A GFB kárbejelentés titkai

Mi a teendő közlekedési baleset esetén?

Ebben a cikkben végig vezetlek a baleset bekövetkezésétől a kárbejelentésig tartó folyamaton, nem csak biztosítói, hanem állampolgári szemszögből is. Mert nem csak a szép kárbejelentő a fontos, hanem az, hogy mindenki jól tegye a dolgát.

Az első teendő

Természetesen, első az életmentés, az életveszély elhárítása, a sérültek ellátása. Ez állampolgári kötelezettség és a megszegése bűncselekmény. Ezért is jó tisztában lenni vele. Senkitől nem várható el, hogy el tudjon végezni egy életmentő műtétet, de az, hogy mindent megtegyen az embertársa életéért, azt igen.

Közben értesíteni kell a mentőket, rendőrséget, esetleg a tűzoltókat, mert sok esetben szükség van rájuk.

A fontos telefonszámok :

• Segélyhívó: 112.
• Mentők: 104.
• Rendőrség: 107.
• Tűzoltóság: 105.

Ezek a számok ingyenesen hívhatók.

Mit kell mondani a mentő diszpécserének?

• A telefonszámot, amiről a hívó beszél,
• a baleset pontos helyét,
• a sérültek számát, hozzávetőleges életkorát, nemét,
• az egyéb körülményeket (például, ha valamelyik sérült terhes),
• ha van különleges veszélyforrás (például kiömlött üzemanyag, vegyi anyag, leszakadt elektromos vezeték).

A telefonhívásnál mindig meg kell várni, amíg a diszpécser bontja a vonalat. Ez azért fontos, hogy fel tudja tenni az összes kérdését az esettel kapcsolatban. Ha a Károsult bontja a vonalat és a diszpécsernek még van kérdése, akkor újból fel kell hívnia Őt, ami időveszteség.

Az első teendők után

Megérkezett a mentő, és a rendőr, folytatódik a sérültek ellátása és a rendőrségi helyszínelés. Megtörténnek az első meghallgatások is.

A helyszínelés befejezése után el lehet állni a sérült, vagy nem sérült járművekkel. Vagy tolni, esetleg szállítani. Az autómentőt a rendőrség hívja (ezek az autómentők szerződésben állnak a rendőrséggel), de a tulajdonosnak kell kifizetnie.

A károkozó személyének megállapítása

Ha nincs rendőrségi helyszínelés, a károkozó személye megegyezés kérdése.

Ha van helyszínelés, akkor a rendőrség megállapítja a károkozó személyét.

Mikor kell rendőrt hívni?

• Ha kisebb kár (csak koccanás) történik, és nem sérül meg senki és a résztvevők egybehangzóan meg tudnak abban egyezni, hogy hogyan történt a baleset, és ki volt a károkozó, akkor nem kell rendőrt hívni. Abban a pillanatban azonban, ha a legkisebb kétség merül fel a károkozó személyében, igen.
• Ha jelentősebb az anyagi kár, akkor mindenképpen hívni kell.
• Személyi sérülés esetén, jogszabály előírta kötelesség rendőrt hívni. Nincs mérlegelési lehetőség.
• Közüzemi feladatot ellátó résztvevőnél (pl. vonat, buszjárat, kukásautó).
• Külföldi résztvevőnél.
• Ha a másik fél nem együttműködő.
• Ha a másik fél elhajtott a helyszínről. Ekkor feljelentést is kell tenni!

Többen panaszkodtak már, hogy amikor felhívták a rendőrséget, azt a választ kapták, hogy csak akkor mennek ki, ha személyi sérülés történt.
Ha kétséges a károkozó személye, ezt a választ nem szabad elfogadni. Szükség van a rendőri helyszínelésre és ragaszkodni kell hozzá. És, csodák csodája, ki fognak menni helyszínelni!

Rendőrségi helyszínelés esetén érdemes felírni a rendőrautó rendszámát, és az intézkedő rendőr(ök) nevét, rendfokozatát, és szolgálati helyét is.

A rendőrségi helyszínelés eljárást eredményez, aminek határozat a vége. Nagyon kis értékű kárnál azonban előfordulhat, hogy nem indul eljárás, csak egy rendőri jelentés készül.

Mikor van személyi sérülés?

