Tűzkár

A tűzkár a kárrendezés oldaláról

A legnagyobb tűzkár összege, amit rendeztem közel 700 millió Ft volt. Ez olyan nagyságú kár, amihez a legtöbb káros embernek soha nem lesz “szerencséje”.Tűzkár

 

Nem vitás, a tűz az egyik legnagyobb kárt okozó veszélynem. Ettől nem egyszerű a tűzkár rendezés.
Nem véletlen az, hogy létezik az állami tűzoltóság intézménye. Egy pici kis szikra kis képes komoly károkat okozni. A legrosszabb, hogy egy bizonyos nagyság után már képtelenség eloltani. Éppen ezért nagyon sokszor maguk a tűzoltók is csak a tűz továbbterjedését akadályozzák, meg sem próbálják az oltást.

 

Egy kis elmélet:
a fizika törvényei szerint a tűz keletkezéséhez három dolog kell: éghető anyag, gyulladási hőmérséklet és oxigén. Ha bármelyik hiányzik, nem keletkezhet tűz.

 

A tűzkár nagyon alattomos kár. Amellett, hogy hatalmas károkat tud okozni, a korom- és füstszennyezési károk is tetemesek lehetnek.
Ha egy lakástűzre gondolsz, a tűz a legtöbb esetben néhány helyiséget érint, de a korom az összes falat, padlót, mennyezetet károsítja. Bemegy a legkisebb résbe. A laminált padló is nagy kedvence, olyannyira, hogy képes bejutni alá.
És, amíg nincs kitakarítva, hosszú ideig büdös.

 

Halmozottan hátrányos tűzkár

Mi történik, ha valakinek kiégett a lakása, leégett a háza?
Hát, először is, mentenie kell a megmaradt értékeit. Ami nem károsodott, el kell szállítania egy fedett, zárható helyre.
A tönkrement vagyontárgyak maradványait, ha lehet, érdemes olyan helyre rakni, ahol nem károsodik tovább.
Közben valahol laknia kell, tehát intézni kell egy albérletet.
Be is kell szerezni a mindennapos használati tárgyakat.
És, nem árt keresni egy kivitelezőt, aki helyreállítja a tűzkár miatt károsodott épületet.

 

Emellett, eleget kell tenni a kárrendezési igényeknek is:

  • bejelenteni a tűzkárt (azonnal!),
  • nem árt rengeteg fényképet csinálni a tűzkár helyszínéről, még a megmaradt értékek mentése előtt (a tűz után mielőbb),
  • beszerezni a hatósági bizonyítványt, esetleg tűzvizsgálati jegyzőkönyvet a tűzoltóktól (ha nincs komplikáció, 5-10 nap),
  • a kiválasztott kivitelezővel csináltatni kell egy költségvetést, hogy mennyibe kerül a tűzkár romeltakarítása és a helyreállítása (ha megtalálták a kivitelezőt, az néhány nap alatt megcsinálja),
  • fellistázni a tűz által meg/elégettett ingóságokat. Tartalmazza a megnevezést, a beszerzés évét, a darabszámot, a beszerzési árat (a listán nem kell sokat tökölni, amint lehet, meg kell csinálni),
  • ezek alapján kárelőleget kérni (amint megvan a hatósági bizonyítvány),
  • végül véglegesíteni a kártérítést (a helyreállítási munkák haladásának függvényében).

 

Figyeltél? Leírtam, hogy tűz esetén miben tudsz segíteni Ügyfeleidnek!

 

Kisebb tűz esetén, amikor Ügyfeled eloltotta azt, akkor is érdemes a tűzoltóságot értesíteni. Nehogy ebből később probléma legyen.
Egyes biztosítók kisebb tűzkár esetén (100-200 ezer Ft alatt) nem kérnek hatósági bizonyítványt de, jobb, ha van.

 

 

Mi térül?

