten.
Családi házaknál a hátsó szomszéd szokott szólni, hogy vizesedik a fürdőszobánál a fal,  vagy a vízóra leolvasó, hogy magas a vízfogyasztás.
Tömblakásoknál az alsó szomszéd jelentkezik, hogy nála is folyik a víz.
Az is látványos (és bosszantó), ha a szennyvíz vezetéken nem folyik le a víz. A csőtörés általában bosszantó.

Nyomóvezeték esetében a nedvesedés gyorsan megjelentik és gyorsan növekszik. A szennyvíznél lassabban.

Ha megjelenik a víz a falon, érdemes körül rajzolni, így látható, hogy hogyan “fejlődik”.
Íme egy példa, bár, lehet, hogy kicsit túllőtt a célon. Angol volt a szentem. Már az ügyfél.

A csőtörés helyének meghatározása

A csőtörés, vagy konkrétan a víz elfolyás helyének a meghatározása néha problémát okoz. Ne csak épületre gondolj, hanem olyan udvarra, amelyik le van betonozva, aszfaltozva.

Erre persze vannak módszerek, mégpedig a következők.

Szakaszolás: a legegyszerűbb, házilag is elvégezhető vizsgálat a csőtörés megkeresésére. Nyomóvezetékre használható és csak akkor, ha a hálózat egyes szakaszai lezárhatók csapokkal. Úgy történik, hogy a csapokat szisztematikusan elzárják, és így állapítják meg, hogy melyik szakaszon van csőtörés. Itt arra is szükség van, hogy tudják azt, hol vannak elvezetve a vezetékek.

Nyomvonal keresés: ha nem tudják, mert nem Ők építették a házat/telephelyet, akkor jöhet a nyomvonal keresés. Ez persze nem a csőtörést találja meg, hanem a csővezeték nyomvonalát. Egy műszer jelzi a talajban lévő csövet, elektromos kábelt, műanyagot, betont.

Akusztikus keresés: van ahol elektroakusztikusnak nevezik, de ez csak cifrítás, hiszen minden mérőműszer “elektro”. A nyomás alatt lévő (nyomó, fűtés) vezetékből a csőtörés miatt elszökő víznek hangja van. Ügyfeleim úgy szokták jellemezni, hogy sustorog.
Ezt a hangot keresik érzékeny, erre a hangra hangolt mikrofonokkal. Ahol a leghangosabb, ott a csőtörés.

Korrelációs keresés: az akusztikus továbbfejlesztett változata. Minden helyen, ahol a (nyomó és fűtés) vezeték elérhető, ott hangérzékelőt raknak rá, és vizsgálják, hogy mennyire erős a csőtörés hangja. A jeleket egy központi egység (számítógép) értékeli ki, és ez alapján keresik a csőtörés helyét. Itt már nem a szaki gondolkodik, hogy hol lehet a csőtörés, hanem a számítógép.
A korreláció egyébként két valaminek az egymáshoz való viszonyát jelenti.

Jelzőgázos keresés: gázt vezetnek a csőbe, amit csőtörés van és ahol előkerül, ott valahol kell keresni a csőtörést. A gáz persze csak kis mennyiségű és csak műszerrel érzékelhető.

Hőmérős, vagy hőtérképes keresés: szokták infrának is nevezni, de ez is csak a cifraság. A meleg infrasugárzást bocsájt ki. Meleg, vagy forró víz elfolyásánál, a környezet (beton, föld, fal) melegedéséből következtetnek a (nyomó, vagy fűtő) csőtörés helyére.

Kamerás keresés: szennyvíz cső esetén kereshető a csőtörés vele, mert egy kábel végén lévő kamerát használnak erre a célra, amit bevezetnek a csőbe. Ez a kamera 4-5 cm átmérőjű, tehát legalább ilyen átmérőjű vezeték vizsgálható vele.

Az alábbi videón egy kamerás csővizsgálatot láthatsz. Három és fél perc az egész és nem mindennap nézhetsz ilyet. A felvétel két esővíz levezető csőben készült.

Az első cső átjárható, bár vannak benne olyan helyek, ahol már vastagabb lerakódás látható.
A második cső viszont el van dugulva. Ezen a víz nagyon lassan jut át.

És, sokszor fejjel lefelé látod majd a világot.

Mi térül csőtörés esetén?

A téríthető kár két részre osztható.
Egyrészt helyre kell állítani a csővezetéket. Miután tudjuk a csőtörés helyét, ha az el van burkolva (falban, padlóban, földben), ki kell bontani a csövet. Vagyis, ki kell szabadítani, hogy a törött cső javítható legyen. Ha ki van bontva, meg lehet javítani. Utána persze a csövet megint el kell takarni, vagyis a bontást helyre kell állítani.

