Termékfejlesztés
Korábbi bejegyzésemben írtam arról, hogy mitől lesz szükség egy új módozatra.
Most megmutatom, hogy hogyan is kell azt megcsinálni, hagyományos módon.
Egy új módozat igénye leginkább értékesítési oldalról jön.
Ugyanis Te találkozol legtöbbet az ügyfelekkel, Te látod legjobban, hogy milyen igényük van. Amikor már a sokadik jelzés érkezik a termékgazdához, akkor szokott megmozdulni az apparátus.
Szóval, ha meg van az igény, akkor hajrá! El kell dönteni, hogy a régi termék kerüljön újravarrásra, vagy egy teljesen új módozat készüljön.
Én személy szerint az új mellett tettem le mindig a voksom.
1. Vélemény, javaslat keresés.
Bár nyilvánvalóan a termékgazda tudja, hogy milyen irányba kell menni, ha jót akar megkérdezi egyrészt azokat akik értékesítik a régi terméket, másrészt azokat akik vásárolják (már amelyik biztosító van olyan kapcsolatban a szerződőivel).
De, Téged legalább érdemes lenne megkérdeznie. Jobb esetben szoktak a károsoktól is véleményt kérni.
Ezek után, kapnak egy csomó javaslatot, amiből azután összeáll a lényeg.
Nyilván maga a termék váz adott, de a cicomák a javaslatok alapján készülnek.
Ezzel összeáll egy szabályzat vázlat.
2. Kapcsolódó feladatok.
A) Az aktuáriusoknak hozzá kell fogniuk a termék díjának a kalkulációjához. Hiszen, látni kell, hogy egyáltalán életképes lesz-e a termék.
B) A feltételeket meg kell futtatni a jogi osztályon. Egyrészt, hogy megfelel a jogi környezetnek, másrészt, hogy benne van-e minden, amit a törvény előír. A legújabb mumus ugye a GDPR.
C) A feltételeket illik átadni a kárrendezésnek és az állománykezelésnek is, mert mindkét terület sokat fog dolgozni a termékkel.
D) A programfejlesztők is hozzáfognak az adatbázis összerakásához, a képernyő képek megalkotásához, illetve a folyamatok fejlesztéséhez.
E) Hozzá kell fogni a termék utasításának elkészítéséhez. Ez az utasítás tartalmazza az értékesítési, kárrendezési, állománykezelési szabályokat. A nagyobb biztosítók biztosan csinálnak ilyet. A kisebb biztosítók nem feltétlenül.
F) El kell készíteni az oktatási anyagokat. Akár személyes oktatás, akár ppt, akár e-learning formájában, de legalább annak, aki értékesíti, le kell oktatni a terméket.
G) Ha olyan a termék, akkor el kell készíteni a támogatását. Ügyféltájékoztató, szórólapok, plakátok, esetleg nyomtatványok.
3. A bevezetés
Tádáááááá! Megszületik a termék, lehet kötni.
4. És, persze, mint minden munkafolyamatnak, ennek is van egy visszacsatolási, ellenőrzési része.
Ez itt azt jelenti, hogy meg kell nézni, tényleg olyan termék jött-e létre, mint amit a piac keresett. Kell, e rajta módosítani valamit.
Jó-e a díj? Nem túl drága-e, és azért nem veszi senki? Vagy azért nem értékesíti senki.
Változott-e a piac? Nem kell-e szűkíteni, kiegészíteni valamivel a terméket?
5. Visszavonás
Ha egy termék már nem piacképes, ki kell vonni a forgalomból. Döntés kérdése, hogy ez gyorsan, vagy lassan szeretné a biztosító meglépni.
Ha gyorsan, akkor megfelelő jutalék mellett rá kell engedni az értékesítő népet a címanyagra.
Az ÁB-Aegon (ma már Aegon Magyarország) annak idején ezt csinálta szinte minden Állami Biztosítós lakossági termékkel. Mondjuk ott még működtek a 100 Ft éves díjú életbiztosítások is.
Ha lassan, akkor a természetes fluktuációval inkább utóbb, mint előbb megszűnik a termék. Ez egy lassú folyamat. Ma az Allianznál vannak olyan lakásbiztosítások, amelyeket még 1990 előtt kötöttek. Közel 30 évesek. A vagyonbiztosítási részével egyébként egyáltalán nincs baj. Sőt! Mivel a feltételek igen szűkszavúak, a biztosított részéről sokkal több a kiskapu benne.
Ugyanakkor a balesetbiztosítása a csonttörésre 500 Ft-ot fizet, igaz 36 Ft-os éves díj mellett.
Nos, egy termék létrehozása mindig kockázatos, hiszen sohasem lehet tudni, hogy az hogyan működik.
Láttam olyan lakásbiztosítási terméket, amelyből összesen (országos szinten) nem adtak el 60 db-ot. Pedig azt gondolnád, hogy lakásbiztosítással nem lehet mellélőni.