Természetesen, ami elégett, megégett, de van más is. Ha már van tűz, akkor a koromszennyezés is térül (tűz nélkül nem biztos, erről később).

Persze, az oltással kapcsolatos költségek is térülnek, ezeket költségtérítésnek hívjuk. Ilyen lehet a

  • romeltakarítás,
  • ideiglenes fedés készítése (például, ha a tető lefóliázásával sok minden megmenthető),
  • mentési költségek (ha a tűzoltóság igénybe veszi a szomszéd markolóját az oltáshoz, ennek költségét kiszámlázhatja a károsultnak),
  • labotatóriumi vizsgálatok (például, ha a füst miatt árukészlet szennyeződik, meg kell vizsgálni, hogy értékesíthető-e még),
  • tervezői költségek, ha az újraépítéshez szükséges terveztetni,
  • szakértői költségek (például statikus szakvélemény, hogy a fal, födém megtartható-e, vagy le kell bontani),
  • albérlet költségei (ezt limitálni szokták forintban és/vagy időtartamban).

 

Tűzkár rendezés

 

Mi nem térül?

Na, persze, van olyan tűzkár is, ami nem térül. Ezt a biztosítók a kizárások között szokták szerepeltetni.

  • A lassú égés. amikor nem lánggal ég, hanem lefojtva szép lassan. Tipikusan a rosszul betárolt, vagy nem kellően kiszárított gabona szokott ilyet tenni. De, a szén és a faszén is így keletkezik.
  • Befülledés. hasonlóan a lassú égéshez, de itt nem indul meg az égési folyamat, csak „megromlik” a cucc.
  • Erjedés. Az egyes anyagok képesek a saját anyaguknak a lebontásával energiát létrehozni. Ezáltal az az anyag (ami a mi szempontunkból jó eséllyel valamilyen mezőgazdaságban termelt dolog), megromlik, mehet a kukába. De így készül a kovászos uborka is. Meg a bor. Meg a sör. Meg a penicillin.
  • Műanyagok olvadása. Ha nincs lánggal égés, az nem fog térülni. A műanyagokra jellemző, hogy a lánggal égéshez „mennyiségre” van szükség. Ahol ez nincs meg, ott csak olvad. Ez van kizárva.
    Régebben tartotta magát az a nézet, hogy a műanyag nem éghető anyag, ezért az ilyen tűzkárokat elutasították. Szerencsére ez a nézet mára már megváltozott, hiszen mindenki látott már műanyagot égni.
  • A tűzkár nélküli füst és koromszennyeződés általában ki van zárva. A vállalati biztosítások régóta ismerik, a lakásbiztosítások újabban kezdik bevezetni a füst és korom kiegészítőt. Ez akkor térít, ha nincs tűz, vagy nincs átterjedő tűz, de mégis van koromszennyeződés. Például az olaj meggyullad a lábasban, vagy a vezeték lefüstöl a falban.

 

Átterjedő tűz

Régebbi biztosítási szerződések tűzkár esetén úgy fogalmaztak, hogy a rendeltetésénél fogva tűznek, lángnak, elektromos áramnak kitett készülékekben keletkező tűzkár csak akkor térül, ha a tűz más vagyontárgyra is átterjed.
Magyarul, a kazánok, kályhák, tűzhelyek, bojlerek, hősugárzók, tévék, és minden tűzzel és elektromos árammal működő valami a kizárásba esik, ha csak magában ég. Tehát ezeknek a tűzkára csak akkor térül, ha a tűz átterjed másra is. Akkor viszont térül az is, ami a tüzet okozta.

Hogy mi ennek a magyarázata?
A biztosító így akarja kizárni a rendeltetésszerű használat miatt keletkező károkat. Ilyen az, amikor kiég a kazán lemeze 20 év használat után. Kiég a samott tégla a kályhában. Kiég a gáztűzhely, a hősugárzó égőfeje. Zárlat miatt leég a villanymotor. Ilyenek.

