Van fogalmad róla?
A gépjármű kárrendezés alapfogalmai
Gyakran elcsodálkozom azon, hogy a gépjármű kárrendezéssel kapcsolatban milyen össze-vissza fogalmak „szaladgálnak” a tanácsadók között. És ezek mennyire félre vannak időnként értelmezve.
Ennek a cikknek az a célja, hogy ezeket a fogalmakat a helyére tegye. Ne legyenek többé félreértések az ügyfeleiddel és a szakértővel való beszélgetés közepette.
A fogalmak sorrendje tisztán ábécé, nem kerestem logikai egymásutániságot (hű de szép szó!). Emiatt lehet, hogy lesz olyan hivatkozás, ami egy későbbi fogalom magyarázatban nyer értelmet.
A szövegben mindig autót írok, de igazából bármilyen jármű behelyettesíthető, a motortól a mezőgazdasági vontatón és a hajón keresztül a repülőgépig.
Alkatrész megsemmisítése, alkatrész leadás
Olyan állapotba kell hozni a kiszerelt alkatrészt, hogy az a továbbiakban ne legyen más autóban felhasználható. Merthogy, előfordul, hogy egy alkatrész megsérül ugyan és azt cserélni is kell, de egy kis ügyességgel az újból beépíthető lehet – másik, hasonló típusú autóba.
Ilyenkor szoktuk azt csinálni, hogy egy pótszemle során a szakértő által fényképezve szétvágják, összetörik az alkatrészt.
A leggyakrabban a szélvédőknél és a karosszéria elemeknél kell ilyet csinálni.
Audatex
Egy számítógépes program, amivel az autókban keletkezett károk összegét lehet kiszámolni. Ez ismeri a legtöbb autómárkát és azok típusát, altípusait.
A szakértő jelöli, hogy melyik alkatrész milyen mértékben károsodott és a gép kidobja azt, hogy mennyibe kerül a javítás. Na jó, sok mindent be kell állítani hozzá de, a lényeg ez.
Azt, hogy mi okozza azt a nagy különbséget a biztosítói és javítói kalkulációkban. Mi az oka annak, hogy a biztosító kiszámol 150.000 Ft-ot, a javítás meg 320.000 Ft lesz? Amikor a biztosító is és a javító is ugyanazt az Audatexet használja? Amikor az alkatrész ára mindegyiknél egyforma?
Ez okozza a különbséget.
És csodálkozol, hogy a biztosítók számlát kérnek a javítói kalkulációkra? Ne tedd. Hiszen lényeges különbség van a két számítás között.
És állambácsi is szert tesz egy kis plusz bevételre…
A biztosítók az Auda (így szoktuk használni az Audatexet rövídítve) azon modulját szokták megvenni, ami az autókat tartalmazza. Pedig az Audának vannak olyan moduljai is, amelyek más járműveket is tartalmaznak, motorok, teherautók.
Így aztán minden más járműre részletes árajánlatot szoktunk kérni. Ha kell, még robbantott ábrát is kérünk a károsodott egységről, például motorról, turbó feltöltőről.
Avultatás
Nos ez itt is pontosan annyira szubjektív, mint a vagyon kárrendezésben. De, általában abból szoktunk kiindulni, hogy egy alkatrész mennyi időt, mekkora futásteljesítményt tud az élettartama alatt, és ehhez viszonyítunk.
Lényeges, hogy gépjármű kárrendezésben az avulást csak az anyagköltségre alkalmazzák, a munkadíjra nem. Ebben az a logika, hogy az élőmunka értéke nem avul. Azt akkor kell elvégezni, amikor a káresemény bekövetkezett.
Hogy mi ennek az oka? Úgy tekintjük, hogy a vagyontárgy értékét igazából a teljes érték (költség, ár) avultatása fejezi ki jobban.
Mindkét oldalon vannak érvek, igazából eddig senki sem tudta legyőzni a másikat…
AW
Ez egy mértékegység, ebben határozzák meg, hogy a javításnak mennyi az időszükséglete. Minden alkatrész cseréjéhez, javításához hozzá van egy ilyen szám rendelve.
