A személyi sérülés és a kárrendezés
A személyi sérülés
A személyi sérülés önmagában is egy tragédia. Mert egy addig életerős ember olyan negatív állapotváltozáson megy át, amely alapjaiban változtatja meg az életét.
Leegyszerűsítve a személyi sérülés nem más, mint a testi sérülés.
A személyi sérülés okozhat maradandó egészségkárosodást is, ami azt jelenti, hogy a gyógyulás nem lesz teljes értékű. De, az orvosilag nem maradandó, vagyis múlékony személyi sérülés sem egyszerű. Gondolj csak a csonttörésre. Egy jól meggyógyult csonttörés után is időjós válik az emberből.
Az átlagember nem is tudja, hogy egy személyi sérülés jellegű kárnál min megy keresztül a sérült.
Egy ismerősöm története
Nagyon szeretett motorozni, chopperral járta az utakat.
Nem volt gyorshajtó. Kényelmesen, nyugisan, élvezve a szél és a táj gyönyörűségét…Néha többen összegyűltek, közös utakat szerveztek. Bejártak országot, világot.
Egyszer… az alsóbbrendű útról érkező autó nem adta meg az elsőbbséget. Nem adta meg az elsőbbséget egy forgalom nélküli, jól belátható útkereszteződésben.
Tolószékbe kényszerült, és visszaemlékszik azokra az időkre, amikor még a saját lábán járt…
A kárrendezés folyamata vagyonkár esetén
Egy autó balesetnél, ahol az ember szervizbe viszi az autót javítani, a dolgok következnek egymásból.
Lehet, a szerviz maga elvégzi a teljes vagyonkár rendezést. Ebben az esetben, a kötelezőnél legfeljebb az avulást kell kifizetni, a cascónál pedig az önrészt.
Ha a Biztosított (Károsult) felhívja a biztosítót, az operátor elmondja a kárrendezés menetét. Sokszor még kárbejelentőt is küld. Vagyis, különösebb felkészültség nélkül is mennek a dolgok a maguk útján.
Ha a biztosított házban, lakásban van káresemény, mondjuk egy csőtörés, a dolgok ott is következnek egymásból. A vízszerelő rögtön mondja, hogy a Biztosított menjen a biztosítóhoz a kárt bejelenteni, addig nem kezd hozzá a javításhoz.
A Károsult bejelenti, kijön a szakértő, utána a vízszerelő kijavítja a vezetékeket, a kőműves a falakat, burkolatokat, és kész is van.
Ismét az a helyzet áll elő, hogy szinte automatikusan kap kártérítést. Legfeljebb az lesz a kérdés, hogy ki kell-e pótolni, vagy nem.
A kárrendezés folyamata személyi sérülés esetén
De, egy személyi sérülés esetén hogyan, mire lehet kártérítést kérni?
Mert az, hogy elütöttek, még nem jelent semmit. Mi alapján lehet egy ilyen kárigényt összeállítani? Milyen jogcímen fizethet kártérítést a biztosító? Mennyit lehet kérni a személyi sérülés során jogcímenként?
Személyi sérülés? Jogcím?
A legtöbb embernek eszébe jut személyi sérülés esetén, hogy legalább arra az időszakra, amíg a mozgásában akadályozva van a Károsult, kell valaki, aki segít neki a napi teendőkben. Ő a kisegítő. De, mennyit lehet kérni? És mennyi ideig? Egy hétig? Egy hónapig? Vagy egy évig? Ha havonta, akkor 10.000.- Ft, vagy 100.000.- Ft?
Vagy a költségek térítése. Ha, a személyi sérülés miatt költség merül fel, azt a biztosítónak ki kell fizetnie. Azt gondolnánk, hogy ez egyértelmű. Pedig nem. A biztosítók ragaszkodnak a nyugtával, számlával való bizonyításhoz, még a személyi sérülés kárrendezése során is.
Ez azt jelenti, hogy bármit vásárolnak a Sérült részére a felépülésével kapcsolatban, mindig kérni kell róla legalább nyugtát! Milyen költséget ezek?
- gyógyszerek,
- segédeszközök,
- buszjegy,
- vonatjegy,
- parkolás,
- tankolás.
