Miből lesz a kártérítés?

A díj és a kárrendezés

Szeretnéd tudni, mit lesz a pénzzel miután Ügyfeled befizette a díjat? És azt is, hogy hová teszi a biztosító a pénzét? Hogyan lesz belőle kártérítés? Ne gondold, hogy egy biztosítási matek cikket olvasol. Szokás szerint érdekes és tanulságos.

 

Nagymamám mindig minőségi, és ezért aránylag drága holmikat vett. Azt mondta, hogy inkább legyen kevesebb cipője, de azok legyenek tartósak. Ezek többszörös élettartammal bírtak, mint az olcsó, silány minőségű áruk. Nagyapám ugyanígy tett a szerszámaival, a ház körül található eszközökkel.
Később hallottam a mondást, hogy „Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy olcsó dolgokat vegyünk”. Hogy hogyan jutott ez az eszembe? Mert ez a biztosítási díjakra is pontosan igaz. A díj és a kártérítés összefügg. Az olcsó biztosításnak (általában) kisebb a kártérítése.

 

Tehát! A biztosító is egy vállalkozás. Ebből következik, hogy a biztosítási díjakból tartja fenn magát, így a bevételeinek többnek kell lennie a kiadásainál. Másképpen, a díjbevételnek nagyobbnak kell lennie, mint a kárrendezés költsége.

barrow2

Alapjáraton a díj két részre bontható:
A) kockázati díjrész,
B) vállalkozói díjrész.

Nézzük, mit is takarnak ezek.

 

A) Kockázati díjrész – maga a kártérítés

Ez a biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatás (kártérítés) fedezete.
Ennek a meghatározására a biztosítók a korábbi kárkifizetések statisztikáit veszik alapul. A díj megállapításához megvizsgálják azt, hogy egy naptári évben egy biztosítási eseményre mennyi kártérítés lett kifizetve. Természetesen nem csak egy évet, hanem minél többet, mert így irányvonalat (tendenciát) is tud nézni.

A lényeg, hogy a biztosítási díj meghatározásánál látni kell a kár gyakoriságát (x db szerződésre hány kár jut) és az átlagos kár nagyságát.

Ha a biztosítónak nincsenek adatai, akkor kereshet a KSH-nál, vagy más biztosítóknál (bizony!).

A kockázati díjrész szokták nettó díjnak is nevezni.


Példa a díjszámításra a kártérítés alapján

Legyen 300 db Gfb biztosítás. Az nagyon fontos, hogy nem mindegyik biztosításra történik kárrendezés, csak egy részükre (ez a veszélyközösség lényege). A statisztikák alapján a 300 biztosításra évente 110 db káreseményt jelentettek be és 12,5 millió Ft kárösszeg volt kifizetve. Ha ezt elosztjuk 300-zal (ennyi biztosítás van), akkor kiderül, hogy egy-egy szerződésre 41.667 Ft kockázati díjrészt kell felszámolni.
Nem nehéz ugye?

De, néhány összefüggést levonhatunk belőle:

1) A kárgyakoriság 37%. Ez a károk számának és a Gfb állomány darabszámának aránya (110 db / 300 db).

2) Az átlagos kárnagyság 113.636 Ft. Ez a károkra kifizetett összeg és a károk darabszáma (12.500.000 Ft / 110 db).

Pont ez a két sarkalatos számot emeltem ki a sárga mezőben… Hol itt a probléma? Mindent tudunk a díjszámításhoz! 🙂


Kockázati díjrész plusz

A kockázati díjrész mellé egy további alkotóelemet is be kell vezetni, ez a biztonsági pótlék. Ez arra szolgál, hogy az előre nem várt esetekre képezzen tartalékot. A biztonsági pótlékot a vagyonbiztosításnál használjuk, az életbiztosításnál nem nagyon.  Később látod majd, hogy miért.

Tehát a kockázati díjrész két részből tevődik össze:
1) a tényleges kockázati díjrész és a
2) biztonsági pótlék.

