Hull a hó és hózik, itt a hónyomás kár!

Bár a mostani időjárásunk alapján nem jellemzőek a hónyomás károk, de nem szabad elmenni szó nélkül mellette.
Már csak azért sem, mert nem csak direkt kárként beszélhetünk róla, hanem felelősségi kárként is. Merthogy a lecsúszó hó komoly baleseti faktor.

Hónyomás

 

Nézzük először is, hogy a hó miképpen tud kárt okozni. Hogyan keletkezik a hónyomás?
1. A tetőszerkezeten lerakódó hó súlya okoz kárt. Vagyis, a hó súlya alatt a tető beszakad, az előtető leszakad, a tető összerogy, az autó teteje benyomódik. Ez a statikus hónyomás.
2. A tetőszerkezeten megcsúszó hó sodró hatása okoz kárt. Magával viszi a cserepeket, a hófogót, ereszcsatornát. Ez a dinamikus hónyomás.

 

Egy kis építőipari gyorstalpaló. Beszélhetünk magastetőről és lapostetőről.
A magastető az, amikor a tetőnek van lejtése. A hivatalos változat szerint legalább 10% lejtéstől beszélünk magastetőről. Logikus, hogy a lejtés miatt a magastető alatt létrejön egy tetőtér, padlás. Ezt azután vagy beépítik lakótérnek, vagy nem. A magastetőre tetőfedő anyagot tesznek, ami jellemzően cserép, vagy pala (sík, vagy hullámpala), de egyre elterjedtebbek a bitumenes zsindelyfedések is.
A lapostető az, ami vízszintes, vagy azt megközelítő (10% alatti) lejtésű. Ezt mindig valamilyen bitumenes, vagy műanyag lemezzel fedik.
A csapadék azután a tetőfedő anyagon lefolyva az ereszcsatornán keresztül elfolyik.

 

Statikus hónyomás

Vagyis a hó súlya miatti károk, ezek nagyságrendileg két fokozatba sorolhatók.
Az első, az egyszerűbb hónyomás. Ilyenkor a magastetőn a cserép, vagy a pala alatti cseréplécek törnek el. Ez nem okoz túl nagy kárt, hiszen általában néhány négyzetméteren kell a cseréplécet és a tetőfedést kicserélni. A cseréplécek nagyjából 3 x 5 cm-esek. A kár összege nem lesz túl magas, legfeljebb 100-200.000 Ft.
A második, amikor a hónyomás miatt a tetőszerkezetet alkatrészei a szarufák, szelemeneket törnek el. Ezek legalább 8 x 10 cm méretűek, tehát lényegesen nagyobb terhelést kibírnak.

Logikus, hogy a második eset hónyomás kárai lényegesen nagyobbak. Ilyenkor nem csak a tető egy része károsodhat, hanem az egész tető is összeroskadhat.

Ha eddig fa tetőszerkezetben gondolkodtál, akkor térj át a fémszerkezetre is. Mert ritkán ugyan, de a családi házaknál is vannak fémszerkezetű tetők, de én inkább az iparban, mezőgazdaságban előforduló fémvázas csarnoképületekre gondolok. Ilyet már láttam már összerogyni a hó súlya alatt.

A statikus hónyomásnak van egy érdekes esete. Konkrétan az, amikor egyenlőtlen hőmérsékleti hatás miatt a magastető déli oldalán elolvad a hó, de az északin megmarad. Ekkor, a tető két síkján eltérő lesz a terhelés és ez odáig fajulhat, hogy a nem terhelt oldali tető oldalra elmozdul és a tető összedől.

 

A dinamikus hónyomás

Vagyis a tetőről sodródó hó okozta károk.
Hát, ha a hó egyszer elindul, azt nehéz megállítani. A lecsúszás mindig olvadáskor történik, mert ekkor a tetőfedés és a jégréteg között egy vékony vízréteg képződik, ami csúszó felületet alkot. Ezen csúszik meg a hó, a jég. Ez egy ilyen hónyomás.
Ezeknél a károknál maga a tetőszerkezet nem szokott sérülni, csak a tetőfedés és a tető “kiálló” részei, mint az antennarúd, hófogó, szellőző, vagy az ereszcsatorna. A kémények és a “komolyabb”” épített szerkezetek ritkán szoktak károsodni.