Inkább feleslegesen kérjen valaki nyugtát, mint hiányozzon egy bizonylat. Ugyanez igaz az orvosi dokumentumokra is.
A jogcímek
Egy személyi sérülés során sokféle jogcímen lehet kártérítést igényelni.
A tapasztaltabbak ismerhetik a gyógykezelések költsége, a gyógykezelésre utazás költsége, kórházi ápolás esetén a hozzátartozók utazási költsége. De ezen kívül még beszélhetünk az előbb is említett kisegítő munkaerő alkalmazásáról.
Több jogcím van, mint gondolnád!
Sok-sok jogcím van az előzőeken kívül is, amelyek alkalmazhatóak, de ezek csak a konkrét személyi sérülés ismeretében határozhatók meg. Maga a sérülés vonzza azt, hogy melyik jogcím alkalmazható hozzá.
Ezen kívül, minden jogcímnek meg van a maga eljárási rendje és, hogy mikor, milyen iratokat kell hozzá beküldeni.
És a legnagyobb probléma az, hogy mekkora legyen az igény?
Egy maradandó egészségkárosodásnál a maradandóság határozza meg a kártérítés mértékét. Ugyanakkor, nem biztos, hogy csak egyféle maradandója van a Károsultnak. Lehet, hogy a combcsont törés és a combizom sérülés mellett, ami a mozgás beszűkülését eredményezte, van még kartörése is.
Vagy, a baleset lelkileg annyira megviselte, hogy azóta pszichiáterhez kell járnia.
- Találkoztam olyan személyi sérüléssel, ahol a biztosító autót vásárolt a károsultnak, hogy a közlekedését meg tudja oldani.
- Volt olyan, ahol önálló lakrész építését fizették ki, természetesen akadálymentesítettet.
- Sokszor előfordul a fürdőszoba átalakítása azért, hogy a megváltozott képességűek is biztonságosan használni tudják.
Sérelemdíj
A sérelemdíj éppen olyan nehezen megfogható meg a személyi sérülés esetén.
Itt ráadásul nincsenek jogcímek, nincsenek egyértelmű számok. A mindenkori kártérítési gyakorlat dönti el, hogy mekkora lehet ez a kárigény. A mindenkori kártérítési gyakorlaton a bírói gyakorlatot értem.
Ugyanakkor ez a jogcím is rendkívül fontos, hiszen egy személyi sérülés esetén olyan kártérítéshez lehet jutni, amely segít elviselni a felmerülő problémákat. Másképpen fogalmazva ez kompenzálhatja a megváltozott életkörülményeket.
Aki élt már át személyi sérüléssel járó balesetet, vagy a közvetlen környezetében volt ilyen eset, csak az tudhatja igazán, hogy milyen változásokat is jelent. Még akkor is, ha valaki nem kényszerül ágyba, vagy tolókocsiba. Aki nem élte át közvetlen közelről, el sem tudja képzelni mekkora tragédia.
Aki átélte, az tudhatja, hogy a sérelemdíj mekkora segítség lehet az arra rászorulóknak.
A régi Ptk-ban nem vagyoni kártérítés volt a neve.
Mikor beszélhetünk sérelemdíj kifizetését megalapozó helyzetről?
Akkor, ha a személyi sérülés károsultja olyan testi vagy lelki hátrány szenvedett, amely életminőségére, életvitelére negatív kihatással van, tehát tartósan megnehezült korábbi élete. Akkor, ha a károsultnak a megelőző személyes életviteléhez, életkilátásaihoz képest kedvezőtlenebb helyzet állt elő.
Vagyis abban az esetben beszélhetünk a sérelemdíj lehetőségéről, ha a személyi sérülés, mint sérelem olyan hátrányokat okozott, amelynek kiküszöbölése vagy csökkentése pénzbeli szolgáltatás nyújtásával biztosítható.
A sérelemdíj a komolyabb személyi sérüléses esetek egyenes következménye. A pénzbeli kártérítés célja pontosan az, hogy a megváltozott életkörülményekhez lehessen igazítani az életet, mégpedig anyagi eszközökkel, vagyis pénzzel.
Persze, a sérelemdíj sem adja vissza a személyi sérülés miatt elveszített egészséget, testi épséget, de könnyebbé teszi a mindennapokat.
