Akit az ág is húz
Ág, ágazat, módozat – mi a közös bennük? Ha csak az nem, hogy a mindennapi munkádat is ezek között éled…
Ez a három csoport a biztosítások osztályozásának fontos szereplői.
Ha érdekel az, hogy milyen csoportosítások lehetségesek, olvasd tovább!
Ha nem, kimaradsz egy jó kis cikkből…
Ág
Szóval, a legmagasabb szintű csoport, az ág.
Ebből összesen kettő van, az
– élet és a
– nem-élet ág.
Korábban a vagyon és személybiztosítások csoportosítás volt divat Magyarországon. Az 1995. évi XCVI. törvény (96. törvény) óta beszélünk hivatalosan élet és nem-élet ágról. Ez már az angolszász biztosítási kultúra átvétele. A korábbi csoportosítás a porosz biztosítási kultúrában honosodott meg.
Vagyis, az 1996. január 1-je után alapított biztosító vagy csak életbiztosító, vagy csak nem-élet biztosító lehet. Az ennél korábban alapítottak természetesen továbbra is művelhetik mind a kettőt. Őket nevezzük kompozit biztosítónak.
Erre a törvényre, az életbiztosítási tartalékok védelme miatt van szükség. Vagyis, ne lehessen a vagyonkárokat az életbiztosítási tartalékból kifizetni.
Ágazat
A következő csoport az ágazat.
Ebbe olyanok vannak, mint a Gfb, casco, lakásbiztosítás, lakóközösség biztosítás, vállalkozói biztosítás, életbiztosítás, egészségbiztosítás, balesetbiztosítás.
Persze, sokkal több csoport van, de számunkra ennyi tökéletesen megfelel.
https://www.google.hu/?gws_rd=cr&ei=IDgwUpO9NZHZsga5z4CADg#q=biztos%C3%ADt%C3%A1si+t%C3%B6rv%C3%A9ny
Módozat
Végül következik a módozat, vagyis maga a termék.
Nos, ebben már Neked kell gondolkodnod, hogy mik az általad értékesített módozatok, hiszen minden biztosítónál más és más.
Ebben a felsorolásban ez a legalsó szint.
Sőt, még tovább is mennek, hiszen ezeket tovább bontják a módozat alkotó elemeire. Ezek lehetnek például az alap és kiegészítő biztosítások.
De, még ennél is jobban belemennek a részletekbe és egészen a biztosítási eseményekig nyilvántartják a számokat. Vagyis azt, hogy melyik eseményre mennyi a kifizetés.
Sőt, még tovább menve, azt is, hogy az egyes biztosítási eseményeknél mennyi került kifizetésre épületkárra, mennyi ingóságra.
De, ezt tovább boncolják vagyoncsoporton belül is, vagyis mennyi lett főépületre, melléképületre, általános (háztartási) ingóságra, ékszerekre, extra tartozékra, árukészletre és a többire kifizetve.Hogy az aprólékos csoportokra bontásnak mi a szerepe?
Mert így lehet pontosan meghatározni azt, hogy egy új módozatnak mennyi legyen a díja. Vagy azt, hogy kell-e változtatni a meglévő módozatét?Ezt a munkát a biztosítási matematikusok végzik, Őket aktuáriusoknak nevezzük.
Ha érdekel, hogy mit tanulnak, nézd meg ezt az oldalt: http://kozgazdasagtudomany.uni-corvinus.hu/index.php?id=798
De nem csak a díj megállapításánál, hanem a kártartalékoknál is fontos szerepe van a csoportosításnak. A tartalékokat nem lehet a csoportok között összemosni, az egyes módozatok, vagy alkatrészeik pontos tartalékolása miatt.
A tartalékokról bővebben olvashatsz itt.
Previous Post
Next Post