Mielőtt nagyon elgondolkodnál ezen, elárulom, hogy semmi különleges nincs benne: 1 óra = 10 AW. Megfordítva, egy AW 6 perc.
Tehát, ha egy alkatrész cseréje 45 AW, akkor azt 270 perc, vagyis 4,5 óra alatt lehet elvégezni.
Beépítés ellenőrzés, ellenőrző szemle
Amikor azt vizsgáljuk, hogy az az alkatrész valóban beépítésre került-e, a javítás valóban elkészült-e? Ilyenkor a szakértő újból megszemlézi az autót.
Általában a szélvédőknél és a karosszéria elemeknél csinálunk ilyet.
Talán mondanom sem kell, hogy olyan károknál szoktuk ezt alkalmazni, amikor svindlire gyanakodunk.
Bérautó, bérgépkocsi
Ha javítani kell az autót, akkor helyette kell egy másik, amivel jár a Károsult. A GFB ezt megtérítheti, és cascók mellé is lehet kötni ilyen kiegészítőt.
A bérautó használat nem korlátlan, annak hosszát (napjainak a számát) a javítás ideje határozza meg. A javítási kalkuláció tartalmazza azt is, hogy hány óra szükséges a javításhoz. Ezt el kell osztani nyolccal (8 óra munka…) és felkerekíteni egész számra.
Ez adja meg, hogy hány nap a javítás. Ehhez hozzá szoktak még adni egy napot, az autó átadás-átvételére. Ez a bérautó szükséglet, ennyi napra fizeti ki a biztosító.
Totálkáros autónál a másik autó megvásárlásáig, de legfeljebb 30 napig fizethető, vagy a totálkár értesítő levél kézhezvételéig (ezt az értesítőt értelemszerűen a biztosító küldi a Károsultnak). Ez a GFB módi, cascónál változhat a feltétel szerint.
Casco szemle
A casco megkötése során az autó szemléje. Ezt csinálhatja szakértő is, de esetenként az üzletkötő is.
A célja
- az autó azonosítása, hogy valóban arra az autóra kötődik-e a casco és
- az autó már meglévő sérüléseinek a felderítése.
Egyezségi kárrendezés
Ez nem más, mint amikor a Károsult elfogadja a biztosító által készített javítási kalkulációt. Ha elfogadja és ezt le is írja (e-mail is elég), a biztosító már utal is.
Együttes szemle
Ilyenkor a balesetben részt vevő autókat összeállítják az ütközés pillanatának megfelelő helyzetbe. Olyankor szoktuk ezt csinálni, amikor nem egyértelmű az autón a sérülés és a két autón lévő károkból próbáljuk rekonstruálni, hogy hogyan történt a kármechanizmus.
Ezzel próbáljuk eldönteni, hogy történhetett-e úgy, ahogyan előadják.
Eurotax
Egy autó értékelési rendszer, amit a biztosítók az autó kárkori értékének a meghatározására használnak.
Ez egy számítógépes program, amelyben minden autó fajta, minden típusa benne van. Na jó, nem minden, de a Magyarországon fellelhetők 99%-a.
Minden autónak külön Eurotax kódja van (ismerős a casco kötésből?).
Ha a programban kiválasztottad az autó típusát, utána még kismillió beállítási lehetőségre lehet kattintani. Az autó kora és a futott kilométer az alapvető beállítás. De ezután az extra tartozékoktól a jobbkormányos változatig sok mindent lehet állítgatni rajta.
Ezért van az, hogy az egyik helyen 1 millió 700-ra értékelik az autót, a másikon meg 1 millió 900-ra.
Itt valóban autókról beszélünk, mert az egyéb járműveket, például a motorokat, teherautókat tartalmazó modulokat nem szokták megvenni a biztosítók, csak az autókét. A mezőgazdasági gépeket és egyebeket tartalmazó Eurotax-szal még nem találkoztam. Persze, attól még lehet.
Gazdasági totál
A gazdasági totál az, amikor a javítási költség meghaladná az autó kárkori értékét (biztosítási összeg). Vagyis, ha többe kerül a javítás, mint az autó értéke.
Na, ez persze így kimondva nem igaz.
Merthogy nem csak az autó javítása merülhet fel kárként, hanem a járulékos költségek is.
