A kockázatvállalás

A kockázatvállalás mélységei

A kockázatvállalás igen sokrétű, tapasztalatot igénylő tevékenység.
A biztosítós berkeken belül több oktatási anyag született ezzel kapcsolatban. Szinte mind azoknak szól, akik kockázatvállalást végeznek.

Én most arra vállalkozom, hogy ezt leegyszerűsítsem a mindennapi munkádra, hogy beleláss ebbe a tevékenységbe. Ezáltal segíted a kockázatvállaló munkáját úgy, hogy közben a saját munkádat is segíted.

Mert az tudni, hogy az utánad következő mit fog a Te szerződéseddel tenni, az Neked is fontos, hiszen átni fogod azt, hogy hogyan kell jól csinálnod.

 

kockázatvállalás

 

A kockázatvállalás feltételei

Itt, most nem egy módozatról szeretnék beszélni Neked, hanem az elméletről. Arról, hogy egy szerződésnek milyen kritériumoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy a biztosító foglalkozzon vele.

A biztosítástechnikában a kockázatvállalásnak három feltétele van.

 

1. Egyértelmű és mérhető kockázat

Ez rögtön kettő, de együtt szoktuk mondani.

Egyértelmű, vagyis jól meghatározható.
Itt egyébként mindenki automatikusan a biztosítási eseményekre gondol, de gondold tovább. A kockázatviselés helye, a kockázatviselés időszaka, biztosított vagyontárgyak köre, stb.
Plusz, van a feltételben egy csomó olyan kockázat, amely nem közvetlenül az eseményhez kötődik. Ilyen például a költségek megtérítése. Ezeket a legegyszerűbb úgy behatárolni, hogy limitáljuk a kifizetés összegét.
De, a kizárások is pontosan ezt a célt szolgálják. És kizárás nem csak a biztosítási eseményhez tartozhat.

Nem véletlen, hogy a szabályzat 80-100 oldalas, mert a biztosítók igyekeznek mindent a legjobban körülírni, behatárolni, szabályozni.
Persze, a biztosítási események meghatározása is hosszú sorokat tesz ki. Egyértelműen meg kell mondani, hogy mit tekintünk eseménynek.

Mérhető, vagyis meg lehessen állapítani a kár összegét.
Lehessen számszerűsíteni. Itt is találkozhatunk limitekkel és kizárásokkal. Gondolj csak az üvegbiztosítás limitjére. Vagy a védelmi szint limitjeire.

 

Ismerős a feltételből: a biztosítási esemény bekövetkezése és a kár összegének bizonyítása a biztosított kötelezettsége?
Nos, a biztosítási esemény az egyértelműség.
A kár összege a mérhetőség.

 

2. Véletlenség és előre nem láthatóság

Ez is kettő.

Véletlenség, mert nem szándékosan előidézett.
Nem meglepő, hogy a szándékosság és a súlyosan gondatlanság alapból ki van zárva. Na, jó, ez alól a személybiztosításoknál van felmentés.

Előre nem láthatóság, vagyis nem tudhatod, hogy be következik-e?
Az életbiztosítások egy részénél tudva levő, hogy bekövetkezik a biztosítási esemény. Csak azt nem tudjuk, mikor? Így aztán az előre nem láthatóság ott is érvényes.

Ha belenézel egy all risks feltétel biztosítási esemény meghatározásába, akkor ott is ezeket a szavakat láthatod.

 

3. A kockázatok függetlensége

Vagyis, ha egy kockázat bekövetkezik, abból egy másik kockázat ne következzen be. Vagy, ha igen, akkor legyen kizárva.
Pontosan ezért utálják a biztosítások a következményi károkat. Vagyis azokat, amelyek nem az alap káresemény miatt következtek be. Ki is zárják ezeket.

 

Kockázatvállalásról

A kockázatvállalás jelentős részét ma már a számítógép csinálja. Azonban a számítógépes program is pontosan azt a folyamatot vezényli le, amit egy ember elvégezne.
Éppen ezért fontos tudni, hogy mi is történik ilyenkor?

