Mit tartalmaz a vagyonos kárfelvételi jegyzőkönyv?

Néha meglepődöm, hogy ezen a téren mennyire nincs kikupálva a társaság. De, ezen könnyen segíthetünk!

Minden kárfelvételi jegyzőkönyvnek van egy fejléce, ami az alap adatokat tartalmazza:
– kárszám,
– biztosított, károsult,
– helyszín,
– a kárfelvétel dátuma,
– jelenlévő a károsult részéről és az elérhetőségei,
– a szakértő neve, elérhetősége,
– meg ilyenek.

A következő rész a károsult elmondása. Ez persze azon alapszik, hogy a szakértő megnézi a helyszínt, és kérdez a károsulttól.
De, ide az kerül, amit a károsult bemutat, elmond.

Ezután következik a szakértő által látottak, hallottak, tapasztaltak leírása.
Ez jó esetben egybecseng a károsult által előadottakkal.
Rossz esetben nem.

Jön a fontos rész, a szakértő megállapítása. Itt írja le, hogy mit határozott a káreseményről.
Ez persze nem biztos, hogy azonnali döntést jelent, hiszen lehet, hogy a jogalaphoz, vagy a kár összegének megállapításához szükség van valamire, ami csak később kerül becsatolásra.

Ha a helyszínen megállapítható a jogalap és nem túl nagy összegű a kár, akkor elvégzi a kárszámítást.
Ha nagy összegű, akkor ezt később csinálja meg.
A kárszámítás is a jegyzőkönyv része, bár sokszor külön lapon.

Ha hiányzik valami, valamilyen irat, vagy a károsultnak tennie kell valamit (például kibontani a csőtörést), akkor ezt is leírja.
Tételesen fellistázva, hogy a kár rendezéséhez mire van szükség.

Ilyen egyszerű.