Éppen ezért, kiszámoljuk az Eurotax-szal az autó kárkori értékét, és annak valahány százalékától lesz gazdasági totál: ez lesz a javítási határ, amit forintban mond meg a biztosító.
Ez a Gfb-nél általában 65% magasságában van, mivel itt sok járulékos fizetség lehet: szállítás, tárolás, új autó költsége, stb. A személyi sérülésről nem is beszélve.
A cascónál ez magasabb, 75% körül húzzák meg.
Tehát, egy 2.480.000 Ft-ra értékelt autó javítási határa Gfb kár esetén (65%) nagy valószínűséggel 1.612.000 Ft lesz.
A gazdasági totál a gyakoribb totálkár.
Helyszíni szemle
A járműkároknál alapértelmezésben nem nézzük meg a kár helyszínét.
Ha nem egyértelmű a kár bekövetkezése, akkor szoktunk ilyet csinálni. A helyszín ismeretében jobban rekonstruálható a kár, a kármechanizmus.
Javítási határ
Az az összeg, ameddig az autó javítását engedélyezi a biztosító. Ha a javítás ezt meghaladja, akkor gazdasági totál lesz belőle. A többit lásd a gazdasági totálnál.
Jogalapi nyilatkozat
Javítók szokták kérni a biztosítótól. Arról szól, hogy a biztosító fedezetet vállal-e, és milyen mértékben az autó javításáért. Ha kiadjuk ezt a nyilatkozatot (ami egy kötelezettség vállalás) és ezzel elismerjük a jogalapot, akkor az abban foglaltak szerint kutya kötelességünk fizetni.
Kárbejelentő
Ezzel kezdődik a kárrendezés. De nem is erről akarok beszélni, mert ezt részletesen kivesézem az Égre törő biztosításban és a Kárrendező tudásbázisban.
Ami fontos, hogy a törésképnek olyannak kell lennie, hogy az bekövetkezhessen a kárbejelentőn leírtaknak megfelelően. Ugyanis, ha nem így van, akkor kezdődik a gyanakvás a biztosító részéről. Ilyenkor lesz károkozói szemle, meg együttes szemle, meg helyszíni szemle. Ezeket lásd ott.
Gfb károknál a kárbejelentőn kívül szükség van a Európai (kék-sárga) kárjelentő kitöltésére, és/vagy rendőrségi igazolásra.
Kárfelvétel
A szakértő megszemlézi az autót és a kárfelvételi jegyzőkönyvben leírja, hogy milyen sérülései vannak. Ha a javítás során olyan károk is előkerülnek ami a kárfelvételen nem volt látható, akkor pótszemlére (lásd ott) van szükség.
Kárfelvételi jegyzőkönyv
A szakértő ebben írja le, hogy milyen sérülései vannak az autónak.
A jegyzőkönyv egy nyomtatott lap, amibe előre nyomtatva benne vannak az autó alkatrészei. A szakértő a megfelelő helyen ixel, és beleírja a sérülés nagyságát, vagyis azt, hogy javítás, vagy csere. Javítás esetén az időszükségletet is meghatározza AW-ban (lásd ott).
A kárrendezéshez szükséges iratokat vagy a kárfelvételi jegyzőkönyvre, vagy egy külön lapra írja rá.
A jegyzőkönyv másolatát pedig otthagyja a Károsultnál, vagy a szervizben.
Talán mondanom sem kell, hogy ami a kárfelvételi jegyzőkönyvre fel van vésve, az alapján készül a javítási kalkuláció. Éppen ezért nagyon fontos, hogy, ha a javítás során további károkat tapasztalnak, akkor pótszemlét (lásd ott) kell kérni.
Kárkori érték
A vagyonbiztosításban a biztosítási összegnek kitüntetett szerepe van. Ha ez nem egyértelmű a számodra, akkor szükséged van erre.
A casco viszont a vagyonbiztosítások olyan változata, amikor a szerződés megkötésekor nem állapítunk meg biztosítási összeget. A GFB-nél pedig, ami felelősségbiztosítás, végképp nincs ilyen értelemben biztosítási összeg. Mindkét esetben a kárkori érték a mérvadó.
A kárkori érték meghatározását leginkább az Eurotax programmal szoktuk csinálni.