Mi a szerepe a biztonsági pótléknak?
Vannak olyan új biztosítási események, amit a piac követel ki, vagy éppen a biztosító üzletpolitikája. Ezekre nem mindig van statisztika. Na, ilyenkor van nagy szerepe a biztonsági pótléknak.

Az nyilvánvaló, hogy
– a nem ismert kockázatoknál és az
– az egyedi szerződéseknél
nagy a biztosító rizikója.

És az is biztos, hogy
– a kiugróan magas kártérítés,
– a kicsi, még épülő biztosítási állomány
esetén a rosszul számolt díj miatt a biztosítónak kevesebb lehet a díja, mint a kártérítés.
Nos, ennek a kiküszöbölésére használják a biztonsági pótlékot.
Ez mindig egy szorzószám, általában 10% körüli értékkel.

Persze, már ismert biztosítási eseményeknél is lehet tendencia változás. Gondolj csak a klímaváltozás miatt az egyre több vihar, villámcsapás, felhőszakadás kárra. Ezek fedezetére is kitűnően használható a biztonsági pótlék.

 

B) Vállalkozói díjrész – amitől a biztosító működik

Ez a díjrész a biztosító költségeinek a fedezetére szolgál. Ilyen például a Neked kifizetett jutalék, a dolgozók fizetése, az irodák fenntartása (bérlet, világítás, fűtés, irodaszer, stb.), és nem utolsó sorban a nyereség.
Vagyis, a biztosítás díjába beépül a biztosító nyeresége is, hiszen vállalkozásról beszélünk. Ez ugyanaz, mint amikor a kiskereskedő a költségein kívül az árrését is ráteszi a nagyker árra.
Tehát a vállalkozói díjrészben van a biztosító minden költsége, kivéve maga a kártérítés.

 

A biztosítók pénzügyi rendje alapján csoportosítva a vállalkozói díjrész az alábbi részekből áll:
– szerzési költségek – ez jutalékod, egyéb Veled kapcsolatos kiadás, például az oktatási költséged (az oktató, a referens költségei).
– általános költségek – a biztosító üzemeltetés költségei, mint a víz, az áram, a gáz, a telefon, az épületek, irodák fenntartása, stb.
– a kárrendezés költségei – a kárrendezés résztvevőinek (kárügyintéző, kárszakértő) bére, oktatása, utazása, stb. Nem tartozik ide maga a kártérítés.
– adók – a biztosítás adója, és a biztosító adó jellegű költségei (vállalkozói adók, bér jellegű adók).

 

A biztosítási díj tehát

Kockázati díjrész, vagyis  nettó díj (kockázati díjrész + biztonsági pótlék)
+ Vállalkozói díjrész
——————————————————————————————————–
= Bruttó díj

 

case2

 

A vagyonbiztosítás díja

A vagyonbiztosítások díjszámítása követi az általános díjszámítás elveit. Nem változik a lényeg: a befolyt díjaknak fedezniük kell a működési költségeket.
Viszont be kell vezetni egy új fogalmat.

Díjosztály: a minél pontosabb kártérítés miatt.

A biztosítók igyekeznek megtalálni a kockázatokat befolyásoló tényezőket, amelyeknek kihatása van a kár bekövetkezésére és kártérítés nagyságára.

Lefordítva, néhány példára:
Ha valaki egész nap irodában dolgozik, sokkal kevesebb veszélynek van kitéve, mint aki sofőrként autót vezet.
Akinek a sárkány eregetés a hobbija, kevesebb veszélynek van kitéve, mint aki sárkányrepül.
Egy bolti eladó kevesebb veszélynek van kitéve, mint egy bányász.

Vagyis, a nagyobb veszélyben élőknél gyakrabban lesz kár, és jó eséllyel nagyobb lesz a kártérítés összege is.

De azt is elmondhatjuk, hogy egy Trabantban kevésbé vagyunk biztonságban, mint egy Audi Q7-ben. Az is nyilvánvaló, hogy egy vegyi üzemben jóval kockázatosabb dolgozni, mint egy gyógyszertárban (a rosszul összeállított gyógyszer a felelősségbiztosításnál kerül a nagyon kockázatos kategóriába).


