A villámcsapás és kárrendezése

Ha azt hiszed, mindent tudunk a villámcsapásról, akkor semmit sem tudsz!

A jelenleg legelfogadottabb magyarázat szerint villámlás két ellentétes polaritású hely közötti töltéskiegyenlítődés. Már, ha igaz…
Meg állítólag a különböző légköri jelenségek során előfordul, hogy vagy két felhő, vagy egy felhő és a föld ellentétes töltöttségű (pozitív és negatív) lesz. Amikor a potenciálkülönbség elég naggyá válik, az elektronok elektromos kisülés formájában átáramlanak a pozitív töltésű hely felé. Bla, bla, bla…

Az igazság az, hogy több elmélet is létezik, de egyik sincs bizonyítva. Ami persze nem jelenti azt, hogy valamelyik nem igaz!

Ha ez egy fizikus cikke lenne, akkor boncolgatná a villám keletkezését, de én a villámcsapás károk rendezéséről akarok Neked beszélni.

Szóval, ha elfogadjuk a töltés kiegyenlítődést, akkor a mi esetünkben a felhő és föld közötti a fontosabb.
A villámlások jellemzően zivatar idején fordulnak elő. A zivatarok kialakulása leginkább a nyári hónapokra jellemző.

Ha a villámcsapás károkról a biztosításon belül beszélünk, meg kell különböztetnünk két típusát.

• Közvetlen villámcsapás,
• Közvetett villámcsapás.

A közvetlen villámcsapás, amikor a villám belecsap valamibe: fába, földbe, házba, emberbe.

A közvetett villámcsapás, amikor a közvetlen villámcsapás elektromos áramot gerjesztve okoz kárt. Természetesen elektromos eszközökben.

A biztosítás és villámcsapás

A biztosítás és villámcsapás kapcsolata nem új keletű. A közvetlen villámcsapás már 100 éve felbukkan a kötvényekben.

A közvetett villámcsapás viszont csak a kilencvenes évek első felében. Ez nem azt jelenti, hogy addig nem fizették ki ezeket a károkat, hanem ekkortól választották szét a két típust.

Ennek az alábbi okai voltak

1. A nyolcvanas években, a mikroelektronika hatalmas fejlődésen ment keresztül. A tömegtermelés folytán ezek az eszközök a széles rétegek által elérhetővé váltak. Ennek hatására a kilencvenes években újabb és újabb elektronikai eszközök kerültek piacra. És azóta is persze.

2. A kilencvenes években Magyarországon egy „elektronikai boom” történt. Ezt a rendszerváltás miatti VÁM szabályok módosítása okozta. Például a COCOM lista feloldása. A népek tódultak Bécsbe ITT tévéért, Gorenje hűtőért és C64-ért. A videómagnóról nem is beszélve. Vitték a nagymamát, nagypapát is, mert annyival nagyobb összegért tudtak vásárolni.

3. A nyolcvanas évek végéig nem volt jellemző, hogy egy házban, családban több televízió illetve híradástechnikai eszköz legyen. A vállalatoknál, intézményekben sem volt szokásos a sok irodatechnikai eszköz. Egy telefonközpont és egy telex elég volt.

4. A kilencvenes évektől a legtöbb házban több televízió, DVD lejátszó, beltéri egység, Xbox, ésatöbbi is található, nem beszélve a számítógépekről és egyebekről (például mobiltelefon, laptop, tablet, kamerák).

5. A vállalatok, vállalkozások, közintézmények legtöbbje is rendelkezik számítógéppel. Minden irodistának van egy. Ugyanakkor rendelkeznek faxszal, nyomtatóval, fénymásolóval. A telexet már kiszuperálták. Cserébe könnyen lehet riasztó és kamera rendszer. Mint ahogy a lakásoknál, házaknál is.

6. Az elektronikai alkatrészek egyre nagyobb integráltságúak. Vagyis az integrált áramkörökbe épített alkatrészek egyre kisebbé váltak. Megfordítva, egyre több alkatrész került beléjük. Amit a régi csöves eszközök kibírtak, az az integrált áramköröket tönkreteszi.

7. Néhány évtizede beszélünk klímaváltozásról, illetve globális felmelegedésről. Sokan mondják azt, hogy évről évre több zivatar, villám keletkezik emiatt. Egyes számítások szerint 4%-os átlaghőmérséklet emelkedés esetén 26%-al nő a villámok gyakorisága.

Fenti okok miatt a biztosítóknál ugrásszerűen megnőtt az induktív villámcsapás károkra kifizetett kártérítések összege.
Vagyis, a múlt évezred utolsó évtizede rákényszerítette a biztosítókat a villámcsapás károk újragondolására.

