A betörés és a rendőrségi határozat. Minek?

A betöréses lopás károknál minden esetben kell-e rendőrségi határozat?

Sokszor kapom kérdésként, hogy miért kell a nyomozás felfüggesztő határozat a betörés kár kifizetéséhez?
A válasz összetett.

1. Először is nézzük, hogy milyen iratokról beszélünk betörés esetén. Már amelyik a jogalap szempontjából fontos.

Feljelentés.
Amikor a biztosított észleli, hogy betörték, felhívja a rendőrséget és feljelentést tesz, egyelőre szóban. Ezt később mindenképpen írásban is meg kell tennie. Ez a feljelentés.

Rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv.
A helyszínelő csoport vezetője készíti. Részletesen le van írva benne a károsodott épület környezete, a behatolás helye, az, hogy mit tapasztalnak a helyszínen, mit látnak. A leírás olyan részletes, hogy legtöbbször magad elé tudod képzelni a helyszíneléskori állapotot.

Rendőrségi helyszíni szemle fényképek.
Ez egy állatorvosi ló, mert ezeket meg lehet ugyan kapni a rendőrségtől, de csak a fekete fehérben kinyomtatott fényképek másolatát. Hogy az eredeti fájlokat miért nem? Gőzöm sincs.

Rendőrségi határozat a nyomozás felfüggesztéséről.
Ebben le van írva a behatolás módja (jogalap) és a kárérték a rongálásra és az eltulajdonított tárgyakra (kárösszeg). Régen (még a múlt évezredben) a nyomozást lezárták, azóta felfüggesztik. A mi szempontunkból nincs jelentősége.

2. Nagyon sokáig ragaszkodtak a biztosítók az eredeti rendőrségi határozathoz. Később már elfogadták másolatban, vagy e-mailben is.

3. Egy kb. 10 éve hozott bírói ítélet szerint a biztosító nem várhatja meg a felfüggesztő határozatot. Az ítélet kimondta, hogy a biztosítónak a saját eszközeivel meg kell tudnia határozni, hogy történt-e biztosítási esemény, vagy nem.

4. Azóta elég vegyes a kép. Van olyan biztosító, aki továbbra is kéri a határozatot, van amelyik megelégszik a feljelentéssel, vagy a rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyvvel.

Mi a célja annak, hogy a biztosító kéri a felfüggesztő határozatot?
1. Annak a tisztázása, hogy a biztosítottnak nincs-e közrehatása a kárügyben.
2. Ismertté vált-e az elkövető? Bár ebben a szakaszban még gyanúsítottnak hívjuk. Mert, ha van gyanúsított, akit később a bíróság el is ítél (ekkor lesz elkövető), akkor lehet regresszálni rajta.