A személyi sérülésnek nem feltétlenül van külsérelmi nyoma. Elég azonban, ha valaki fejfájásról, belső fájdalomról, rosszullétről, esetleg mozgási problémákról panaszkodik. Ha bárki elveszíti az eszméletét, az már személyi sérülés.

A konfliktus

Egy baleset mindig konfliktus helyzet, és ezt különbözőképpen reagáljuk le. Van, aki csendesen visszahúzódik, van, aki üvöltözni kezd.
Mindenképpen le kell csitítani a kedélyeket, mert csak józanul lehet ilyenkor bármit is tenni.
A hisztis embernek fel kell hívni a figyelmét arra, hogy mindenkinek fáj ez-az, mindenkinek sérült az autója, mindenki ideges, de a kiabálással, veszekedéssel nem megy semmire. A problémát csak nyugodtan lehet megoldani.

Fénykép: bizonyíték

A legtöbb mobiltelefonban van fényképezőgép. Fényképeket kell készíteni. Anélkül, hogy bárkinek kárszakértői vénája lenne, ez is szakszerűen megoldható.

Szóval, a fényképezést először messzebbről kell kezdeni, minden oldalról lefotózva a helyszínt. A fényképeken legyenek jól láthatóak a balesetben résztvevő járművek, azok helyzete az úton. Nem csak az autókat, hanem a féknyomokat, az esetleges tereptárgyakon (például villanyoszlop, fa, szalagkorlát) lévő ütközési nyomokat is fotózni kell.

Ezután kell közelebbi képeket csinálni. Legyen benne ismét a járművek egymáshoz való helyzete, a sérülésük, több oldalról fotózva, most már közelebbről.
Minél több kép készül, annál valószínűbb, hogy rajta lesz az, ami eldönti a későbbi vitát.

Lehet, hogy nem lesz szükség a fényképekre, de jó, ha vannak.

Ha a másik/többi résztvevő hozzájárul, fényképet kell készíteni a személyi igazolványokról, lakcím-kártyáról, jogosítványokról (mindkét oldalukról).

Kárbejelentés

A Gfb-nél mind a Károsultat, mind a Károkozót (a Biztosítottat) terheli a kárbejelentési kötelezettség.
A két félnek (Károkozó, Károsult) nem kell együtt kárt bejelenteni, meg lehet tenni külön-külön.

Bár, a jogszabály írásos kárbejelentést ír elő, a biztosítók telefonon is elfogadják azt. Ennek az a magyarázata, hogy a call centerek minden telefonhívást rögzítenek, és ez egyenértékű az írott papírral.
A telefonos kárbejelentés után viszont számítani kell arra, hogy a biztosító kiküldi a kitöltendő iratokat, és a kár rendezése után csak akkor folytatódik, ha azok megérkeztek hozzá. Ez alól az autó szemléje a kivétel, mert az mindenképpen megtörténik.

Ezért célszerűbb a kárbejelentést faxon, vagy e-mailben megtenni, a megfelelő dokumentáltsággal. Esetleg személyesen.

A kárbejelentésről, annak módjairól, dokumentumairól az Égre törő biztosításban és a Kárrendező tudásbázisban részletesen írok. Sőt, az egyik ingyenes bónusz éppen kárbejelentőket tartalmaz. Egy gépjármű és egy vagyon kárbejelentőt. Ezek tartalmazzák az összes szükséges adatot amire szükség van és az alapvető nyilatkozatokat.

A kárbejelentő

A biztosítás szempontjából a legfontosabb azt meghatározni, hogy ki a baleset okozója, őt nevezzük Károkozónak. Az ártatlan résztvevőt (esetleg résztvevőket) pedig Károsultnak. Értelemszerűen a kárrendezés mindig a Károkozó gépjármű-felelősségbiztosítására történik.

Ezután következik a nyomtatvány kitöltése.

A nyomtatvány ilyenkor az Európai kárjelentő (a kék-sárga). Ez minden Európai országban egységes, az adatok azonos helyen vannak. Tehát a magyar nyelvű alapján ki lehet töltheti az idegen nyelvűt is.
Ez egy kétpéldányos lap. Az első példányt érdemes a Károsultnak magához vennie.

Az teljesen mindegy, hogy ki melyik oldalát tölti ki (bal, vagy jobb), ez nem határoz meg semmit.
Minden adat legyen kitöltve, és legyen olvasható! A biztosítók nagyon érzékenyek erre.