A biztosítás és villámcsapás újratöltve

Az újragondolás eredményeképpen minden biztosító szétválasztotta a villámcsapás károkat közvetlenre és közvetettre.

1. A közvetlen (másképpen elsődleges, direkt, villám I.) villámcsapás

Ebben az esetben a villámcsapás közvetlenül a biztosított vagyontárgyat éri. A biztosítás szempontjából jellemzően az épületet. Ott látványos károkat okozva (tűz, koromszennyeződés, elektromos szerelvények leégése, stb.)
A legtöbb biztosító ebben az esetben a közvetett villámcsapás károkat is kifizeti.

2. A közvetett (másképpen másodlagos, indirekt, induktív, villám II.) villámcsapás alatt értjük azt, ha a károsodott készülék közelében történt villámcsapás indukciós hatása okoz károkat az elektromos eszközökben.

Ha továbbra is a töltés kiegyenlítődésnél maradunk, akkor a villámcsapás elektromos áramot gerjeszt. Ami az ember által létrehozott vezetőn keresztül „közlekedik”. Tulajdonképpen a villám utat keres magának le a földbe. Földelődni szeretne.

Jó esetben, vagy, ha van villámvédelem, különösebb probléma nélkül levezetődik. Rosszabb esetben ez a levezetődés különböző elektromos eszközökön keresztül történik. Ilyenkor ezek tönkremennek.

Előfordul, hogy a közvetett villámcsapás épülettartozékban okoz kárt. Például riasztórendszerben, tűzjelző rendszerben, különböző kis- és nagyfeszültségű világítási rendszerekben. A legtöbb biztosítás ezeket a károkat is fedezi. Már, ha biztosítva van az épület.

Nagy volt az ijedelem!

A kilencvenes években a legtöbb biztosító az első ijedtségében az indukciós villámcsapáskár eseményt kiemelte az alapbiztosításból és kiegészítő biztosításként külön kezelte, hogy lássa a hatásait. Vagyis, nem volt kötelező megkötni.

Na, a Szerződő díjcsökkentő szándéka miatt sok helyen ki is maradt a biztosításból ez a kiegészítő. Ez később sok problémát okozott, hiszen melyik az a háztartás, ahol nincs elektromos / elektronikus eszköz? Aki viszont nem kötötte meg a másodlagos villámcsapás kiegészítőt, annak nem volt téríthető a villámcsapás kára.

Ezért a biztosítók a következő módozataikban általában visszarakták az alapbiztosításba, és azóta is ott van.

A közvetlen villámcsapás

A direkt villámcsapás nem mindig gyújtó hatású, de mindig látványos nyoma van, például:

• kigyullad az épület,
• ledől a kémény,
• a tetőcserepeket szétszórja,
• szétforgácsolódik a szarufa,
• megolvadnak az acéltartók,
• kirobbannak a falból az elektromos vezetékek, konnektorok, kapcsolók,
• a falakon kipattogzások, lyukak keletkeznek.

A kár bekövetkezése egyértelmű, a nagyságának megállapítása (a kártérítés számszerűsítése) sem okoz problémát.

A közvetett villámcsapás

Az indirekt villámcsapásnál a károk megállapítása már nem ilyen egyszerű.

1. Egyrészt meg kell állapítani, hogy a kárt valóban másodlagos villámcsapás okozta-e? Ha kis területen tömeges az előfordulás, akkor egyértelmű a kár oka. Amikor viszont egyedi kárról van szó, a biztosítók szakemberhez fordulnak a kár okának megállapítására.

Van több szolgáltató, amelyik igen nagy pontossággal megmondja, hogy az adott cím közelében volt-e villámcsapás. A legtöbbje azt is, hogy hány méteren belül. Némelyiknél lehet GPS koordinátákra is keresni. Van, amelyik saját mérőműszerekkel dolgozik van, amelyik másét veszi igénybe. Például az Országos Meteorológiai Szolgálatét.

2. Másrészt a kár nagyságának megállapítása okozhat gondot.
Az elektronikus eszközöknél a pontos típus és a vásárlás időpontja nagy fontossággal bír a kártérítés megállapításában. Az egyes készülékeknek jelentős árkülönbsége lehet, nem mindegy, hogy egy átlagos, vagy hi-tech eszközről van szó.

Vállalkozások, cégek esetén a bizonylatokat általában öt évig őrzik meg az adózás miatt, a magánszemélyek pedig egy-két évig, amíg a jótállás tart. Ezután a számlát (blokkot), garancia jegyet kiselejtezik, legfeljebb a kezelési tájékoztatót tartják meg.

Az elektromos eszközök egy része négy-öt év alatt leselejtezésre kerül.
Másik részük viszont tovább is használva van. Ezek típusának, korának megállapítása nehézkes lehet.

