Kárrendezési módok

Tudod-e, milyen módon lehet kárügyeket rendezni?
Ha nem, Neked való ez az írás. Ha igen, közösen rendezzük a tudásodat.

Gépjármű kárrendezés

Induljunk ki a gépjármű kárrendezésből.
1. Számlás kárrendezés: a Károsult számlát hoz a javításról, amit Neki fizet ki a biztosító.
2. Egyezséges kárrendezés: a szakértő által kiszámolt javítási kalkulációt (általában Audatex, de lehet árajánlat alapján is) fizeti ki a biztosító a Károsultnak.
3. Totálkár rendezés: a jármű káridőponti értékéből kivonjuk a roncsértéket és ez lesz kifizetve a Károsultnak.
4. Javító általi kárrendezés: a Károsult meghatalmazza a Javítót a biztosítóval történő kárrendezésre. Ebben az esetben a Javító számlát ad a javításról, és az a javítónak kerül kifizetésre. Ebben az esetben a Javító JOGALAPOT kér a biztosítótól, vagyis megkérdezi, hogy a biztosító fog-e fizetni. A biztosító megnézi az ügyet, és nyilatkozik, hogy igen, vagy nem, esetleg részben. Ezt régebben hitellevélnek hívták, ma inkább jogalapi nyilatkozatnak.

Vagyon kárrendezés

A vagyonkárrendezés egyszerűbb.
1. A károk legnagyobb része egyezséges kárrendezésként zárul. A szakértő kiszámolja a kártérítési összeget (sokszor a Károsult által beszerzett árajánlat alapján) és ezt a biztosító kifizeti a Károsultnak.
2. Számlás kárrendezés: a Károsult számlát hoz a helyreállításról/beszerzésről.
Pont.

Totálkár igen ritkán fordul elő, meghatalmazott Javító általi kárrendezés pedig igen ritkán, azok is jellemzően üvegkárok.

Persze, ez cizelláltabb, mert a biztosító az árajánlatokat is és a számlát is ellenőrzi, és csak azt fizeti ki, ami a káreseménnyel összefügg.