A biztosítási esemény meghatározása
Talán triviálisnak tűnik, de bizony, beszélni kell róla.
Arról, hogy miképpen lehet a biztosítási eseményeket meghatározni.
Vagyis a megnevezett és az összkockázat közötti különbségről. És még cifrítjuk is egy kicsit.
Megnevezett kockázatok
Szólíthatjuk nevesített kockázatoknak is.
Ebben az esetben tételesen, minden egyes térítendő káreseményt felsorol a szabályzat. Leírja a biztosítási eseményt és leírja a térítési feltételeit is. Vagyis azt, hogy mely eseteken térít, illetve nem térít.
Általában ezt alkalmazzuk a lakás, lakóközösségi, casco, vállalkozói biztosításoknál.
Összkockázat
Szólíthatjuk all risks-nek (ólriszks, egyszerűsítve ólriszk) is.
Maga a biztosítási esemény lényege, hogy megtéríti a biztosító a hirtelen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező károkat. Azután jön néhány oldal kizárás.
Az all risks a vállalati biztosításoknál használatos. De, az épszer is ilyen.
A vállalkozói biztosításoknál elég régen, a lakásbiztosításnál néhány éve lehet összkockázatú szerződést kötni.
A hibrid
Nagyon sokáig az volt a módi, hogy vagy megnevezett, vagy összkockázat.
Nem régen találkoztam egy hibriddel.
A lényege, hogy alapjáraton megnevezett kockázatú a szerződés. Minden bevállalt kockázatra annak a szabályai szerint térít.
Ha a kár nem sorolható be egyik biztosítási eseménybe sem, akkor megvizsgálja, hogy az all risks alapján térül-e. De, csak akkor, ha a kár nem a nevesített események miatt keletkezett.
Például, ha a hónyomás kárban ki van zárva a lecsúszó hó által a hófogóban okozott kár, akkor azt az összkockázat sem téríti. De, ha összedől a tető, és nincs a megnevezett kockázatok közötti biztosítási esemény, akkor megnézi, hogy az all risks megtéríti-e.