Másrészt, a kifolyt víz által okozott kárt kell kijavítani. Na, ez már érdekesebb történet, hiszen a víz sokféle kárt okozhat.
A legegyszerűbb esetben, a csőtörés környékén vizes lesz a fal. A legkisebbeknél nem is lehet külön választani a csőtörés javítási munkáitól a kifolyt víz okozta károkat.
Azután előfordul, hogy a fal túloldalán vizes lesz a vakolat egy, vagy több falon.
Előfordul, hogy a csőtörés helyének a feltárásához ki kell venni a helyéről a kádat, vagy a beépített bútort.
A talajban lévő szennyvízvezeték törése esetén lehet, hogy a helyiség alatti feltöltés átnedvesedik és megsüllyed. Na, ilyenkor fel kell bontani az egész padlót. Ha ez fürdőszobában történik, akkor a kádat, WC-t, egyebet is, és talajcserét kell alatta csinálni. Ez azért több százezres kár.

Ha ipari biztosításról beszélünk, volt olyan esetem, hogy a csőtörés kijavításához le kellett volna állítani a gyártósort, a gépeket (5 tonna/db) odébb tenni, felvésni a betont, csövet kijavítani, lebetonozni, majd a gépeket visszarakni a helyére a beton megkötése után. Persze, ezt nem csináltuk meg, hanem megkerülő vezetékkel kiváltottuk a kérdéses szakaszt.

Esetenként nem a csőtörés helyreállítása a kár, hanem amit a kifolyt víz okoz. Volt olyan kárügyem, hogy a tetőtéri fürdőszobában eldurrant a mosdókagyló melegvizes csöve. A forró víz bejutott a tetőtéri szobákba, plusz leáztatta a komplett földszintet. Tudnod kell, hogy a forró víz sokkal nagyobb kárt okoz, mint a hideg víz. Szóval, milliós kár volt… a flexibilis cső meg 800 Ft.

Mi nem térül csőtörés esetén?

Több biztosító nem téríti meg a csővezetékeket. Több biztosító megtéríti, de korlátozásokkal. Erről később.
Nem mindenki szereti kifizetni a szerelvényeket és háztartási gépeket (például csaptelep, radiátor, kazán, bojler, mosógép, mosogatógép), még akkor sem, ha az okozta a kárt.
A kiömlő víz (folyadék, gőz) értékét kevés biztosító téríti meg alapjáraton, de egyre több biztosítónál lehet rá kiegészítő biztosítást kötni. A csatorna díj ekkor sem térül.
A gombásodást, penészesedést minden biztosító kizárja.
Ahol van akvárium törés a szerződésben, ott a benne lévő halak és berendezési tárgyak nem térülnek.
Ereszcsatorna törés esetén a külső vakolat kárait (vakolás, festés, burkolás) kizárják.
Előfordul, hogy a talajszint alatti és/vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekben keletkezett ingósági károkat akkor téríti meg a biztosító, ha az legalább 12-15-20 cm-rel a padlószint felett volt tárolva. Magyarul valamilyen polcon, szekrényben. Egy szuterénlakás esetén ez gyakorlatilag az összes bútort és háztartási gépet kizárja, ami a padlón van.

Máshonnan érkező víz

Vagyis a kockázatviselés helyére kívülről lefolyó, befolyó víz okozta károk.
A csőtöréstől az különbözteti meg, hogy a biztosítási esemény (a csőtörés) nem a kockázatviselés helyén történik.
A legsűrűbben tömbházakban fordul elő, ahol a felső szomszéd leáztatja az alsókat. Ritkábban, amikor az egy szinten lévő szomszédok áztatják egymást. Még ritkábban egy családi háznál a földben vezetett cső törése miatt a szomszéd ház fala ázik fel.

Itt most a direkt biztosításról beszélek, tehát a Károsult saját biztosítása alapján rendezhető kárról. Ennek egyenes következménye a regressz a Károkozó felé.

Tehát, a máshonnan érkező víz.
Ezt a veszélynemet a régebbi biztosítások (mondjuk az 1995 előttiek) még nem kezelték külön. Az újak viszont igen.
Ezt két ok miatt szokták megtenni.

• Az egyik, hogy kiegészítő biztosításként lehessen eladni és
• a másik, hogy statisztikailag külön lehessen kezelni a csőtöréstől.

A biztosítási díjról többet olvashatsz a Miből lesz a kártérítés című cikkben.

Nyitva hagyott csap

Nos, a nyitva hagyott csap egy különös helyzet. Nyilvánvalóan szándékos cselekedet, ami kizárási ok. Plusz, gondatlanság is, ami közrehatás alkalmazásához vezethet.

Ettől függetlenül a legtöbb lakásbiztosítás megnevezetten megtéríti. (Beleírják a feltételbe.)
A legtöbb ipari és vállalkozói biztosítás pedig kizárja.