Persze, nem minden terméket lehet lemodellezni. Az ipari biztosítások jó eséllyel még sokáig emberi kockázatvállalással jönnek létre. És, az életbiztosítások is.
A tömegtermékeknél azonban jól helyettesíti a gép (illetve a program) az embert. Olyan termékeknél, ahol ez lehetséges, vagy ahol megengedik neki…

 

Nemrég olvastam egy amerikai biztosítóról, aki neten köt életbiztosítást.
Mindösszesen öt kérdést tesz fel a személyi adatokra vonatkozólag és már ki is köpi a díjat. Ha az ügyfél rábólint, megadja a kötéshez szükséges adatait és létre is jött a szerződés.
Persze, a részleteket nem ismerem, nem tudom, hogy ilyen minimális adatokkal, milyen kockázatokat vállal.
Belegondolva, a mi túlszabályozott jogi környezetünkben elképzelhetetlen egy ilyen vállalkozás.

 

A kockázatvállalás feladata, hogy a biztosító csak olyan kockázatokat vállaljon be, amelyeket kezelni tud. A konkrét feladat a rendelkezésre álló információk alapján a kockázat bevállalásának, a szerződés befogadásának az eldöntése.

 

A kockázatvállalást régen úgy hívták, hogy szakkezelés. Vagy úgy, hogy manipuláció.

 

Nem mehetünk el a kockázatvállalás taglalásában, ha nem nézzük meg, hogy az új Ptk. milyen változásokat hozott a biztosítási szerződés életében.

 

polgári törvénykönyv - ptk

 

Az új Ptk. változásai

Amíg régebben kizárólag a szerződő tehetett ajánlatot, az új Ptk. már megengedi a biztosító által tett ajánlatot is. Ebben az esetben a szerződőnek van 15 napja a szerződés elfogadására.
De, itt a szerződő hallgatásával nem jön létre a szerződés. A szerződőnek írásban kell nyilatkoznia.

Az ügyfél által tett ajánlat esetén a lényeg azért ugyanaz maradt: ha a biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik, a szerződés létrejön.
Ez alól azok a biztosítások a kivételek, ahol orvosi vizsgálat van előírva. Ott is csak akkor, ha erre felhívták a szerződő figyelmét.

Ha az elbírálási idő alatt biztosítási esemény következik be, az ajánlatot a biztosító csak akkor utasíthatja el, ha erre a szerződő figyelmét felhívta és a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy szükséges az egyedi kockázatelbírálás.

Ha a biztosító nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényegesen eltér a biztosító általános feltételeitől, akkor a biztosító újabb 15 napon belül javasolhatja a módosítást. Ha ezt a szerződő nem fogadja el, vagy nem válaszol, akkor a biztosító 30 napra felmondhatja a szerződést.

 

A fogyasztó

Az új Ptk. bevezeti a fogyasztó fogalmát is. Rájuk teljesen más szabályok vonatkoznak, mint a nem fogyasztókra.
Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Vagyis a saját, magánszemélyi érdekeit képviselő személy a fogyasztó.

Ugyanakkor nem minősül fogyasztónak

  • az egyéni vállalkozó,
  • az egyéni cég,
  • a gazdasági társaság,
  • a jogi személy,
  • a jogi személyiség nélküli szervezet és
  • a társasház.

A nem fogyasztóknak sokkal korlátozottabb jogorvoslati lehetőségeik vannak. Például, nem kezdeményezhetik a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását sem.
Nem megoldható jogvita esetén gyakorlatilag a polgári per a járható út nekik.

 

A többszörös biztosítás

A régi Ptk. alapszabálya volt, hogy vagyonbiztosítás esetén a biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy értékét. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy vagyontárgyra (lakásra, telephelyre) egy biztosítást lehetett kötni.

 

Volt azért olyan eset, amikor ez felül lehetett írni.
Ha egy biztosítás nem tartalmazott egy fedezetet, akkor a szerződőnek lehetősége volt másik biztosítást kötni, csak arra a hiányzó fedezetre.

 

Az új Ptk. viszont azt mondja ki, hogy ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül is biztosítja, a biztosított jogosult a kárigényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.
Ez a biztosító azután jogosult arra, hogy a kifizetett kárt megossza a többi biztosítóval. Vagyis, elosszák egymás között a kárkifizetést.