Kármechanizmus
Az a folyamat, ahogyan az autók összeütköznek és ahogyan ennek nyomán megsérülnek. Ezt mindig vizsgáljuk, mert ez mondja meg azt, hogy az autó sérülhetett-e úgy, ahogyan a kárbejelentőben le van írva.
Károkozói szemle
A károkozó autónak a szemléje. Ha a károsult autó kára nem egyértelmű, akkor célszerű lehet megnézni a károkozó autót is. Ennek a különleges esete az együttes szemle. Ezt lásd ott.
Más kár
Ezt kifejezést akkor használjuk, ha egy kárfelvétel során a szakértő azt tapasztalja, hogy olyan sérülések is vannak az autón, amik nem az aktuális balesetből keletkeztek.
Ezeket a károkat is felveszi a kárfelvételi jegyzőkönyvre (hátha később még jó lesz), de mellé írja, hogy más kár.
Ezeknek a sérüléseknek a költsége értelemszerűen nem lesznek benne javítási kalkulációban.
Persze, lehet olyan sérülés, amelynél nem egyértelmű, hogy más kár-e, de legtöbbször jól szétválaszthatók.
Megváltoztatott / megváltozott töréskép
Amikor a Károsult valamilyen módon hozzányúl az autóhoz, és az autó sérülésein módosítást végez. Tipikusan ilyen, amikor hozzá fog javítani. A kérdés, hogy a változtatástól azonosítható-e a kár. Tehát, a szakértő egyértelműen meg tudja-e állapítani, hogy a sérülés megfelel-e a kárbejelentőn leírtaknak.
De megváltozik a töréskép akkor is, ha későn kerül bejelentésre a kár. Ekkor ugyanis el kezd rozsdásodni a fém, és ez elfedhet nyomokat.
Mi legyen a ronccsal?
Ezt a tulajdonos dönti el. Gazdasági totálnál sokszor kijavítják, mert még mindig kevesebbe kerül, mint újat venni.
Vagy, a roncsbörzén keresztül el lehet adni. Vagy éppen anélkül is el lehet adni. Esetleg leállítani az udvaron, jó lesz még valamire.
Mikor fizet ÁFÁ-t a biztosító?
Erre van egy részletes korábbi cikkem, itt olvashatod: http://allomanydij.hu/rafazol/.
Mikor kell a biztosítónak értesítenie hatóságot egy autó káráról?
Olyan sérülésnél, amikor az a továbbiakban nem alkalmas a közlekedésre. Tipikus esete, amikor az alváz összegyűrődik, elcsavarodik és a továbbiakban nem biztonságos.
Mikor kerül kifizetésre egy gépjárműkár?
Alapjáraton a következő időfaktorral kell számolni.
- Miután minden irat, adat beérkezett: például kárbejelentő, forgalmi, törzskönyv, bankszámlaszám. Ez a Károsulttól, Gfb esetén az Okozótól is függ.
- A károsult elfogadta a biztosító által kalkulált összeget. Ezt a szemle után néhány napon belül elkészíti a szakértő.
- A számla benyújtása után. Ez az autó sérülésétől, az alkatrész beszerezhetőségétől, a szerviz leterheltségétől függ.
- Ha van rendőrségi eljárás, akkor annak az eredményét is megvárhatja a biztosító. Ez alsó hangon 30, de inkább 60 nap szokott lenni.
Igen, jól látod: az, hogy mikor lesz kifizetve, csak kis mértékben függ a biztosítótól.
Műszaki totál
Abban az esetben, ha a jármű olyan sérüléseket szenved, hogy nem érdemes megjavítani. Legtöbbször az alváz, a motor, a kasztni (karosszéria), a felépítmény nagy sérülése miatt van.
Ez a ritkábbik totálkár.
Pléhkár
Ez egy régies szó, de ma is előkerül. Az autó sérüléseinek összefoglaló neve.
Pótszemle
Alapértelmezésben csak egy szemle szokott lenni, a kárfelvétel. Abban az esetben viszont, ha a javítás során olyan kár is előkerül, ami a kárfelvételen nem derült ki, akkor szólni kell a szakértőnek.
