Csaláselmélet
A biztosítási csalás
Sokat gondolkodtam, hogy megírjam azt a cikket, aminek a témája a a biztosítási csalás. Meg az volt a problémám, hogy mennyire szabad belemenni a részletekbe.
Merthogy ami az egyik oldalnak információ (ez vagy Te), az a másik oldalnak lehetőség (Ők a rossz fiúk). Azután rájöttem, hogy nagyon sok információ kering erről mindenféle helyen.
Így azután nem volt más hátra, mint megírni. Csak éppen másképp, mint mások…
A biztosítási csalók
Szóval, nem beszélünk róla, de a biztosítók életében jelen vannak a csalók is. A kárrendezők bizony találkoznak biztosítási csalókkal. A kérdés, hogy bizonyítható-e a tevékenységük.
A legnagyobb csaló tömeg természetesen a gépjármű károknál jelentkezik, ahol sokkal könnyebb az elkövetés.
A legelemibb, hogy köt egy cascot, majd „ellopatja” az autót.
Világszintű statisztikák szerint az összes bejelentett káreseménynek a 14%-ában valamilyen biztosítási csalás történik. Magyarországon, becslések szerint ez a szám 10 és 15% közé esik.
Azt nem tudtam kideríteni, hogy a számokat hogyan mérték.
Számomra először meglepő volt, de végig gondolva teljesen normális, hogy a csalások modellezésében komoly tudományos munkák születnek. Természetesen a matematika terén. Elméletek, modellek, még játékelmélet is. Nem csak külföldön, Magyarországon is.
Azért nem kellett volna csodálkoznom ezen, mert a biztosítás tele van matekkal. Mi csak az látjuk ebből, hogy mekkora biztosítási összegért mennyi díjat kell fizetni. A háttérben azonban biztosítási matematikusok (aktuáriusok) hada dolgozik.
Nem utolsó sorban amiatt is, mert a csalások megmérése, elemzése, megértése segít az ellenük való küzdelemben.
A biztosítási csalások fajtái (szerintem)
1. Ha már van károm, akkor keressek rajta.
Vagyis, káresemény esetén megpróbál nagyobb kárt eladni a biztosítónak a ténylegesnél. Na, ez a kategória nagyon sokszor előfordul a kárrendezések során. És nem biztos, hogy szándékosan.
Ez a csoport az, aki nagyobb értékű árajánlatot, számlát mutat be, mint a tényleges kára. Az árajánlaton nagyobb mennyiség, drágább, korszerűbb anyagok vannak írva. A szakértőnek a feladata az eredeti állapotnak megfelelő kártérítés megállapítása.
Viszont, azzal dolgozik, amivel szokott és ez nem biztos, hogy az eredeti állapot helyreállítása. Ebből is szoktak túlszámlázások keletkezni.
2. Ha már van károm, akkor csináljunk belőle nagyobbat.
Ha megtörténik a káresemény, akkor tevékenyen hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító többet fizessen. Ha van egy szennyvíz dugulás, akkor cseréltessük ki a biztosítóval a csövet is. Ha törött az autón a bal első sárvédő, akkor megtöri a bal első ajtót is. Mert már volt rajta korábbi sérülés. És nem folytatom, mert nem akarok senkinek sem tippeket adni.
Ezeket a szakértők a legtöbbször kiszűrik, látják, hogy ki akar így ügyeskedni. A kármechanizmusból látszik, hogy a baleset során milyen károk keletkezhettek és mik azok, amiket pluszban akarnak eladni.
3. Tervezett csalás
Megrendezett biztosítási esemény, amelynek a célja, hogy olyan kártérítést vegyen fel, amely egy meg nem történt, vagy szándékosan előiézett biztosítási esemény után kap.
Ez tipikusan a gépjármű károk csalása. Senki nem csinál direkt csőtörést, vagy tüzet a házában. Na jó, szándékos tűzről tudunk.
Ezt utálják a biztosítók a legjobban, hiszen a csalónak ebben van a legnagyobb „pénz”. Megfordítva, erre fizet ki legtöbbet a biztosító, ráadásul jogalap nélkül.
A kiderítésük tapasztalatot igényel. Már az is, hogy a szakértőnek feltűnjön, hogy csalással áll szemben. A felderítésükre pedig nyomozót szoktak alkalmazni felülvizsgáló beosztásban. Sok idő, sok energia és sok pénzbe is kerül.
A felülvizsgálat – másképp
Amerikai és kanadai piacot vizsgálva arra meglepő eredményre jutottak, hogy a csalások nagyon nagy része nem kerül felülvizsgálatra.
A több mint a fele azért nem, mert nem volt bizonyítható.
Te is tudod, hogy a biztosítási eseménynek és a kár nagyságának a bizonyítása a károsult feladata.
Ha a biztosító nem akar, vagy kevesebbet akar fizetni, akkor azt már Neki kell védhetően alátámasztania. Vagyis, hiába érzi zsigerből a szakértő, ügyintéző, felülvizsgáló azt, hogy csalás van, ha nem lehet bizonyítani, akkor nem lehet mit tenni.
Ugyanez a felmérés arra jutott, hogy nagyjából a csalások egyharmada bizonyítható. Vagyis, ennyit lehet elutasítani.
A felülvizsgálat nem olcsó. Éppen ezért a biztosító nagyon sokszor mérlegel: megéri-e felülvizsgálni? Érdemes-e minden esetben megfizetni egy nem olcsó embert, vagy legyintsenek rá, mert ha kifizetik, az nem kerül annyiba.
