Mi történik, ha más nevére szól a javítási számla?

Nos, az lehet probléma!

Időnként találkozom olyan ügyekkel, ahol javítási számla érkezik, de az nem a biztosított nevére szól.
Például a károsult Szabó László, a számla pedig a Mindentelvállalunk Bt. nevére van kiállítva.

Itt azt a szabályt kell figyelembe venni, hogy a kártérítés a károsultat illeti meg. Valamint, azt, hogy az ÁFA akkor fizethető, ha az ténylegesen befizetésre került és azt a károsult fizette.

A más névre kiállított számlának az oka az, hogy van a környezetben egy vállalkozás, ahol a
– számlát le lehet írni, ezzel csökkentve az adóalapot és
– az ÁFÁ-t vissza lehet igényelni.

Mi történik ilyenkor a kártérítés szemszögéből? Két dolog.

1.
A számlát figyelembe veheti a biztosító, mert, ha tényleg a kárral kapcsolatos, akkor miért ne? Ha a tartalma (vagy a számla részletező tartalma) alapján (típus, munkanemek, méret, mennyiség, stb.) a tényleges kár kijavításáról, helyreállításáról szól, semmi gond vele. Éppen úgy felhasználható, mintha a biztosított nevére szólna.

Csak megjegyzem, ha a számla a károsult nevére szól, de nincs köze a kárhoz (más a típus, munkanemek, méretek, mennyiségek, satöbbik), a biztosító nem köteles a számlát figyelembe venni.

2.
Az ÁFA nem térül. Mert, az ÁFA akkor térül, ha azt a károsult megfizette. De, itt a számla szerint nem Ő volt. Hanem az, akinek a nevére szól a számla.
Ténylegesen lehet, hogy a károsult fizetett, de a dokumentum nem ezt igazolja.
Szóval ilyenkor az ÁFA felejtős.