Épületes
Mikor nincs kártérítés az épületre bérlemény esetén?
Hát, ha nem biztosította az épületet.
Sokan belefutnak abba a hibába, hogy bérlemény esetén nem biztosítják az épületet, mert az nem az övé. Pedig, a legtöbb bérlő végez valamilyen felújítást, javítást, akár építést is a bérleményen. Azt pedig biztosítani kell…
Nézzük ágazatonként, ahol ez a kérdés felmerülhet.
Lakásbiztosítás, lakóközösség biztosítás
Ez itt nem akkora gond, mert minden biztosítónál lehet bérleményt is biztosítani egy csökkentett biztosítási összeggel. A csökkentett biztosítási összeg oka, hogy a biztosítási szerződés szempontjából a bérlő fenntartási körébe jellemzően csak az alábbiak tartoznak:
- nyílászárók, a redőnyök,
- csengő, kaputelefon,
- beépített bútorok,
- beépített tűzhely,
- beépített fürdőszoba berendezések,
- elektromos szerelvények,
- válaszfalak, festések, mázolások, burkolatok,
- padlóburkolatok,
- antennák.
Megfordítva, a biztosítás nem tartalmazza az
- alapokat,
- főfalakat,
- födémeket,
- tetőt.
Úgy vélem, hogy aki az ingóságai akarja biztosítani, annak nem gond eladni az épületbiztosítást bérleményként. Mindössze meg kell Neki mutatni a szerződés azon részét, amely azt sorolja fel, hogy mi lesz biztosítva.
Ezt a felsorolást a biztosított vagyontárgyaknál találod meg.
Vállalkozói, ipari biztosítás
Az épületek nem voltak feladva. A szerződési feltétel úgy rendelkezett, hogy csak a biztosított vagyontárgyakban keletkezett rongálási kárt fizeti ki.
Na, ki rendezte a kárt? Persze, hogy én!Az ajtóval nem volt gond, azt megértette, mert az az épülethez tartozik. De a kamera az megakadt a torkán. Mi az, hogy nem téríti meg a biztosító? Hát azt Ő szereltette fel! Mi az, hogy nincs biztosítva? A feltétel úgy szólt, hogy a kamera egyértelműen az épület része. Mivel az épület nem volt feladva, így a kamera nem volt biztosított vagyontárgy.
Azt hiszem, ez a történet pontosan bemutatja, miért is van szükség a saját beruházások biztosítására.
De, emellett az is nagyon fontos, hogy a kötvényen legyen feltüntetve az, hogy a biztosítási összeg csak a saját beruházásokra vonatkozik! Ellenkező esetben alulbiztosítottság lép életbe…
Miért is?
Az előbbi példán bemutatva: ha biztosítja az általa felszerelt kamerákat és riasztó rendszert, az kb. 400.000 Ft. Ez a biztosítási összeg.
Megtörténik a kár, kimegy a szakértő, mivel szembesül? Villámgyors fejszámolás, hm… 10 m2 szorozva 200 ezer négyzetméterenként (emeletes ház alatti garázsból kialakítva), az 2 millió, ezzel szemben 400.000 Ft-ra van biztosítva. Hol is van a prorátás számológépem?
Viszont, ha a kötvényen rajta van, hogy épületként a saját beruházások vannak biztosítva, rögtön elteszi a prorátás számológépét.
Hát, ezért!
Mivel tudsz érvelni?
Azzal, hogy felsorolod, mi van az épület vagyoncsoportban biztosítva. Ezt is a biztosított vagyontárgyaknál találod.
Általában az épület vagyoncsoportba tartoznak
– maguk az épületek,
– épülettartozékok,
– építmények.
Általában az a fő szabály, hogy ami oda van az épülethez szerelve (hegesztve, csavarozva, rávakolva, belevésve, beleverve, stb.), az épület, vagy épülettartozék.
Vagyis, amit az épületre fel/rá/oda szerel, az épületté válik. Tessék kedves Ügyfél biztosítani!
Érdemes azért minden feltételnél jól átnézned, hogy mi tartozik az épülethez.
Nem teljeskörű felsorolással:
– csővezetékek, elektromos vezetékek,
– vagyonvédelmi eszközök (videó kamerától a riasztóig),
– redőny, reluxa,
– beépített bútorok,
– feliratok, reklámtáblák, zászlótartók, cégérek,
– padló és falcsatornák,
– és amit már a lakásbiztosításnál is leírtam: válaszfalak, festések, mázolások, burkolatok, padlóburkolatok, antennák.
Nem gondolom, hogy értelmes ember ezek után azt mondja, hogy nem köt a saját maga által vásárolt eszközökre biztosítást.
Csak jól kell Neki tálalni!