A tartalék ereje

Mi a fenéért olyan fontos az a kártartalék?

És miért kell mindjárt a a bejelentésnél megadni? Rögtön két okot is tudok Neked erre mutatni!

penz

 

1. ok: a kár nagysága befolyásolhatja a kárrendezés menetét.

Attól függően, hogy mekkora a kár, más lehet az eljárási rend.

A: 30-50 ezer Ft alatti üvegkárnál a beküldött számlát a biztosító kiutalja. Ha minden rendben van, nincs szemle, csak kifizetés. Érdemes kifizetési címet, vagy bankszámlaszámot megadni.

B: 100-150 ezer forint alatti csőtörés, beázás, jégverés, vihar, felhőszakadás károknál lehet, hogy telefonos kárrendezés lesz. Bár mindig érdemes, itt különösen fontos a telefonszám megadása.

C: 3-5 millió feletti károknál lehet, hogy több szakértő megy ki, esetleg külön nagy károkra specializálódott szakértő.

D: az úgynevezett “nem ütközéses” járműkárnál a helyszínt is megnézheti a biztosító.

 

No, akad itt érv elég, hogy miért kell a kár nagyságát megmondani a kárbejelentéskor. De, folytassuk tovább!

 

2. ok: a magyarázatot a biztosító pénzügyi előírásaiban kell keresni.

Ugyanis, a jogszabályok előírják , hogy kárbejelentés esetén kötelezően félre kell tenni a várható kárösszeget.
Leegyszerűsítve az egyik zsebéből, (ami jó eséllyel lekötött pénz), át kell rakni a várható kárösszeget egy olyan zsebébe (számlájára), amelyről bármikor kifizetheti azt. Ezt nevezzük kártartaléknak.

Sőt, a kártartalék nem egy állandó összeg. Az ügyintézőnek folyamatosan figyelnie kell azt, hogy a kár bonyolítása során változik-e a kártérítés várható összege? Ha igen, akkor azt módosítania kell.

Ez a tartalékolás pedig a biztosító ügyviteli rendszerében történik. Az ügyviteli rendszerben lévő összes tartalékot pedig folyamatosan figyelik a pénzügyön, és a biztosító pénzeszközeit a változásoknak megfelelően módosítják. Erre külön, a befektetéssel foglalkozó szakemberek vannak alkalmazva.

Persze, ezek a pénzügyi műveletek már biztosítás technikai részletek. De Ügyfeleid felé, ha az értékesítés során szóba kerül, akkor elmondhatod, hogy a tartalékolásra igen komoly törvényi előírások vannak.

Fontos, hogy az egyes ágak (élet, nem-élet), ágazatok (Gfb, casco, lakás, élet, baleset, stb.) és módozatok között a tartalékokat nem lehet összemosni, azokat külön kell kezelni. Éppen ezért minden módozat tartalékát külön tartják nyilván. A biztosítási ágakról, ágazatokról, módozatokról, bővebben  olvashatsz itt!

Azt, hogy a biztosítónak hogyan kell kezelnie a kártartalékot, és egyáltalán hogyan kell bánnia a pénzével, azt a Biztosítási Törvény (rövidítve Bit.) határozza meg. Ebben vannak olyan szavak, mint a szolvencia, biztosítástechnikai kockázat, a pénz időértéke, explicit és anyagi ellenszolgáltatás, koncentrációs kockázat, likviditási kockázat, passzív viszontbiztosítás, reorganizációs eljárás, volatilitási kiigazítás.

Már ha csak a fogalmakat átolvasod, nagyon sok információhoz juthatsz!
Írd be a Gugliba: biztosítási törvény. Vagy, kattints ide.
Érdemes beleolvasni.

 

Mikor szüntetheti meg a biztosító a kártartalékot?

Akkor, ha a kárügy lezárásra kerül. Ez leggyakrabban akkor történik meg, amikor a kár kifizetésre került. Ritkábban, ha elutasítja a káreseményt.

 

Vedd komolyan!

Tehát, vedd komolyan azt, hogy a kárbejelentőn megjelölöd a kár összegét, mert

  1. befolyásolhatja kárrendezés menetét és
  2. a biztosítónak szüksége van rá.

 

Arról, hogy hogyan érdemes a kár összegét meghatározni a kárbejelentéshez, a Kárrendező Tudásbázisban írtam részletesen.

 

Mire kell figyelned…

… a kárbejelentésnél?

  • Ha kis összegű üvegszámlát küld be Ügyfeled, akkor vagy írja oda, hogy milyen címre kéri az utalást, vagy legyen megadva bankszámlaszám.
  • Vállalkozóknál nyilatkozni kell, hogy ÁFA visszaigénylésre jogosult-e. Az ÁFA működéséről a kárrendezésben bővebben olvashatsz itt!
  • Ahol várható a telefonos kárrendezés, figyelni kell a telefonszám megadására.

 

 

Comments are closed.