Ő megnézi még egyszer az autót, és felveszi az új károkat. Ez a pótszemle.
Merthogy a kártérítésben csak azok a javítások lesznek benne, amit a szakértő saját maga is látott, fényképezett és jegyzőkönyvezett.
Részlopás
Ha nem az autót lopják el, hanem csak lelopnak róla, kilopnak belőle alkatrészeket. Kereket, visszapillantót, rádiót (vagy minek is nevezzük mostanában a multimédiás egységeket).
Részkár
Amikor az autó károsodása javítható.
Roncsbörze
Vannak olyan cégek, amelyek honlapon keresztül értékesítik a roncs autókat.
Ebben a károsultnak az a buli, hogy a biztosító olyan roncsértéket von le, amennyiért tényleg eladta a törött autóját.
Erre a honlapra azonosítottan (tehát írásos szerződéssel) regisztrálhatnak vállalkozások. Ezek általában javítók, roncskereskedők.
A regisztrált vállalkozás ajánlatot tesz a roncsra, és azt x napig (általában 60) tartania kell. Ha több ajánlat is érkezik, akkor a Károsult választhat. Logikusan azt, aki többet fizet érte.
Azt a vállalkozót, aki megpróbál trükközni, kizárják.
Roncsérték
Általános szabály ugyebár, hogy a térítésből a biztosító levonja a károsodott vagyontárgy maradvány értékét. Ez a maradványérték a gépjármű kárrendezésben a roncsérték.
Roncsérték kizárólag totálkárnál van.
Számla nélküli és számlás kárrendezés
Abban az esetben, ha a károsult elfogadja a biztosító által készített javítási kalkulációt kártérítés gyanánt, akkor számla nélkül is fizet a biztosító.
Ha nem fogadja el, akkor viszont számla ellenében.
Hogy miért jó ez így? A biztosító szemszögéből így bizonyos, hogy megtörténik a javítás, és annyiért, amennyi a számlán van.
Ha még ez után is gyanakodna a biztosító, akkor ott van a beépítés ellenőrzés és a megsemmisítés lehetősége.
Szívességi kárfelmérés
Az az eset, mikor a biztosító nem saját magának végez kárfelmérést.
A leggyakoribb esete, amikor a MABISZ részére csinálja. A MABISZ-nak ugyanis nincs szakértői apparátusa. Ha olyan kár van, amit Ő rendez (tipikusan a biztosítatlan jármű), akkor azt kiadja valamelyik biztosító részére.
Régebben a biztosítók egymásnak csináltak ilyet, sőt, volt már olyan is, hogy az ember besétált a biztosítóhoz, és kért egy szívességi kárfelmérést. Manapság már elküldik egy szakértői irodához.
Ennek költsége is van, jelenleg (és már jó rég óta) 10.000 Ft.
Totálkár
Ha az autót nem lehet megjavítani. Két esete van, a gazdasági és a műszaki totál. Ezeket lásd ott.
Töréskép
Ez az autón lévő töréseket jelenti. Fontos, hogy a kárbejelentőn leartaknak megfelelő legyen. Ellenkező esetben további szemlék lehetnek (károkozói, együttes, helyszíni). Ezeket lásd ott.
Törzskönyv. Miért kell a gépjármű kárrendezéshez?
A törzskönyv a tulajdonjogot bizonyító dokumentum. A kártérítés ugyebár a Károsult részére jár. Ő a tulajdonos, esetleg az üzembentartó. Ez kiderül a forgalmiból. És a biztosítók le szokták kérdezni a BM adatbázist is.
De azt, hogy az autón van-e hitel ezek nem, vagy csak ritkán tartalmazzák.
Ha a jármű tulajdonosánál van a törzskönyv, akkor nincs rajta hitel.
Megfordítva, ha nincs törzskönyv, akkor hitel van az autón, mert ilyenkor a törzskönyvet magánál tartja a finanszírozó bank. Ebben az esetben a hitelintézet engedélye a kártérítés kifizetéséhez.
Hát ennyi…
Használd, alkalmazd, gyarapodj!
Ne felejtsd el a cikket megosztani!
További cikkeket találhatsz itt: http://allomanydij.hu/blog/
Previous Post
Next Post