A nagy kérdés

Milyen messze becsapó villámot térítsen meg a biztosító?
Általánosan az 1 kilométeren belülit, de néha előfordul másfél.

All risks biztosítás esetén, ha nincs a távolság leírva a szabályzatban, akár 2-3 km távolságot is kifizethetnek.

Gömbvillám

A gömbvillámok keletkezésének oka végképp ismeretlen a tudomány számára.
Szinte mindig földközelben, zivatarok idején jelenik meg. Fehér, sárga, narancssárga, vagy vöröses fénye van, nagyon ritkán kékes. A fényerőssége legfeljebb 100-150 wattos izzóéhoz hasonlít.
A kiterjedése 10 és 30 cm között váltakozik és átlagosan 15 másodpercig látható. Mozgására a természeti erők (például szél) nem hatnak, de a szilárd felületekről (föld, fal) visszapattan. Az elektromos mezők kitérítik útjából. Robbanásszerűen, vagy eloszlással szűnik meg, hangjelenség nélkül.

A becslések szerint az emberek 1%-a lát életében gömbvillámot. A régi kínaiak sárkánytűznek nevezték.

A biztosítók esetei között nagyon ritkán ugyan, de előfordul. Az okozott kár, ha van egyáltalán, az induktív villámcsapás károkéhoz hasonló.
A biztosítók ezeket a károkat villámcsapás kárként megtérítik.

A kártérítés

Hát, azt hiszem itt az ideje a kárrendezésről is beszélni! Ami nagyon egyszerű. Az eszköz

• vagy javítható,
• vagy nem.

1. Ha javítható, a javításról készül egy számla. Fontos, hogy ne csak a számlát, hanem annak a munkalapját is be kell küldeni a biztosítónak. Ezen látszanak ugyanis a javítás részletei.

2. Ha nem javítható, akkor erről kérni kell egy szakvélemény a javítótól. Legyen benne, hogy milyen alkatrészek sérültek és ezek mennyiből lehetnének javíthatók.
Logikus, hogy ebben az esetben illik odaírni azt is, hogy mennyi a tönkrement valami értéke. A szakértő úgyis ellenőrizni fogja, de ezzel is segítesz Neki.

További okosságok

• Legyen pontos típus írva akár a számlán, akár a szakvéleményen.
• Vállalkozások, cégek esetében minden esetben igazolni kell a tulajdonjogot. Ha nincs meg a számla, akkor a könyvelési nyilvántartás kell.
• Magánszemélyek esetében csak a nagyobb értékű dolgoknál szoktak kérni tulajdon igazolást. Számlát, nyugtát, jótállási jegyet, kezelési utasítást, dobozt, valamit.
• Totálkár esetén le fogják vonni a maradvány értéket. Ez manapság jelképes dolog, de több biztosító is következetesen ragaszkodik ehhez.
• Ha már nem lehet a károsodotthoz hasonlót kapni, akkor a szakértő viszonyít. Összehasonlítja a régi és az új tulajdonságait. Ezután az új árából levonja a kettő közötti különbözetet. Ha az újban nincs herkentyű hergelő és illogikus dekóder (nehogy komolyan vedd az elnevezéseket) akkor ezek árát levonja.
• A lakossági vagyonbiztosításokban a biztosítók mindig új értéken árazzák be az eszközöket. A vállalatok, vállalkozók biztosítása történhet új, vagy valóságos értéken. Esetleg könyv szerintin.
• A biztosítók figyelnek a nagyon avult eszközökre. Ez azt jelenti, ha a károsodott vagyontárgy egy bizonyos avultságot meghalad, akkor mindenképpen valóságos értéken térítenek.
• Az avultságot az eszköz korából állapítják meg.

Kárrendezési megbízottak kimondottan villámcsapás károkhoz

Az országban több olyan szolgáltató működik, amelyik kimondottan elektronikus eszközök kárainak rendezésére szakosodott.
Van, amelyik csak Budapesten, de van, amelyik országos szinten dolgozik.

A Károsult bejelenti a villámcsapás kárt a biztosítónak.
A szolgáltató a biztosító megrendelése alapján elmegy a károsodott eszközért, elviszi a műhelyébe.
Ha javítható, megjavítja és visszaviszi. Számlát és munkalapot ad róla. Amit jobb esetben nem a Károsult, hanem közvetlenül a biztosító fizet ki a szolgáltatónak.
Ha nem javítható, ad róla szakvéleményt. Ennek a költségét a szolgáltató kapja, jó esetben itt is a biztosítótól. A Károsult pedig a totálkár térítést.
És eldöntheti, hogy kell-e neki a rossz eszköz. Ha igen, visszaviszik neki.

Kármegelőzés

Minden biztosítás tartalmazz kármegelőzési előírást. Ez azt jelenti, hogy a biztosítottnak mindent meg kell tennie a kár megelőzése és elkerülése érdekében. Van olyan biztosító, amelyik előírja a villámvédelmi elosztó használatát.