A GFB a díjképzés egyik leglátványosabb példája

A gépjárműfelelősség-biztosítás megkötésénél 10-nél is több szempontot kell megadni. Például a tulajdonos/üzembentartó lakhelye, neme, életkora, mióta van jogosítványa, az autó fajtája, gyártmánya, gyártási éve, teljesítménye, forgalomba helyezésének dátuma, használati módja, átlagos futásteljesítménye, hajtóanyaga, önsúlya, teherbírása, a szerződés díjfizetésének módja, ütemezése, mi az oka a kötésnek, a tulajdonos és az üzembentartó azonos-e, stb.
És akkor még nem beszéltünk a biztosítók egyedi kérdéseiről: megadja-e a telefonszámát, e-mail címét, közszolgálati dolgozó-e, mozgáskorlátozott-e, stb.
Hát ez az igazán sokoldalú felhasználása a díjosztályoknak. És, mindegyik befolyásolja a díjat, mint a kártérítés fedezetét.

Azért vannak ennél jóval egyszerűbb esetek

Amikor a kártérítés fontos, de egyszerűen kell megkötni a szerződést. Gondolj csak az utasbiztosításra. A legegyszerűbb esetben név, cím, útlevélszám, és a külföldön tartózkodás időszaka kell.
Azután, ha a módozat engedi és ügyes vagy, lehet bonyolítani a dolgot. Nem csak az alap, hanem prémium szolgáltatás választása, kiegészítők megkötése. Hiszen az utasbiztosításnál is sokféle kiegészítő szolgáltatás lehet.
Vagy, a lakásbiztosítás megkötése. Legegyszerűbb esetben csak az alapterületet és azt kell tudni, hogy milyen falazattal épült a ház. Meg, persze, a technikai adatok: név, cím, kockázatviselési hely, stb.
Persze, itt is lehet a kiegészítőkből szemezgetni és a jutalékod szempontjából ez fontos is. A kárrendezés során pedig mindez nagyon fontos lesz.

Máshol is bonyolult

Egy másik ilyen díjszámítást megkövetelő biztosítási terület a vállalkozói biztosítások köre. Sokféle kockázat, sokféle vagyoncsoport, sokféle kiegészítő, sokféle záradék.
Nagyon sok vállalkozási lehetőség van, a tevékenység és a telephely holléte is meghatározó.
Ha nem csak a kisvállalkozókra gondolsz, hanem a sok százmilliós, vagy milliárdos nagyokra, náluk még szélesebb a biztosítási igény. Az Ő számukra a piacon 20-30-féle biztosítást és azok 40-50 féle kiegészítőjét találhatod meg.
Ezek megkötésénél végképp hozzáértővé kell válni!

A díj nem a kárrendezés része

Valóban! De azt nem szabad elfelejtened, hogy a biztosítók azonos területen, hasonló ügyfelekkel és kockázatokkal találkoznak. Hasonló a kártérítés statisztikája is. Vagyis, a biztosítók díja azonos feltételek mellett nem térhet el nagymértékben.
Ha az egyik ajánlata jóval alacsonyabb díjú, mint a másiké, több dolog eredménye lehet:

  • kevesebb kockázatra szól,
  • sok minden ki van zárva belőle,
  • korlátozva van a kártérítés,
  • elrontották a díjképzést (ez azért nem valószínű).

De, az biztos, hogy az alacsony díj, kár esetén jó eséllyel visszaköszön. Nem feltétlenül minden kárnál, de visszaköszön.

Mit válassz? Alacsony díj, vagy magas kártérítés? Kevés befizetés, vagy gyors kárrendezés?
Nos, igen, itt is igaz Puskás Öcsi mondása: kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci.
Nem feltétlenül igaz minden esetre, mert olcsó biztosításra is lehet jó a kárrendezés, ha a feltételek engedik, és a drágára is rossz, ha éppen abban a kártípusban van valamilyen fék beépítve. De nagy általánosságban igaz.