Ezért van az, hogy minden biztosító nyilatkoztatja a kárbejelentőjében a biztosítottat arról, hogy van-e másik biztosítása is arra az ingatlanra, vagyontárgyra.

 

A kockázatvállalás

Nos, végre elérkeztünk ide. A kockázatvállalásnak két fő lépése van:

  • a kockázatfelmérés és
  • a kockázatelbírálás.

 

kockázat felmérés-kockázat elbírálás

 

Kockázatfelmérés

Egyszerű esetben a szerződő nyilatkozik a biztosított vagyontárgy körülményeiről. Kérdőíven, amit kitölt, beírja az adatokat. Vagy, az ajánlaton. Vagy a számítógépen.

Minősített esetben azonban helyszíni kockázatfelmérés is történik. A kockázatfelmérés a biztosított vagyontárgy tulajdonságait, körülményeit hivatott megállapítani. És itt ne csak egy épületre, ingatlanra gondolj, hanem egy autóra, vagy egy ember egészségi állapotára is.

Merthogy, a casco szemle és az orvosi vizsgálat is éppen olyan kockázatfelmérés, mint egy ingatlan szemléje.

A kockázatfelmérést legtöbbször a tanácsadó végzi, vagyis Te. Ritkábban kárszakértő, vagy direkt kiképzett kockázat felmérő, vagy orvos. Mindannyian a biztosító előírásai szerint.

A kockázat vállalásnak az a feladata, hogy kiderítse a biztosított vagyontárgy kárveszélyességét.

Ugyanakkor más egy ingatlannál, más az autónál és más az embernél.

Egy ingatlan esetében vizsgálni kell a korábbi károkat, illetve azok nyomait: tipikusan ilyen a tűz és a csőtörés nyomai.
A jelenlegi állapotot is kell nézni, nem vizes-e a fal valahol, ki van-e törve valahol üveg, hiányzik-e cserép az épületről? Megfelelően karbantartott-e?
Telephely esetén a mindenkori előírások be vannak-e tartva? Például tűzvédelem, érintésvédelem, munkavédelem. És, mi a tevékenység?
Nézni kell a kármegelőzést: rendezett-e az udvar, nem lóg-e itt-ott a mennyezet.
Fontos elem a betörés elleni védelem. Milyen a bejárati ajtó, milyen zár van benne, letörés ellen védett-e, reteszhúzás ellen védett-e? Milyenek az ablakok, mekkora az üvegvastagság. Milyen határoló falak vannak? Vannak-e rácsok? Tárolnak-e készpénzt?

Autó esetében ez a korábbi (akár kijavított) károk megállapítására korlátozódik.

Személy esetén pedig egyértelműen az egészségi állapot felmérése a cél.
Voltak-e korábban lényeges betegségei, műtétei? Szenved-e most valamilyen betegségben? Szed-e gyógyszert?
Rendben van-e a vérnyomása, szívritmusa, testsúlya? Van amikor még EKG-t is csinálnak.
Sportol-e? Mi a foglalkozása? Űz-e valamilyen veszélyes tevékenységet?

Szóval, vannak kérdések gazdagon.

 

Kockázat elbírálás

A kockázatelbírálást a biztosító kockázavállalója végzi. Még, ha az egy számítógépes program is.
Mindezt a kockázat felmérés alapján.

A kockázatelbírálás három fő tevékenységre osztható:

  • tárgyi (objektív) kockázat elbírálás, ez a biztosítás tárgyának a vizsgálata,
  • alanyi (szubjektív) kockázat elbírálás, ez a szerződő, biztosított vizsgálata,
  • alaki kockázatelbírálás, ez pedig magának a szerződésnek a vizsgálata.

 

A tárgyi kockázatelbírálás

Ez ugye a biztosítás tárgyáról szól. Vagyis a biztosított vagyontárgyról. Mindegy, hogy egy házról, egy telephelyről, egy autóról, vagy egy személyről beszélünk. Vagy egy repülőről. Vagy egy bányáról. Vagy hőerőműről.

