r-ÁFÁ-zol?

Hogyan működik az ÁFA a kárrendezésben?

 

Mindig meglepődök, hogy az ÁFA körül mennyi homályos folt van. Pedig nem bonyolult dolog.
Ha az ÁFÁ-t valaki megfizette, akkor helyel közzel jogosult azt kártérítésként megkapni. Magánszemélynél mindenképpen, a vállalkozásoknál kicsit kacifántosabb.

 

Az alábbi e-mailt kaptam egy kárügyben (eredeti szóhasználattal és helyesírással):
„Lenne kérdésem. A kártérítést magánszemély kapja. Az ÁFA miért kerül levonásra? Az áfát ő külön kell megfizesse?”

 

Szóval. A biztosítók alapértelmezésben akkor térítik meg az ÁFÁ-t, ha az a Károsult valóban kifizette. Vagyis akkor, ha számlát hoz a javításról, pótlásról. Merthogy, ez bizonyítja az ÁFA megfizetését.

 

ado

 

Alapesetek

Az itt található tudásanyagokban írok arról, hogy a biztosítók többféle dokumentum alapján nyújthatnak kártérítést.

1. Az egyik módszer, amikor még a javítás előtt elkészülő dokumentum alapján kerül kiszámolásra a kár. Ilyen doksi például az árajánlat, a költségvetés, a javítási kalkuláció. Ezekben az ÁFA ugyan szerepelhet, vagyis a doksi készítője beleírhatja, de ekkor a Károsult még nem fizette ki azt. Így a biztosító sem fog ÁFÁ-t fizetni.

2/A. A másik módszer, ami már a javítás után készülő dokumentum alapján kerül számolásra.
Ez a számla, amely azt is bizonyítja, hogy a Károsult kifizette a javítást. Ez már tartalmazhat ÁFÁ-t. De, nem biztos!

2/B. Ugyanis, ha a számla kiállítója valamilyen oknál fogva nem ÁFA alany (például alanyi adómentes, vagy olyan adózási formában van), akkor a számlának nem lesz ÁFA tartalma.

Egyszóval, a biztosítótól kizárólag akkor várható az ÁFA megtérítése, ha van a javításról, pótlásról van számla, és annak van is ÁFA tartalma.

 

A korábban idézett e-mail kárügyében egy árajánlat volt becsatolva. Miért fizetne a biztosító ÁFÁ-t, ha a Károsult sem fizetett?

 

És most jön a kacifánt

Szóval, vannak árnyalatok.

1. Vállalkozóknál gyakori, hogy ÁFA visszaigénylésre jogosultak.
Ez azt jelenti, hogy ugyan Ők a számla – illetve a termék, szolgáltatás – végfelhasználói (az ÁFÁ-t a végfelhasználónak kell megfizetnie), de az ÁFÁ-t vissza tudják igényelni az adóhatóságtól.

Tehát, ha a Károsult az ÁFA visszaigénylésére jogosult, akkor a biztosító nem fizeti ki az ÁFÁ-t.

Ebben a történetben azért van egy hézag.
Korábban az ÁFA visszaigényléssel kapcsolatban az volt a szabály, hogy minden felmerült ÁFÁ-t vissza lehetett igényelni – már amelyik vállalkozó jogosult volt rá.
Újabban viszont az a szabály, hogy csak annyi ÁFA igényelhető vissza, amennyi ÁFÁ-t a vállalkozás meg is termel.
Vagyis, egy cég hiába jogosult ÁFA visszaigénylésre a vásárlásai alapján, ezt csak akkor igényelheti vissza, ha maga is bocsájt ki ÁFA tartalmú számlát. Így lehetséges olyan eset, hogy ÁFA visszaigénylésre jogosult ugyan, de, bevétel hiányában mégsem tudja azt visszaigényelni.

A biztosító azt mondja, hogy ÁFA visszaigénylésre jogosult vagy, ezért nem fizetem ki Neked. Az, hogy Te nem tudod visszaigényelni, a Te bulid.

 

2. Sokszor van olyan eset, hogy a számlában szereplő tételek közül némelyik nem a káresemény következménye.
Például egy autó kárnál, ha már fényezik az autót, akkor egy másik sérülést is javíttatnak. Vagy csőtörés kárnál nem csak a fürdőszobát burkolják le, hanem a WC-t, előszobát, konyhát is.
Vagy, nagyobb érték dolgot vesznek, mint ami károsodott. iPad 3 helyett iPad 6-ot. Szalagcserép helyett betoncserepet raknak a tetőre.
Ebben az esetben nem kerül kifizetésre a teljes ÁFA tartalom, hanem csak a kártérítési összegnek megfelelő.

Például tűzkár miatt leég egy sorozatfúró gép. Vesznek egy másikat, de ez már modernebb, a számla 990.000 plusz ÁFÁ-ról szól. Ez 27%-os ÁFÁ-val 267.300 Ft. De, a leégett gép értéke csak nettó 730.000 Ft, tehát ennek az ÁFA tartalma lesz kifizetve, ami 197.100 Ft.

 

3. Előfordul olyan is, hogy a szakértő a helyszínen számol kártérítést, példának okáért 335.000 Ft-ot.
Ezt a biztosító ki is fizeti. Később a Károsult becsatol egy számlát 470.000 Ft-ról, de a helyreállítás teljesen más módon készült el, mint az eredeti állapot. Vagyis, a szakértő által készített kárszámítás köszönő viszonyban sincs a benyújtott számlával. Ettől függetlenül a Károsult megfizette az ÁFÁ-t és jár Neki annak a megtérítése.
Ebben az esetben a biztosító az általa készített kárszámítás ÁFÁ-ját (itt 335.000 Ft után, ami 90.450 Ft) fogja kifizetni.

A károsult szíve joga a helyreállítást úgy elvégeztetni, ahogyan Ő szeretné. Emiatt szokott előfordulni, hogy teljesen másról kap a biztosító számlát, mint ami károsodott. Például tégla válaszfal helyett gipszkarton fal épül. Vagy, egy egyszerű Casio óra helyett (nem lenézve, nekem is több volt) vesz egy okosórát. Esetleg pótkocsis traktor helyett teherautót.
Nyilván ilyen esetben a két eszköz nem hasonlítható össze.

 

Féláfa

Van még egy öszvér megoldás az ÁFA visszaigénylésre.
Ha személyautót céges autóként használnak (így van a forgalmiban), akkor az ÁFA fele igényelhető vissza az adóhatóságtól.
A másik felét pedig a biztosító kifizeti.

 

No! Vannak benne döccenők, de azért nem bonyolult, igaz? Egyszer értelmezd, hidd el teljesen logikus. Ahogy szoktam mondani, ha én meg tudtam tanulni, Neked is menni fog!

 

És a végén egy szösszenet arról, hogy milyen átfogalmazásokkal találkoztam az ÁFA visszaigényléssel kapcsolatban:
– áfamentes nyilatkozat
– áfavisszatérítő nyilatkozat
– áfa visszaigénylő képesség

 

 

Comments are closed.