Felújítás

Sokszor nagyon nehéz szétválasztani a csőtörés miatti károkat és a felújítást. Merthogy, gyakran előfordul, főleg nagyobb károknál, ha már hozzá kell nyúlni a fürdőszobához, akkor elvégzik a régóta esedékes felújítást is.

Ezek azután sokszor vitába torkollanak, ami nehezen orvosolható, mert lehet, hogy mindkét félnek igaza van. És ki mondja meg, hogy hány csempe tartozik a csőtörés javításához és mennyi a felújításhoz?
Nyilván senki sem akar kitolni a Biztosítottal, de valamilyen módon szét kell választani a szénát a szalmától.
A fenti képeken – a szakértő ezt az állapotot látta a szemlekor – egy egyértelmű felújítást láthatsz. A képek alapján hogyan mondható meg, hogy mennyit kell csőtörésre kifizetni?

Avult vezetékek – közrehatás, csőtörésnél is?

Nos, ez is egy sarkalatos kérdés. Mert korrodált csövek esetében a biztosító hivatkozhat a kármegelőzés elmulasztására.
De, elvárható-e az, hogy bizonyos időközönként kibontsuk a falból a csöveket, és megnézzük, hogy nem kell-e cserélni azokat? Esetleg nincs-e kezdődő csőtörés?

Ez nyilvánvalóan nem várható el. De, valamennyi idő elteltével már gondolkodnia kell azon, hogy szükséges-e a felújítás. Magánszemélyek esetén ez többségében pontosan a csőtörés esetén valósul meg.
Ritkább az, amikor előre tervezetten és nem a szükség miatt újítanak fel egy fürdőszobát.

Szóval, ha a csőtörés esetén nagyon rozsdás csövek kerülnek elő, a biztosító minden bizonnyal közrehatást fog alkalmazni. Láttam olyan esetet is, amikor erre hivatkozva az egész munkát felújításnak vette és elutasította a csőtörés kárt.

Kiváltás, megkerülő vezeték

Az előbb már érintettem, most beszéljünk róla részletesen.
Olyan esetről beszélek, amikor gazdaságosabb másik nyomvonalon vezetni a vízvezetéket. A szakértő végez egy gazdaságossági számítást és eldönti, hogy melyik megoldás az olcsóbb.

A régi nyomvonal felbontása, ami jó eséllyel le van betonozva, burkolva el van takarva csempével? Vagy új vonalon vezetni, olyan területen ahol nincs beton? És az épületen belül pedigfalon kívül?
A legtöbb esetben a kiváltás a jó megoldás.

A megtérített csővezeték hossza

A régebbi biztosítások (nagyjából az 1995-2000 előttiek) kategorikusan kizárták a cső megtérítését csőtörés esetén. Az ez utániak már általában megtérítik, de korlátozzák annak hosszát. Legtöbbször 6 méter hosszú csővezeték megtérítését vállalják. Előfordul olyan szabályozás is, hogy az épület külső falsíkján kívül 6 méterig térít.

Van olyan feltétel is, amelyik a technológiailag indokolt mértékig térít. Mivel ez nagyon sokszor megítélés kérdése, sok vitára ad okot.

Mi az oka a korlátozásnak?
Nos, beszéltem arról, hogy sokszor nehéz megállapítani ezt, hogy mi tartozik a csőtöréshez és mi a felújításhoz. Ezzel viszont egyértelművé válik a dolog. Legfeljebb ennyi és kész! Kevesebb azért lehet…

Mit kell tenni csőtörés kár esetén?

A hibás csövet, idomot, akármit ki kell bontani és ki kell javítani, cserélni. Majd várni a szakértőt. A kivett csövet megőrizni. Láttam olyan esetet, hogy a cső javítás ott volt a falban, de a kivágott 6 cm-es csövet nem tudták bemutatni, ezért el lett utasítva.
A javítás, ha a vezeték a falban van, egyszerűbb. Ha a padlóban van, ott komolyabb bontásra is sor kerülhet. Ráadásul a padló felbontása miatt bajosabb lehet a helyiség használata.

Ezért problémás lehet napokig várni a szakértőre, hogy mikor érkezik.
A biztosító szabályzata azt mondja erről (nem szó szerint), hogy a kárbejelentéstől számított ötödik napig csak a kárenyhítés mértékéig lehet megváltoztatni a kárhelyszínt.

Vagyis, csőtörésnél ki lehet javítani a csövet. Ha balesetveszélyes a kijavítás helye (például munkaárok), akkor körbe kell keríteni. Ezt a biztosító ki fogja fizetni költségként.
Persze, az is indok lehet, hogyha egy fürdőszoba van és az működőképessé teszik. Ez esetben minden eltakart (befalazott, bevakolt, leburkolt) szerkezetet (cső, idom, fal, munkaárok) le kell fényképezni.