Nyilván nem túl szerencsés ez a megfogalmazás de, vagy 50 éven át tartotta magát. Ma már másképpen van ez megfogalmazva.

Persze jogos kérdés ilyenkor az Ügyféltől: akkor hagytam volna, hogy leégjen a ház? Nos, nehéz jól válaszolni, de a lényeg a rendeltetésszerű használatból eredő károk kizárása.

 

Tűzkár utáni takarítás

A tűz utáni takarítás nagy erőfeszítés.
A falfelületekre, nyílászárókra léteznek különböző korom, füst megkötő festékek, amelyekben spéci adalék van. Enélkül sokkal több rétegben kellene lefesteni a falakat, ajtókat, ablakokat.

Rendeztem egyszer egy olyan tűzkárt, ahol a tulajdonos ragaszkodott a mészfestéshez. Na, itt 7 (hét) rétegben meszelték le a falakat. A festékek már jobban takarnak, ezekből 2-3 réteg már elég.

Léteznek füst és korom megkötő vegyi anyagok is. Ezeket felhordják a falra, majd leporszívózzák, lesepregetik róla. A szárazjéggel is lehet koromtalanítani.

Vannak kimondottan tűzkár utáni takarításra szakosodott vállalkozások, de minden takarító cég megoldja a tűz utáni takarítást.

 

Spéci esetek

Vasaló tűz: nos, ha vasalás közben kiég a ruha, azt a biztosítóknak nem tűzkár. Az indok, hogy nem volt lánggal való égés.

Karácsonyfa/adventi koszorú tűz: ezek égésekor tűz keletkezik, hiszen a gyertyától, vagy a kínai égősortól meggyullad a koszorú, vagy a fenyőfa. Ez innentől tűzkár, a kérdés, hogy mekkora lesz? De, a közrehatást azonnal vizsgálja a biztosító. Hiszen, minden média november-decemberben attól hangos, hogy vigyázni kell az adventi koszorúval és a fenyőfa kivilágítással. Sok esetben közrehatás lesz alkalmazva az ilyen tűzkár rendezésekor.

 

A tűzkár rendezés ingósági problémája

Nagy tűzkárt nem lehet jól rendezni.
Az épületkár még csak rendben van, mert a kőműves, ács, burkoló, festő nagyjából ugyanazt állítja helyre, ami volt.
A vállalkozásoknál van nyilvántartás a könyvelőnél, tehát a berendezések, készletek kára is jól meghatározható, kiszámolható.
De, az ingósági kárnál olyan mennyiségű a károsodás, hogy lehetetlen mindent fellistázni, mert nem jut minden a károsult eszébe. Érdemes jól végiggondolni, hogy mi volt a károsult tulajdonában.

Éppen ezért nagyon fontos a kármegelőzés.
Cégeknél ezt különböző tűzvédelmi előírásokkal próbálják elérni, dehát minden törvény csak annyit ér, amennyit betartanak belőle.
A lakásoknál igazából nincsenek előírások, itt a tulajdonosok előrelátása lehet hasznos.

 

A legnagyobb tűzkár

Ahogy a cikk legelején is írtam, az általam rendezett tűzkár legnagyobb összege kis híján 700 millió Ft volt. Ennek kicsivel több, mint a fele volt a konkrét tűzkár, a többit a füst okozta.

Mondhatni “szerencsém” volt, mert ekkora tűzkár igen ritka – hálistennek. Nagyon sokat dolgoztunk rajta, háromszor voltam helyszínelni és több egyeztetés volt a biztosító irodájában is. Nem volt egyszerű történet. Hét hónap alatt lett a vagyonkár lezárva.

 

Oltási károk

Sajnos tűzkár esetében nem csak a tűz és a korom okoz kárt, hanem az oltóvíz is.
Ennek egy része elpárolog, de a maradék kárt okoz. És a tűz oltásához nagyon sok víz kell.