A középső (12.) mező lényege, hogy ki-ki a saját oldalán ikszelje be, hogy a baleset bekövetkezésekor milyen közlekedési szituációban volt.
A vázlathoz (13.) nem kell műszaki rajzot készíteni, de az ábra legyen értelmezhető. A résztvevők közül az rajzoljon, akinek nagyobb érzéke van hozzá, ezt beszéljék meg.

A károkozóval az alul található Megjegyzés rovatba (14.) bele kell íratni a következő szöveget: „A károkozást elismerem”.
Ha volt tanú, feltétlenül írják fel a nevét, címét, telefonszámát! Bár ilyenkor a bámészkodók el szoktak tűnni, legalább egy tanúra szükség lehet.

Ha nem csak ketten vettek részt a balesetben, hanem többen, a károkozónak mindenki számára ki kell töltenie egyet. Vagyis, két jármű ütközése esetén egy, három jármű ütközése esetén kettő kárbejelentőt kell kitölteni, és így tovább.
Ha járműszerelvény is részese a balesetnek, a vontató és a pótkocsi rendszámát is fel kell írni.

Mit nem szabad elfelejteni a kitöltés után?

• Aláírni a nyomtatványt mindkét félnek.
• Ha az Európai kárbejelentőn nincs is rá hely, írni kell e-mail címet. Ezzel sokkal gyorsabb a kapcsolattartás.
• Hol tekinthető meg a jármű, és kit kell hívni, milyen számon, a szemléhez.

Hiányos, vagy nem olvasható adatok esetén a biztosító ír egy adatbekérő levelet, és ez rögtön napokkal, hetekkel elhúzza a kárrendezést.

Mi a teendő, ha nincs Európai kárbejelentő senkinél?

Akkor egy üres papírra kell felírni az adatokat!
A jogszabály (a 2009-es LXII. (62.) törvény a Gfb-ről) leírja, hogy mely adatokat kell átadni ilyenkor (ez nagyjából megegyezik az Európai bejelentő adataival):

• természetes személy esetén a szerződő üzemben tartó nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét,
• jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak megnevezését, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét,
• a gépjármű hatósági jelzését (rendszámát) és alvázszámát,
• a biztosítójuk nevét, a biztosítást igazoló okirat (kötvény) számát,
• valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.

Ezen kívül:

• magát a közlekedési szituációt is le kell írni és rajzolni, ugyanúgy, mint a kárbejelentőn,
• a tanúkról sem szabad elfelejtkezni,
• és a telefonszámról meg az e-mail címről,
• valamint, hogy hol tekinthető meg a jármű, és kit kell hívni, milyen számon, a szemléhez.

A dokumentum két példányban készüljön el, hiszen mindkét félnek kell egy belőle. Ez dupla munka, de így sokkal könnyebb lesz. Hacsak nincs valakinél egy fénymásoló…

Nem szabad szívbajosnak lenni!

Ellenőrizni kell a másik fél kárbejelentőre írt adatait a személyi, lakcímkártya, forgalmi alapján. Láttam már teljesen hamis adatokkal kitöltött kárjelentőt!
A kárbejelentő helyes kitöltése az egész kárrendezés alapja. Ha valami nincs beírva, vagy rosszul van kitöltve, késleltetheti, vagy meg is akadályozhatja a kárrendezést.

Ha a másik fél nem közreműködő, a legegyszerűbb kihívni a rendőrséget. De, amíg kiérkeznek,  fel kell írni a rendszámot. Fényképet kell azonnal készíteni a másik autóról, a rendszámmal együtt és a károkozóról is. Ez lehet, hogy nem fog tetszeni neki, de itt pénzről van szó.

Hol van a károkozó kötelezője?

Sokszor előfordul, hogy a károkozó nem jó biztosítót adott meg. Ez nem is csoda, hiszen nagyon sokan évente biztosítót váltanak az olcsóbb díjért. Ezért nem tudja, éppen hol kötötte meg.
Vagy, lehet, hogy tényleg nem tudja, mert kölcsön kérte az autót, és az autóban erről nincs semmilyen információ.
Esetleg ködösíteni akar. Volt már ilyen is, bár ebben az esetben nincs sok értelme.