Figyeltél? Kaptál néhány érvet, hogy magasabb díjú szerződést kössél!

 

Az életbiztosítás díja

Korábban említettem, hogy  az életbiztosításnál nem jellemző a biztonsági pótlék alkalmazása. Ennek oka, hogy a biztonsági pótlék feladata a káringadozások kiegyenlítése, vagyis, hogy az egyik évben több a kifizetés, a másik évben kevesebb. A káringadozás az életbiztosításnál minimális, a korábbi évek statisztikákból nagyon jól megbecsülhető a biztosítási díj.

Tehát, az életbiztosítási díj számításából kikerült a biztonsági pótlék.
Marad a kockázati díjrész, ami egyenlő a nettó díjjal.
Anélkül, hogy belemélyednénk a jelenérték számítás rejtelmeibe, a lényeg az, hogy a biztosító bevétele (díj) és kiadása (kártérítés) legyen egyensúlyban, hiszen ekkor tartható fenn a vállalkozás.
Ezt nevezik az ekvivalencia elvének.

A hagyományos életbiztosítások díjának számítása

Nézzük, meg, mik szolgáltatják az alapját!
1. Halandósági tábla
– a nők tovább élnek,
– minél idősebb valaki, annál nagyobb esélye van a hosszabb életre.

Ezen kívül az alábbiakat is figyelembe kell venni:
– továbbélési rend: hányan élik meg az első, második, harmadik, stb. életévüket,
– kihalási rend: a továbbélési rendből számolható,
– túlélési valószínűség: azt mutatja meg, hogy milyen valószínűséggel éli meg valaki az x-edik életévét,
– halálozási valószínűség: azt mutatja, ha valaki megélte az x-edik évét, megéli-e az x+1-et?

Ugye nem bonyolult? Ezek alapján határozható meg a károk darabszáma és az összes kárkifizetés.

2. Technikai kamatláb
A halandósági tábla mellett ez a biztosítási díj másik fontos tényezője.
A technikai kamatláb a biztosítás garantált hozama. Az a kamat, amit biztosító mindenképpen kifizet a biztosításra. Mivel egy életbiztosítás akár 20, 30 évre is köthető, ezt alacsony szinten szokták tartani. Ha a biztosító nagyobb hozamot ér el (és ez az általános), akkor azt jóváírja a szerződésen, és a kárrendezés esetén (elérés, haláleset) kifizetésre kerül.

 

A biztosítók nem hülyék!
Amikor a kilencvenes évek elején elszabadultak a kamatok, a technikai kamatlábat a biztosítók ugyanúgy 4-5 % között tartották, mint addig. Ők már akkor tudták, hogy a kamatok majd visszaállnak a normál szintre, tehát botorság lenne a részükről ezt magasra tenni. Ezért a hosszú távú szerződéseknél megmaradtak a szokásos szinten, és a magasabb hozamot pedig úgyis odaadták a Biztosítottnak.
A rövid távú szerződések között viszont volt olyan, ahol 30% fölötti hozamot garantáltak.

 

Na, jó! Elég a matekból!
Hiszen ahány biztosítás, annyi féle biztosítási díjszámítás! Nem mindegy, hogy folyamatos, vagy egyszeri díjas, haláleseti, vagy elérési (vagy mindkettő), esetleg járadék biztosításról beszélünk.

Kockázat súlyosbítás: ki az egészségesebb?

Ha a biztosított egészségi állapota, vagy az azt befolyásoló tényezők kedvezőtlenek, akkor nagyobb biztosítási díj kerül megállapításra, többet kell fizetni. Ilyen az elhízás/soványság, dohányzás, magas vérnyomás, cukor problémák, egyéb meglévő betegségek. Logikus, nagyobb az esélye az elhalálozásnak, vagyis az idő előtti kárrendezésnek.

Adott esetben a biztosító orvosi vizsgálatot írhat elő. Ez lehet az egészségi állapot miatt is, de a nagyobb biztosítási összeg miatt is. Az orvosi vizsgálat eredményeképpen kerül a biztosítási díj meghatározásra. Esetleg az orvosi vizsgálat után a biztosító nem fogadja el a szerződést.