A tárgyi kockázatelbírálás feladatai:

  • a biztosítandó objektum, vagyontárgy, személy kárveszélyességének megállapítása.
  • Mi az objektum célja? Lakásról, telephelyről, autóról, vagy egy személyről beszélünk?
  • Veszélykörülmények tisztázása. Végeznek-e benne veszélyes tevékenységet? Van-e érvényes tűzvédelmi szabályzat? Versenyeznek-e az autóval? Sportol-e? Extrám sportol-e?
  • Díjtételek megállapítása. Hát, ezt azért legtöbbször a program végzi. Az ipari biztosításoknál fordul elő, hogy nincs leprogramozva az egyedi díjtételek miatt. De, ekkor is legalább Excel táblával számolnak.
  • Engedmények megállapítása. Ha egy kockázat, vagy az üzletpolitika lehetővé teszi, akkor van lehetőség az alkalmazására.
  • Pótdíjak megállapítása. Ha a kárveszélyesség és a veszélykörülmények indokolják, de mégis be akarja a biztosító vállalni, akkor szokták alkalmazni.
  • A biztosítandó személyek körének megállapítása. Lakásbiztosításnál előfordulhat, hogy listázni kell a biztosítottakat. Céges személybiztosításoknál is. De, még fontosabb (bár a program ezt nem fogja tudni) annak a végig gondolása, hogy kár esetén ki lehet biztosított, károsult.

És, amik javarészt teljesen automatikusan működnek:

  • az időtényezők (szerződés kezdete, a kockázatviselés kezdete, stb.) tisztázása.
  • a kockázatviselés helyének meghatározása,
  • a kockázatviselés tárgyának meghatározása,

Valamint, amit a feltétel fog szabályozni:

  • a biztosított érték (új, valóságos, esetleg más) típusa,
  • a biztosítási és kárfedezeti mód (ha nem tudod mi ez, bocsi),
  • a biztosítási események körének meghatározása.

 

Alanyi kockázatelbírálás

Egyértelmű, hogy ez a személyekről (szerződő, biztosított) szól.

A régi Ptk. esetén az köthetett biztosítást, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt volt. Vagy aki ilyen személy javára kötötte.
Az új Ptk. ezt átírta. Ma az köthet biztosítást, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. Vagy aki ilyen személy javára köti.
A biztosítási érdek hiánya mindkét Ptk-nál automatikusan a szerződés semmisségét eredményezi.

Az alanyi kockázatelbírálás feladatai:

  • a szerződő érdekelt-e a biztosítási esemény elkerülésében?
  • van-e múltja a biztosítónál? Volt-e már szerződése, esetleg káreseménye?
  • megbízható-e az ügyfél?
  • nem hallgat-e el valamit?

Szóval itt kell mérlegelni azt, hogy a szerződő és a biztosított (tulajdonos, üzembentartó) előélete mennyire ismert a biztosító számára?
Vállalkozásnál a legelső, hogy az adószám alapján megnézik a vállalkozás az adatait.

 

Amiben a számítógép gyenge

Nos, ez az, amit egy program (jelenleg) nem tud elvégezni. Csak egy ember.
Azok a tömeg szerződések, amelyek automatikusan jönnek létre, nem esnek át ilyen vizsgálaton. Hacsak, nem áll a végén néhány ember, akinek a kattintására jön létre a szerződés.

Ez egy egyszerű rutin feladatnak tűnik. Ugyanakkor, ha ember végezné, a kicsit eltérő adatokat is meg tudná vizsgálni a szerződést. Például, Kovács István helyett Kovács Istvánné a szerződő. Vagy a Kossuth Lajos utca helyett Kossuth utca van írva. Vagy kérdés, hogy a házszám után van-e pont?

Ezeket egy program nem tudja kiszűrni, így olyan ügyfelek is újra be tudnak lépni a kockázatba, akiknek korábban a biztosító felmondta a szerződését.

Személyi azonosító (például személyi szám) használata lenne részmegoldás, de ezt a GDPR adattakarékossági elve kizárja.

 

Alaki kockázatelbírálás

Biztosan mosolyt csal az arcodra, amikor azt mondom, hogy ez a régi papíros ajánlatok ellenőrzésének a feladata.
De, ha végignézed a listát, hiába készíted géppel az ajánlatot, a program is végigfut ugyanezeken a kérdéseken. Vagy automatikusan generálódik, mint a díjszámítás és a készítés dátuma.
Az pedig, hogy minden mezőbe került-e valamilyen adat, egyszerű leprogramozni.