Ha van rendőrségi helyszínelés, akkor a felelősségbiztosítók a helyszíni szemle jegyző-könyvben leírásra kerülnek. Vagyis, a helyszínelő rendőr meg tudja mondani ott a helyszínen, vagy később a károkozó biztosítóját.

Ha nem jó biztosítót adott meg a károkozó, vagy elhajtott a helyszínről, akkor a rendszám alapján két úton is lehet tudni a biztosítóját.

1.
A MABISZ a honlapján található nyomtatvány kitöltése és elküldése után tájékoztatást adnak a másik fél kötelezőjéről.
A nyomtatványt a http://www.mabisz.hu/hu/ugyfelszolgalat/karbejelentes.html oldalon lehet elérni és az oldal közepén lévő „Nyomtatvány felelősségbiztosító lekérdezéséhez” szövegre jobb egér gombbal kattintva letöltheti.
A választ az adatvédelmi törvény alapján csak az arra jogosult részére küldik meg.

2.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is ad tájékoztatást arról, hogy melyik biztosítónál, milyen kötvényszámmal volt a kár időpontjában biztosítva a jármű.
Honlap: www.nyilvantarto.hu.
A részletekről az Adatszolgáltatás / Adatszolgáltatás a közúti közlekedési nyilvántartásból oldal ad felvilágosítást. Ez azonban fizetős.
A választ itt is csak az arra jogosult kaphatja meg.

Érdemes

A biztosítók évente küldenek értesítést a kötelező változásairól. Érdemes ezt berakni az autóba, ezen rajta van minden szükséges információ, a balesetnél és a papírok kitöltésénél szükséges lehet.
Ha évente újraköti, akkor a kapott kötvényt kell az autóba tenni.

Mi kell a kárbejelentéshez?

Minimálisan:

• a károkozó biztosítója, kötvényszáma,
• az Európai baleseti bejelentő, kitöltve, aláírva,
• ha volt rendőrségi helyszínelés, arról igazolás (ezt a helyszínen adja a rendőr),
• személyi igazolvány, lakcímkártya,
• vezetői engedély, forgalmi engedély,
• törzskönyv (ha nincs hitel az autón).

A biztosítók még egy kárbejelentőt kitöltetnek a kárbejelentéskor, ez már csak a Károsult autójára vonatkozik, és sok-sok adatot újból le kell írni.

Arról, hogy a kár rendezéséhez milyen iratok lesznek még szükségesek, a biztosító a kárrendezés során levelet küld. Például itt van nagy jelentősége az e-mail címnek, mert nem kell várni a postai kézbesítésre.

Ingóságok

A kárbejelentéskor a balesetben sérült ingóságokat is fel kell sorolni.
Ilyen a balesetkor viselt, és megsérült ruházat is. Komolyabb sérülés esetén a mentősök levágják a sérültről a ruhát, ezek általában elvesznek.
Autósok esetében az utastérben, az ütközés miatt sérülhetett ingóság, ezt fel kell listázni.
Motorosok esetén szintén az ütközés miatt károsodott ingóságokat is fel kell írni.
Ha valaki árut szállít, annak az igényét is be kell adni a biztosítónak, a kárbejelentéssel egy időben.

A kár bizonyításához a biztosító kérni fogja a sérült ingóságok bemutatását. Vagy a járművet szemléző kárszakértő nézi meg ezeket, vagy másik szakértő, külön.

Minden sérült ingóságot meg kell őrizni a kárrendezés végéig.

Határidők

A Károkozó 5 munkanapon belül köteles a kárt bejelenteni a biztosítónál.
A Károsultnak 30 munkanapon van erre. Ez a határidő nem jelenti azt, hogy a Károsult ráér a 30. munkanapon bejelenteni. A kárbejelentést minél előbb meg kell tenni!

Mi történik, ha nem jelenti be a határidőn belül?
Ez bizony következményekkel járhat, ha emiatt lényeges körülmények nem deríthetők ki. Egy autónál, motornál ez különösen fontos, hiszen 30 nap elteltével már nehezebb megmondani, hogy mi a friss sérülés és mi a régi.

Avulás. Hogyan lehet jól csinálni?

A beázás károk

A kockázatvállalás

A kárrendezés résztvevői a gyakorlatban