Családi ház tetőterében történő oltásnál biztosan beázik a földszint is. Társasházaknál is biztosan leázik 1-2 szint. Néha több.
A saját beázásokat a tűzkár költségeként fizetik ki a biztosítók, a más lakásokét a felelősségbiztosítás alapján.

Előfordul, ha nincs otthon senki, akkor be kell törni az ajtót, ablakot. Vagy olyankor, ha tudják, hogy van otthon valaki, de nem nyit ajtót.

Ha a tűzoltók idegenkezűséget tapasztalnak, magyarul gyújtogatásra gyanakodnak, akkor értesítik a rendőrséget is. Ilyenkor a kárügy elhúzódik…
A biztosító biztos akar lenni abban, hogy a szerződő, vagy a biztosított(ak), nincsenek-e a gyújtogatók között, ezért megvárja a rendőrségi nyomozás végét.
Na, ez nagy gáz a károsultnak!

 

 

A marhaság

Néha olvasok olyat a neten, hogy a tűzkárt a hatósági bizonyítvánnyal lehet bejelenteni. Ez akkora marhaság, hogy zongorázni lehet. Ha (jó esetben) 5 nap múlva meg is kapja valaki a hatósági bizonyítványt és ekkor jelenti jelenti be a tűzkárt, ott már olyan változások lehetnek a kár helyszínén, ami korlátozhatja a biztosítói kifizetést.
Ennek párhuzama a betöréskár, amikor azt mondják a károsultnak, hogy elég a rendőrségi határozattal bejelenteni a biztosítónak.

 

 

Nem hoztak a tűzoltók vizet

A tűzoltás során él az a tévhit a károsultak (és persze az ismerőseik) körében, hogy a tűzoltó autó nem hozott vizet a tűzoltáshoz. Ez persze nem igaz. A magyarázata az, hogy a tűzkárhoz érkező fecskendővel szerelt tűzoltó szerkocsi tartálya csak 1-1,5 m3, amit 10-20 másodperc alatt kilocsol. A kimondottan vízszállító szerkocsik űrtartalma ennél lényegesen több, 4-6 m3.

 

Tűzkár és felelősség

Korábban már említettem, hogy az oltásból eredő leázásokat megtérítik a biztosítások. Azonban a tűz másképp is okozhat kárt másnak. Például:
1. Az egyik családi ház tüze átterjed a szomszédos házra.
2. Az autószerelő vállalkozás hegesztés közben kigyújtja az általa bérelt műhelyt.
3. A villanyvezeték a falban zárlatos lesz, emiatt leég a ház. Eközben a bérlő ingóságai károsodnak.

Ez a három eset három különböző felelősségi viszony
1. Állampolgári, magánemberi, általános felelősség (nevezzük, ahogy jólesik).
2. Bérlői felelősség.
3. Bérbeadói felelősség.

A felelősségről ITT bőséggel találsz infót.

 

A tűzkár rendezéséhez szükséges iratok

A tűzkár rendezés alapja a hatósági bizonyítvány. Ezt a tűzoltóságtól (katasztrófavédelem) kell kérni, és 3.000 Ft illetékbélyeg ellenében megkapható. Ennek időtartama általában 5-10 nap.
Tudni kell azonban, hogy a hatósági bizonyítvány kiadásának határideje 30 nap. Nyilván a tűzoltók is tudják, hogy a bizonyítvány kell a kártérítéshez, ezért igyekeznek vele.

Ha a biztosító kíváncsi, akkor elkéri a tűzoltósági helyszíni szemle jegyzőkönyvet is. Ebben részletesen le van írva, hogy a tűzvizsgáló mit tapasztal a helyszínen.

 

A legjobb…

… ha a tűz a kandallóban marad. Ülj elé egy pohár borral és olvasd el újra a kedvenc regényed.

Tűzkár a kandallóban

 

 

Comments are closed.