Az értékek típusai

Az egyik nem régi posztomban elmélkedtem arról hogy milyen helytelen a valóságos és az avult érték közé egyenlőségjelet tenni.

Azért, mert a valóságos érték egy gyűjtőfogalom, amibe beletartozik az avult érték. Plusz még a diktált valóságos érték, a piaci ár (forgalmi érték) és a műszakilag becsült érték.

Ha már ezt a labdát így feldobtam, érdemes ezeket a típusokat kifejteni.

Avult érték
Az adott időpontban (biztosítás kötése, káresemény) a használhatósági értékét fejezi ki a vagyontárgynak.
Ez gyakorlatilag az új értékből az avulás kivonását jelenti, úgy, hogy az erkölcsi kopást nem veszi figyelembe.
A vagyonbiztosításoknál alkalmazzuk.

Diktált valóságos érték
Lánykori nevén ez a könyvszerinti érték. A beszerzés (felépítés) időpontjától kezdve a megfelelő leírási kulcsokkal csökkentik a könyvelésben a vagyontárgy értékét. Persze, a felújításokat, javításokat is hozzáírják.
Aki ilyen értéken köt biztosítást, az magára vessen, hiszen ez a tényleges avult értékkel köszönő viszonyban sincs.

Piaci ár, forgalmi érték
Ez a vagyontárgynak a csereértékét állapítja meg. Befolyásolja a kereslet és a kínálat, ezért a biztosításban nagyon ritkán használjuk. A mezőgazdasági biztosításokban fordul elő, termények, állatok biztosításánál, valamint a nemzetközi árufuvarozás biztosításában.

Műszakilag becsült érték
Ez az értéket kizárólag a biztosítási kárrendezésben használjuk. A káridőponti értéket tartalmazza.
A vagyontárgy műszaki paramétereinek figyelembe vételével, az új értékből vezetjük le.
Egyébként leegyszerűsítve kísértetiesen hasonlít az avult értékhez.

Na! Nem olyan bonyolult ugye?