Az alaki kockázatelbírálás feladatai:

  • az ajánlat megfelelően van-e kitöltve?
  • ki van-e töltve minden az ajánlaton?
  • dátumok helyességének vizsgálata,
  • adatok helyességének vizsgálata,
  • díjszámítás ellenőrzése,
  • függelékek, záradékok megléte,
  • aláírások megléte,
  • aláírások formaiságának ellenőrzése.

 

Gondolom, az sem meglepő számodra, hogy a legelső és legfontosabb kockázatelbíráló Te magad vagy. Hiszen, állománydíj ide, vagy oda, a kockázatokat mérlegelned kell.
Te találkozol az ügyféllel, te látod az ingatlant, az autót, az embert. Azt gondolom, hogy ez nagyfokú hatalmat és felelősséget tesz a nyakadba.

Az, hogy a tömegmódozatoknál a számítógép végzi a kockázatelbírálást, a Te fontosságodból mit sem von le. Sőt!
Amíg ember állt a kockázatvállalásnál, addig két szem látta a szerződést. Most csak a Tiéd. Ezért is fontos az, ahogyan csinálod!

 

kockázat

 

Hogyan szabályozzák a biztosítók a kockázatvállalást?

Természetesen kockázatvállalási utasítással. Hangzatos bevezetés után részletesen leírják a mód-szert.
Azután minden egyes módozatnak is van a kockázatvállaláshoz kötődő utasítása.
Ez már ott kezdődik, hogy

  • mely településről nem fogadunk be lakásbiztosítást (na, ez biztosan nincs leírva),
  • mekkora lehet a legnagyobb biztosítási összeg (esetleg PML),
  • vállalkozás esetén milyen tevékenységet nem biztosítunk,
  • mekkora biztosítási összeg (esetleg PML) felett kell helyszíni szemle,
  • életbiztosításnál mekkora testmagasság/súly arányig vállaljuk a kockázatot.

A kockázatvállalók egyébként megbecsült emberek, mert jelentősen rajtuk múlik a biztosító jövedelmezősége.

 

PML

Az előbb többször előkerült ez a fogalom, ezért érdemes beszélni róla.

A PML a Possible Maximum Loss, vagyis legnagyobb lehetséges kár fogalmát takarja.
Fontos kritériuma, hogy egy biztosítási esemény okozta kárról, konkrétan a tűzkárról beszélünk.

Vagyonbiztosításnál, telephelyek biztosításánál használjuk. Azt próbálja bemutatni, hogy, ha a tűzoltó berendezések nem működnek és a tűzoltóság sem ér ki időben, akkor mekkora lehet a kár.

A lényeg, hogy egy telephelyen nem biztos, hogy az épületek egy kupacban vannak, így tűzkár esetén nem tud mind leégni. Azt kell nézni, hogy melyik a legnagyobb értékű épületcsoport. Ennek a totálkára lesz a PML.
Itt figyelni kell épület magasságokat és távolságokat (tűztávolság).
Az biztos, ha egy épület van, akkor a biztosítási összeg egyben a PML-is lesz.

 

Egy példa

Ha az alábbi ábrát nézed, látsz egy telephelyet 3 épületcsoporttal: A, B és C.
Az nem kérdés, hogy az A csoportot egy egységként kell kezelni, mert bármelyikben lesz tűz, biztosan leég az egész.
A kérdés, hogy melyik épületcsoport biztosítási összege a nagyobb, mindenestől: épület, gépek, berendezések, készletek. Annak az értéke lesz a PML.
Illetve, az is kérdés, hogy a B és C épületek között mekkora a távolság, hogy a tűz át tud-e terjedni egyikről a másikra.

 

 

Beszélhetünk, még az MPL fogalmáról, amely a Maximum Probable Loss-t, vagyis a legnagyobb valószínűsíthető kárt jelenti.
Ez annyiban tér el a PML-től, hogy ezt úgy kell kiszámolni, hogy működnek a tűzoltó berendezések és a tűzoltóság is oltja a tüzet.

