A leggyakoribb elutasítási okok
Bizony, ezek a leggyakoribbak
A kíváncsiság vezetett akkor, mikor saját lelkesedésből hozzáfogtam felirkálni, hogy milyen okok miatt nem térítjük meg a károkat.
Nem csináltam semmi mást, csak felírtam az elutasítási okokat és mindig húztam egy strigulát melléjük, amikor elutasítottam egy kárügyet.
Persze, ez nem reprezentatív statisztika, de azt gondolom, hogy nagy meglepetést okozott nekem. És, azt gondolom, Neked is azt fog.
Merthogy, az élen egy olyan ok áll, amit nem is feltételeztem. Mégpedig a közreműködés hiánya. Vagyis, az az eset, amikor várunk valamit a biztosítottól, károsulttól, de az nem küldni meg. Ez az összes elutasítás 24%-át tette ki. Vagyis, az elutasítások egy negyede azért történt, mert a károsultat nem érdekelte tovább a kárügy.
Nézzük sorban, hogy melyek a leggyakoribb elutasítási okok:
- Közreműködés hiánya 24%
- Nem történt biztosítási esemény 19%
- Nincs kárigény, visszavont kárigény 12%
- Önrész alatti kár 11%
- Kizárva a fedezetből 7%
- Nincs biztosítva 9%
- Kockázatviselés kezdete előtti/vége utáni kár 4%
- A károkozás nem bizonyított 3%
- A kár műszakilag nem azonosítható 2%
- Megváltoztatott kárhelyszín 2%
- Késői kárbejelentés 1%
- Nem megfelelő védelmi szint 1%
- Kármegelőzés hiánya 1%
A végén található néhány százalékos okra talán legyintenél, de akkor és ott, annak a károsultnak ez bizony komoly problémát okozott.
Később ez a statisztika késztetett arra, hogy megírjam A 13 leggyakoribb ok, amikor nem fizet a biztosító című pdf-et.
Mert az ügyfél részéről a teljes biztosítási szakmában ez a legnagyobb bizonytalanság: fizet-e a biztosító, ha károm lesz?
Nos, ez a szösszenet pontosan arról szól, hogy az elutasítási okok hogyan működnek és mit tehetsz annak érdekében, hogy ügyfeleid ne essenek bele ebbe a csapdába. Persze, már amikor lehet bármit is tenni.