A konkrét kármegelőzés a közvetett villámcsapás esetében azt jelentené, hogy amikor elkezd dörögni az ég, minden elektromos eszköz összes csatlakozóját ki kellene húzni.

Egy családi házban ez még csak-csak megoldható, hogy kihúzgálják a csatlakozókat. Már, ha otthon vannak. Ugyanakkor a hűtőszekrénnyel már nem lehet megtenni ugyanezt.
Egy vállalat, intézmény életében azonban nem lehet olyat tenni, hogy munkaidőben leáll a munka, és kihúzgálják az összes esztergagépet a konnektorból. Nyilván nem is lehet, mert be vannak kötve az elektromos hálózatba.

Vagyis a kármegelőzés nem, vagy nagyon ritkán kérhető számon az ügyfelektől a közvetett károk esetében. Sokszor az is előfordul, hogy a televíziót kihúzzák a konnektorból, de az an-tenna csatlakozót nem. Vagy a számítógépet kihúzzák a konnektorból, az internet szolgáltató hálózatán keresztül károsodik. Esetleg a telefonhálózaton érkező villámcsapás a telefon-központon keresztül jut a 220 V-os hálózatba.

Villámvédelem

A villám- és túlfeszültség védelem körében ma Magyarországon igen kevés vállalkozás tevékenykedik. A boltokban itt-ott felbukkannak különböző, általában hosszabbítókba, elosztókba beépített védelmi eszközök, ezek hatékonysága azonban nem egyértelmű. Mondhatni tavaszi szellő az orkánban.

Ezek általában mechanikus, vagy olvadó biztosítékokkal dolgoznak, azonban a villám sebességével ritkán tudnak lépést tartani.
A kár nagyságának a csökkenése azért pozitívumként a számlájukra írható, hiszen sok esetben csak a villám eleje fut rajtuk keresztül.

Az igazi villámvédelem komplex rendszer, és alapvetően az épület villámvédelmével kezdő-dik. Ezt legtöbben a villámhárítóval azonosítják, de az igazi villámvédelem lefedi az épület teljes felületét.
Rendkívül fontos a bejövő vezetékek, és légkábelek védelme. Ezekre mindre találtak már ki villámvédelmi rendszert.
Ezután az épületen belül több lépcsőben szokták megoldani, egyre kisebb határértékű védőberendezéseket használva.
Végül minden egyes elektromos cuccnak külön villámvédelmi eszközének kell(ene) lennie, az elektromos hálózaton kívül minden egyéb vezetékre (telefon, kábel, antenna, számítógép hálózat, stb.) is. Erre használhatók az előbb említett helyi (hosszabbító, elosztó) villámvédelmi eszközök.

Villámcsapás az emberben

Néha, híradásokban hallhatunk ilyen esetekről.
A villám annyira gyors, hogy akár károsodás nélkül is átfuthat az emberen. Akár 100 amper is átfuthat az emberi testen úgy, hogy nincs maradandó hatása.

Ugyanakkor tudat- és emlékezetzavart okozhat, de az agyi károsodás halált is eredményezhet. Az idegek károsodása bénulást okozhat. A villámcsapás hatására az ember eleshet, ami csonttöréshez, agyrázkódáshoz is vezethet. Ha gépet, járművet kezel, annak is lehetnek következményei.

A legfőbb veszély a az izmok görcse miatti életfontosságú funkciók leállása.
Égési sebeket is okozhat.
A biztosítók a baleset biztosítások körében kezelik ezeket az eseteket.

Egy kis statisztika a végére

• Egy villám hosszúsága akár 8 kilométer is lehet, és egyes ágai egymástól több kilométerre csaphatnak be a földbe.
• A villám időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed.
• Az áramerőssége átlagos esetben 20-40 ezer amper, de állítólag 530 ezer amperest is megfigyeltek már.
• A feszültsége akár 10 millió volt is lehet.
• A fényereje 1 millió 100 wattos izzólámpa fényének felel meg.
• Magyarországon a földet ért villámcsapások számát évente és négyzetkilométerenként kettő és négy közé teszik. Más adat szerint hazánkban évente átlagosan 1 millió esetben fordul elő villám, ebből 200 ezer felhő-föld típusú.

Záróra

Ennyi gondolat jutott a cikkbe. Olvasd, hasznosítsd. Ne felejtsd el megosztani!

Nézz körül a honlapon, hátha találsz kedvedre valót!

További cikkeket találhatsz itt: http://allomanydij.hu/blog/

Avulás. Hogyan lehet jól csinálni?

A beázás károk

A kockázatvállalás

A kárrendezés résztvevői a gyakorlatban