 

Kérdezheted, hogy miért csak a tüzet kell vizsgálni?
Mert más biztosítási esemény nem tud totálkárt okozni. Nálunk nincs akkora földrengés szerencsére, hogy egy egész telephelyet romba döntsön. Lesznek repedések, de azokat könnyű helyreállítani. Árvíz sem fogja elmosni. A vályogépületeket meg körültekintően vizsgálják a biztosítók.

 

Az ellensúly, a viszontbiztosítás

A viszontbiztosítással a biztosító (a direktbiztosító) megosztja a kockázatait. Konkrétan köt egy biztosítás a kárkifizetéseire. Ha nagyon elszaladnak a kifizetések, akkor sem dől be a cég.
Minden direktbiztosító mögött áll egy viszontbiztosító. Még a legnagyobbak mögött is. Csak náluk nem egy, hanem több.

Korábbi emlékeid alapján ilyen szavakat hallottál, mint quota share, surplus, meg excess of loss, stop loss. De, most nem ez a lényeg.

A viszontbiztosításból is van levonásos és százalékos, mint az önrésznél. Egy cifrítás van bennük, hogy a viszontbiztosító kifizetésének lehet felső limitje.

És itt is van önrész, de itt megtartásnak nevezik.

A viszontbiztosítás lehet

  • keretszerződés, ekkor a direktbiztosító a teljes, vagy a részállományát viszontbiztosításba adják.
  • fakultatív szerződés, amikor szerződésenként viszontbiztosítanak. Nyilván itt egyedi, hatalmas szerződésekről van szó.

Mivel a viszontbiztosításnak is van biztosítási összege, így, ha ez túl alacsony, a direktbiztosító is belefuthat abba, hogy a biztosítási összeg (limit) feletti részt már nem fizeti a viszontbiztosító.
Ezért a kockázatvállalási politika erre is ki kell, hogy terjedjen.

 

Kockázatvállalási politika

Minden biztosítónak van kockázat modellje. A biztosítás ugye azt jelenti, hogy a biztosító átvállalja a kockázatokat, a kockázatok elemzése és kezelése (modellezése) ezért egy rendkívül fajsúlyos feladat.

A kockázat meghatározásakor a biztosítók igyekeznek minden hasznosítható tényezőt figyelembe venni és azt számszerűsíteni. Merthogy a díj meghatározása csak számok alapján történhet.
Az a feladat, hogy minél pontosabban tudják a díjat belőni.
Minél több adat áll a rendelkezésükre, annál pontosabban tudnak számolni. Minél pontosabban számolnak, annál kisebb a hibalehetőség.

Ennek érdekében minden elképzelhető módon próbálnak információkat gyűjteni. Nem csak a biztosított vagyontárgyról, hanem a szerződőről, biztosítottról is.

Továbbá szegmentálják is az adatokat, vagyis megpróbálják csoportokra felosztani.
Ezért van a Gfb-nél megkülönböztetve a női és a férfi tulajdonos. Meg az életkor. Meg a többi adat.
Vagy a lakásbiztosításnál ezért van elkülönítve a lakóépület és a melléképület. Meg az üveg.
Ezért van az életbiztosításoknál az életkor miatt más díj.

Ezek a csoportok, bár ugyanazoknak a kockázatoknak vannak kitéve, de mégsem teljesen egyformán. Ezeket a különbségeket is ki kell elemezni.

Egyszóval, statisztikai módszerekkel elemzik a kockázatokat és meghatározzák a díjat. Ezt rendkívül bonyolult számításokkal végzik el.

Az OKJ-s biztosításközvetítő tanfolyam számolgatásai éppen csak megkaparták a biztosítási matek felszínét.

Azt azért tudnod kell, hogy a díjat a kockázat nagysága határozza meg. Minél nagyobb kockázatnak van valami/valaki kitéve, annál magasabb lesz a díja.

 

A végére

Nos, remélem, sikerült a kockázatvállalást olyan módon megvilágítanom, hogy az segítse a munkádat.
Sok sikert hozzá!

 

További cikkeket találhatsz itt: http://allomanydij.hu/blog/

 

 

Comments are closed.