 

Az UL díjának számítása

A Unit linked biztosításoknál a biztosítási díj számítása azonos alapokon nyugszik, mint a hagyományosoké, csak a hozam visszajuttatás alapszik más elven.

bin2

 

Kezdeti költségek

Vagyis, mi a titka annak, hogy 2-3 évig nem lehet hozzányúlni az életbiztosításhoz?

Az életbiztosítás megkötésekor a biztosítónak van egy csomó kiadása, mint például a kötési jutalék, kockázat elbírálási, adminisztrációs költségek, az orvosi vizsgálat költsége.

Ha kötsz egy lakásbiztosítást, akkor a biztosítási díj fedezi a kifizetéseket a kárrendezés során, plusz, a biztosító is megél. Vagy folytatólagos jutalékot kapsz, vagy kötésit.

A folytatólagosnál nem gond annak a kifizetése, hiszen, ha a díj befolyik, akkor meg van a jutalék fedezete. Ha nem folyik be, akkor nem kell kifizetni.
Kötési jutalék esetén annak aránya az éves díj 10-30%-a körül mozog. A biztosító ezt is könnyedén kifizeti, hiszen első díjként már legalább 8,33% díj befolyik (az éves díj 12-ed része, vagyis egyhavi díj). Így a kifizetett jutalék 2-3 hónap alatt megtérül.

Életbiztosítás azonban nem olyan egyszerű kötni, meg kell találni az ügyfelet, tájékoztatni, meggyőzni. Ezért, az életbiztosítások jutaléka az éves díj 70-130%-a. Ennek a kifizetése már problémásabb, hiszen lényegesen nagyobb jutalékot kell kifizetni annál, mint ami első díjként befizetésre kerül.

Gondold végig, mit is jelent ez?

A lakásbiztosításokra az átlagos éves biztosítás díj 40.000.- Ft körül van. Ennek a jutaléka 4-12.000.- Ft. Havonta befolyik 3.333 Ft, tehát legfeljebb 4 hónap alatt a biztosító megkapja a jutalékra kifizetett összeget.
Ha a folyamatos díjú életbiztosítások átlagdíját 130.000.- Ft-tal számoljuk, akkor a kötési jutalék 90-170.000.- Ft között mozog. A havi díj viszont csak 10.833 Ft. Itt a jutalékra kifizetett összeg 12 hónap alatt folyik be. Plusz a kockázat elbírálás és az adminisztráció költsége. Esetleg az orvosi vizsgálaté is.

Tehát az életbiztosításnál egy borzasztóan magas költsége lép fel azonnal a biztosítónak. Ezért az életbiztosítási szerződés megkötése után díjbefizetések a kezdeti költségre fordítódnak.

Na, ez a magyarázata annak, hogy 2-3 évig nem lehet hozzányúlni az életbiztosításokhoz.

Ezt a módszert zillmerezésnek (ejtsd: cilmerezés) nevezik.
A név onnan adódik, hogy a módszert August Zillmer német matematikus, aktuárius dolgozta ki.

 

Kiegészítők

A biztosítások mellé sok kiegészítő köthető. Ezeket ki-ki vérmérséklete szerint kötheti meg.
Én azt mondom, soha nem szabad ezekre rálegyinteni, hiszen a díjuk az alapbiztosítás díjának csak a töredéke, tehát aránylag kis költséggel lehet extra védelemhez jutni.

De miért mondom ezt el a díjról szóló mesében?

Azért, mert az egyes kiegészítők díja sokszor olyan magas lehet, hogy azt senki nem kötné meg. Ezért a kiegészítő díjának egy részét beépítik az alapbiztosításba.

Hát, remélem, ezzel megleptelek. Aki nem hiszi, járjon utána!

 

Ha többet akarsz tudni…

Ha többet akarsz tudni a biztosításról és a kárrendezésről, itt megtalálod a Neked valót!

 

 

 

Comments are closed.