A hozzátartozó kárigénye
Ha a családban valakinek megváltoznak az életkörülményei, a hozzátartozók is élhetnek a kárigény lehetőségével.
Egy súlyos személyi sérülés következményei rájuk is kihatással lehetnek. Előfordulhat, hogy valakinek fel kell adnia a munkahelyét, hogy a családtagját ápolja. Ezt is kompenzálja a sérelemdíj. Sőt a hozzátartozó is kérhet sérelemdíjat.
A Sérült halála esetén, ha olyan nagyfokú volt a ráutaltság, vagy az érzelmi kötődés, ugyancsak van lehetőség sérelemdíj benyújtására.
Itt is igaz, hogy hozzátartozóinkat, szeretteinket, egészségünket nem képes visszahozni a sérelemdíj, viszont lehetővé teszi az elszenvedett hátrány könnyebb elviselését.
Hogyan „készül” a kártérítés?
A személyi sérülés miatti kárigény az információk, dokumentumok összegyűjtésével kezdődik.
Ezek alapján készül el a kárigény, ami tartalmazza a vagyoni és a sérelemdíj igényeket. A Sérültét is és a hozzátartozóké is. Ez lesz elküldve a biztosítónak.
A biztosító átnézi a kárigény információit, megvizsgálja a becsatolt dokumentumokat.
A Károsult kér valamit, majd az iratok alapján a biztosító megajánl valami mást.
Ezután szokott lenni egy néhány körös egyezkedés. Ha ennek az eredménye nem felel meg a Sérült (és hozzátartozói) számára, akkor következhet a per.
Ha a megajánlott kártérítést elfogadják, akkor a biztosító küld egy egyezség levelet, amit aláírnak mindannyian.
Ebben a Károsult általában lemond minden további kárigényről. Ez nagyon veszélyes lehet, mert még ez után is előfordulhatnak új igények.
A végleges állapot
A személyi sérüléses kárrendezés sokáig tart. Ennek a legfőbb oka az, hogy az orvosi gyakorlat szerint a baleset után egy évvel állapítható meg a Sérült végleges állapota. Ekkor állapíthatók meg véglegesen a maradandó egészségkárosodások.
Szóval, a személyi sérülés kárrendezése hosszú ideig is eltarthat. A hosszát az határozza meg, hogy a sérült mennyi idő alatt gyógyul meg, vagy rossz esetben, mennyi idő alatt alakul ki véglegesen az állapota.
Járadék, avagy nem csak egyösszegű lehet a kártérítés
A személyi sérülés megváltozott életkörülményei nem csak az egyösszegű kártérítést alapozhatják meg.
Az is lehet kártérítés, hogy a sérült, vagy hozzátartozója a megváltozott körülmények rehabilitációjáig, esetleg az élete végéig, járadékot kap. A személyi sérülés utáni járadékot megítélhetik például a kieső jövedelem pótlására, a költségek pótlására.
A személyi sérülés és a kárrendezés
A személyi sérülés kárrendezése speciális ismereteket is igényel.
A „szokásos” biztosítási ismereteken túl, többek között jogi, társadalombiztosítási és adóügyi ismereteket. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a kárrendezés személyi sérülés esetén, több szálon futhat. A kárigény meghatározása sem annyira egyszerű. Nem beszélve a sérelemdíj összefüggéseiről.
Mindenkit érhet baleset…
A személyi sérülés előidézésére természetesen valamilyen balesetre van szükség.
Nézzünk néhány példát:
- a munkahelyén éri baleset.
- elesik a rossz állapotú járdán,
- elcsúszik a frissen felmosott padlón,
- kerékpárral nekimennek,
- a fejére esik valami az erkélyről,
- elütik a zebrán,
- járművel szenved balesetet.
Melyek azok a személyi sérülés károk, amelyekkel érdemes foglalkozni?
Alapvetően azok a károk, amelyek 8 napon túl gyógyulóak. Vagyis azok az esetek, ahol legalább csonttörés történik.
Ezek már több jogcímet is megalapoznak. Illetve a sérelemdíjra is lehet esély.
Milyen biztosításra térülnek a személyi sérülés károk?
Természetesen a felelősségbiztosításokra.