Két szemle több mint egy

Csőtörésnél sok esetben előfordul, hogy egy szemle nem lesz elég.
A Biztosított, nagyon helyesen, amikor a csőtörést észleli, bejelenti a kárt. Ha a szakértő gyors, akkor lehet, hogy még a kőműves, vagy csővezeték szerelő előtt odaér. Vagy a Biztosított nem is szól addig senkinek, amíg a szakértő ki nem megy, mert Tőle akarja hallani a teendőket.

Ilyenkor a szakértő még csak vizes foltokat lát a helyszínen, kilyukadt csövet nem. Persze, gyakorlata lévén azonnal tudja, hogy a kár csőtörés-e, vagy más a kár oka. Akár tanácsot is tud adni a helyreállításhoz.
Ilyenkor még a kár nagysága sem biztos, hogy látszik, bár a vizesedésekből lehet rá következtetni. Azonban lehetnek olyan károsodások is, amelyek ilyenkor még nem láthatóak. Például, az hogy mekkora lyukat kell vésni a falban, mennyi csempe fog lepotyogni, kell-e padlót bontani, milyen hosszú vezetéket kell kicserélni. Vagy, lehet olyan kár is, ami még nem vehető észre. Például a feltöltés megsüllyedése.

Ezután a Biztosított szakembert hív és elvégzi a szükséges munkákat, majd felhívja a szakértőt, hogy hajrá, mehet megint helyszínelni.
Ekkor megtörténik a második szemle, amikor is már látható a kár oka (lyukas cső – bizonyított a biztosítási esemény) és tudják azt is, hogy milyen bontási-építési munkára van szükség a helyreállításhoz (bizonyított a kár nagysága).

Mérés, majd számolás és, ha mindkét fél elfogadja néhány napon belül érkezik a pénz is.

Mit kell bemutatni?

A törött cső fontos. Csőtörésnél a legfontosabb. Ha nem lehet megőrizni (nincs hely, el kell szállítani a sittet), akkor le kell fényképezni.

Egyébként is érdemes minél több fényképet csinálni:
Vizes fal –> kibontott cső –> spriccelő víz –> kijavított cső,
Vizes föld –> kiásott munkaárok, benne a csővel –> kijavított cső,
Full teli WC kagyló barna cuccal 🙁
A padlón lévő víz –> vízfelszedés közben –> tiszta padló –> felpöndörödött parketta.

Minél több fázis van megörökítve annál jobb.
Persze van, aki átmegy kameramanba és videót is készít.

Felvizesedés, talajvíz

Van olyan eset, amikor a károsodott épület már eleve vizes. Ennek az oka jellemzően a szigetelés hiánya, vagy meghibásodása. Ilyenkor a szakértő szétválasztja a vizesedés okozta károkat a csőtörés miattiaktól és csak azt fizeti ki, amit a csőtörés okozott.

A ház repedése és a csőtörés

A csőtörés miatt kifolyó víz általában nem okoz épület szilárdsági (statikai) károkat. De, néha igen.

Ez olyankor szokott lenni, amikor a falak repedéséből következtetnek a csőtörésre. A falak repedését az alapok mozgása okozza.
Már amikor van alap. Emiatt is sarkalatos kérdés a puhafalú épületek kockázatfelmérése. Erről sok mindent megtudhatsz a kockázatvállalásról szóló cikkben.

Azt, hogy az alapok, vagy a hiányukban a falak elkezdenek mozogni az okozza, hogy a talaj a csőtörés miatt elfolyó víztől elveszíti a teherhordó képességét. Ez ugyanaz, mit amikor a földúton a jó időben könnyen járkálsz, de, ha esik az eső sár lesz belőle és elsüllyedsz.
Ugyanez játszódik le a földben is. A talaj már nem tartja a házat és az alapok, falak elkezdenek mozogni, a fal megreped (az alap is persze, de azt nem látod).

Ilyen esetben a szakértő jól megnézi a repedéseket. Ha azok törési éle friss (éles, nincs még leperegve), akkor az egy tényleg most keletkezett kár, a kártérítéssel nem lesz gond.

Ha viszont a törések nem élesek, esetleg már voltak is javítva, meszelve, festve, akkor ez egy régóta meglévő falmozgás. Ekkor két eset lehetséges, egyik sem jó a Biztosítottnak:

A: a repedéseket nem csőtörés okozta: elutasítás.
B: a csőtörés okozta, de olyan sokáig folyt a víz, hogy gondatlanság: közrehatás.

Ne feledd!

Egy sima csőtörés kárnál is észnél kell lenni. Használd ezeket az infókat a mindennapi munkádban!

A kockázatvállalás

A kárrendezés résztvevői a gyakorlatban

Csaláselmélet

Séta az üvegkár körül