Sajnos ez a hozzáállás hosszú távon növeli a csalások számát. És a visszatartó erő nem csak a biztosítóktól függ, hanem a jogszabályi környezettől is.
Mindenesetre az amerikai biztosítók létrehoztak egy közösen finanszírozott intézményt, amely a csalások felderítésével foglalkozik.
A büntető eljárás
Nagyon ritka hazai viszonylatban, hogy biztosítási csalás címén feljelentést tegyen bármelyik biztosító. Gondolom, a cél, hogy a szakmának ez a negatív oldala ne kerüljön előtérbe.
Az összefüggések
- Ha a csaló tudja, hogy nem lesz ellene vizsgálat a csalás miatt, akkor egyre többször, egyre nagyobb károkat fog eljátszani. Ennek a következménye a díjemelés, ami állománycsökkenéshez vezet.
- Ha a biztosító alkalmazza a vizsgálat lehetőségét, akkor kevesebb csalás lesz.
- Ha elég nagy mennyiségben van vizsgálat, akkor a csalás megszüntethető (a matekosok mondják!).
- A nagyobb önrész lényegesen csökkenti a csalásokat. De, a nagy önrésznek a biztosított vagyontárgy értékéhez kell viszonyulnia.
- A nagyobb önrész jobban bünteti a tisztességes ügyfeleket, mint a csalókat.
- A keresettebb, ritkább autókat nagyobb valószínűséggel lopják el.
- A nagyobb büntetés sem riasztja el a csalókat.
- Minél nagyobb költsége van egy vizsgálatnak, annál kevésbé éri meg a biztosítónak.
- A felülvizsgálat a legjobb eszköz a csalások számának a csökkentésére.
- Minél több a sikeres vizsgálat, annál valószínűbb a csalások csökkenése.
A csalók lelke
A magyar ember ötletességéről mi magunk is vicceket gyártunk. A csalók sem kevés ötletességgel dolgoznak a mi szakmánkban is. Képesek egyes biztosítóhoz, egyes termékhez idomítani a módszereket. Mindig követik a piacot és mindig reagálnak a változásokra.
De, a külföldiek sem mennek boltba az elgondolásokért.
Kanadában van új érték casco, vagyis az autó bizonyos koráig (3-5 év) új értéket fizet lopáskárnál. Emiatt a lopások éppen a bizonyos kor elérése előtt megnövekedik. Vagyis, amikor az autó értéke már a legalacsonyabb az új értékhez képest.
A spanyoloknál nincs központi adatbázis, így többszörös biztosítással tudnak operálni.
Mindenesetre az egyes országok szabályozása annyira eltérő, hogy az egyikben történő folyamatokat nem lehet a másikra is ráhúzni.
A törvény
A Büntető Törvénykönyv 373. § (1) szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Ez vonatkozik a biztosítási csalásokra is.
A büntetési tétele kettőtől nyolc (2-8) évig terjed.
Mit is mondhatnék
Nekünk károsoknak nagyon sokszor a szemünkre vetik, hogy túl faxnisak vagyunk. Túl sokáig molyolunk, túl sok iratot kérünk be, túl sokat akarunk.
De, azt tudni kell, ha sok részletre kíváncsiak vagyunk, az pontosan a csalók miatt van.
A kárbejelentéskor nem tudjuk, hogy mi lesz a kárügy kimenetele. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, sok adatra van szükség. Ehhez bizony dokumentáció szükséges.
És, az iratokon kívül a szemle is nagyon sok információt ad nekünk.
Megfordítva, ha úgy érzed, hogy a kárrendezés túl sokat kukacoskodik, az a 14% miatt van, vagyis azok miatt, akik csalni akarnak a kárrendezés során. Pont.
A biztosítottak jelleme
A biztosítós tudomány csoportokba sorolja az ügyfeleket aszerint, hogy miképpen viszonyulnak a biztosításhoz.
Autoszelekció
Más néven önkiválasztás: ez a biztosítási szükséglet érzete. Az ügyfelek olyan szándéka, hogy fokozott veszélyeztetettség, vagy veszélyérzet esetén kössenek biztosítást.
Ezt szeretik a biztosítók, Ők jó ügyfelek,mert a várttól eltérően alacsony a kárhányaduk.
Antiszelekció
Ellenkiválasztás: a biztosítási szükséglet tudata. A nagy valószínűséggel bekövetkező károkra kötnek biztosítást. Ezek az ügyfelek lényeges dolgokat elhallgatnak, a kárrendezés során ügyeskednek.
Őket nem annyira szeretjük.
Asszoszelekció
Támadó kiválasztás: a biztosítási esemény bekövetkezésének tudata. Az ügyfelek olyan szándéka, hogy a már meglévő, vagy biztosan bekövetkező káreseményre kössenek biztosítást.
Őket egyáltalán nem szeretjük, ők a csalók.
Az antiszelekciót és az asszoszelekciót a szakma egy ideje összemossa antiszelekció néven. Ettől függetlenül ez két önálló típus.
A végére
Így a cikk megírása után azt gondolom, nem volt hiábavaló vele a munka. Így láthatod a biztosítottak és biztosítók hozzáállását a csalásokhoz.
Mert tudom, hogy Te ezeket az infókat a jó oldalon használod fel.
További cikkeket találhatsz itt: http://allomanydij.hu/blog/
Previous Post
Next Post