- Közlekedési balesetnél könnyű helyzetben vagyunk, a károkozónak vélhetően van GFB-je. Ha nincs, akkor ott a MABISZ és a Kártalanítási számla. A felelősségi kárrendezések, kártérítések döntő hányada a gépjármű felelősség-biztosítás alapján kerül rendezésre.
- Ez alól kivétel a gyalogos, kerékpáros. De az Ők esetében sincs minden veszve, hiszen ha van lakásbiztosításuk és azon belül felelősségbiztosításuk, akkor elindítható az alapján a személyi sérüléses kárrendezés.
- Ha valaki elcsúszik a boltban, mert frissen van felmosva, reménykedjen, hogy a boltnak van felelősségbiztosítása.
- Ha a fejére esik a vakolat, a lakóháznak kell meg keresni a felelősségbiztosítását és arra rendezni a személyi sérülés kárát.
- Ha elbotlik a rossz állapotú járdán, azt kell megtudni, ki annak a járdának a fenntartója, és ki kell deríteni, hogy van-e felelősségbiztosítása.
- Az üzemi baleseteknél a munkáltató felelősségbiztosítása lehet az alapja a személyi sérüléses kárigénynek. A munkáltatók egyre nagyobb hányada köt munkáltatói felelősség-biztosítást.
Akkor közvetlenül Tőle lehet kérni a kártérítést. Sajnos ez gyakran perhez vezet, mert senki sem szeret fizetni.
Mit kell tennie a károsultnak ahhoz, hogy segítse a kárrendezést?
Alapvetően gyűjtenie kell minden költségről a nyugtákat, számlákat:
- a balesetben sérült ruházat kára,
- a gyógykezelések költsége,
- gyógyszerköltség,
- gyógyászati eszközök költsége,
- a gyógykezelésekre utazás költsége,
- kórházi ápolás esetén a hozzátartozók utazási költsége.
Ezen kívül természetesen minden orvosi papírt meg kell őriznie.
És, mielőbb célszerű hozzáértőhöz fordulnia a kár lebonyolítása érdekében. A személyi sérülés kárigényének összeállításánál, a kártérítési összeg meghatározásánál jól jön a komoly kárrendezési, biztosítási és jogi tapasztalat.
Milyen iratok kellenek majd?
Sokféle irat kellhet, ezt megint csak az adott helyzet dönti el. De, amik mindig kellenek:
- orvosi leletek,
- számlák, nyugták (gyógyszer, segédeszköz, koszorú, stb.),
- utazási menetjegyek,
- személyi iratok másolatai (személyi, lakcímkártya, TB kártya).
Az iratok egy része „magától” keletkezik (például az orvosi leletek, számlák, menetjegyek), egy részüket a biztosító, más részüket a károsult szerezheti be. A személyi sérülés egyes eseteinek eltérő kárigényét, más-más dokumentumokkal lehet bizonyítani.
Előleg
Mivel a kárrendezés sokáig tart, érdemes végig gondolni a következőket:
- a vagyoni károkat (autó, ruházat, ingóságok kára) intézni kell. Ez független a személyi sérülés kárrendezésétől.
- A személyi sérülésre pedig előleget kell kérni. Ennek a nagysága a sérüléstől függ. Az viszont tény, hogy 700-800 ezer forintnál többet nem szoktak előlegként adni. Ezt az előleget jogcím nélküli előlegként szokták kifizetni.
Ki foglalkozik ilyen kárrendezéssel?
Nos, alapvetően az ügyvédek. De, léteznek olyan irodák is, akik csinálják ezeket.
Sokszor, az ügyvéd és az iroda mögött egy volt biztosítós kolléga áll. Nekem is van több olyan ismerősöm, aki ezzel foglalkozik.
A végére
Ez a cikk csak azt volt hivatott bemutatni, hogy mit is jelent maga a személyi sérüléses kárrendezés. A teljes folyamat, az összefüggések több kötetes könyvet töltenének meg. Mert tény, a személyi sérülés kárrendezése bonyolult.
És figyelted? Egy csomó érvet kaptál, hogy miért érdemes felelősségbiztosítást kötni.
Nézz körül a honlapon is, hátha találsz kedvedre valót!
További cikkeket találhatsz itt: http://allomanydij.hu/blog/
Previous Post
Next Post