 

Mértékadó hóteher és a tető méretezése

A hónyomás károk rendezésénél időnként beszélünk a mértékadó hóteherről. Ez egy biztosítós fogalom, amely a mérnöki nyelv leegyszerűsítésével született. Azt határozná meg, hogy milyen nagyságrendű hóterhelésre kell méretezni a tartószerkezeteket (itt most a tetőt).
A mértékadó hóteher kifejezést a mérnöki szaknyelv nem használja. Ők mértékadó tehercsoportosításról beszélnek, és ez alapján történik a tartószerkezet méretezése.

Amikor egy házat terveznek, meg kell tervezni azt is, hogy (a most számunkra fontos) tetőt milyen és mekkora “alkatrészekből” kell készíteni. Mekkorák (hányszor hányasok) legyenek a fa, vagy fém tartók. Logikus, hogy ilyenkor a hónyomásra is tervezni kell.

A méretezés során állapítják meg, a szarufák és a szelemenek (ezek a fő tartók) méretét is. És, azt is leírják, hogy milyen rétegrend legyen a tetőben, vagyis a tetőfedő anyagtól a belső festésig milyen anyagokat kell tartalmaznia.

 

Hózug

A hózug olyan hely a tetőn, ahol a széltől védettsége miatt a hó nagyobb kupacban le tud rakódni. Emiatt nagyobb esélye van a hónyomás kárnak. Hiszen, a hózug azt jelenti, hogy ott a hó súlya is nagyobb lesz, ezért valószínűbb a beszakadás.
Ilyen hózug lehet egy “L” alakú épület sarkának belső oldala, vagy egy tetőtéri ablakhoz épített kiugró.
De, kialakulhat ilyen egy magasabb épülethez csatlakozásnál, vagy az épület mellett álló magas fák miatt is.

 

Hófogó és hóvágó

A kettő nem ugyanaz! A hófogó feladata a hónak a tetőn tartása addig, amíg az elolvad. Mintegy elősegítve a hónyomáskárt. A hóvágó dolga pedig, hogy a lecsúszó havat/jeget felhasítsa, hogy ne egy tömbben zuhanjon le.

A különbség az közöttük, hogy a hófogó egy összefüggő szerkezet, amely általában a magastető alsó részén, a csatorna felett helyezkedik el.
A hóvágó pedig különálló valamik sora, amiből sokat helyeznek el a tetőn.

Az alábbi képen együtt láthatod a kettőt. Alul, az eresz fölött a hófogó, a tetőn szépen elrendezve pedig a hóvágók.
A kép érdekessége, hogy maga a tető fazsindelyekből áll.

Hónyomás hófogó hóvágó

 

Elárulom, hogy sokszor egyik sem tudja ellátni a feladatát!
A hófogó sokszor csak hóvágóként működik.
A hóvágó pedig legtöbbször túl rövid és nem tudja teljes keresztmetszetében felhasítani a hó/jég tömböt.

 

A magastető és a lapostető

Ha figyelted, a statikus hónyomásnál is és a dinamikusnál inkább a magastetőről beszéltem. Ennek költői egyszerűséggel az az oka, hogy a mi időjárási viszonyaink között lapostetőknél nagyon ritka a hónyomás kár.

 

Beázás

A biztosítók természetesen kifizetik a hónyomás károk következtében történő beázás károkat is. Pontosabban, a hónyomás kárral együtt történő beázást.

 

A hó, mint duzzasztógát

A magastetőn összegyűlő hó miatt, az olvadó hólé képes befolyni a padlásra. Ez úgy következhet be, hogy a megfagyott hótömb visszaduzzasztja a tetőn már megolvadt vizet, ami a cserepek, vagy a palák közötti réseken befolyik.
Ebben az esetben a csapadék már víz alakjában kerül be a padlásra, vagyis azonnal áztat.

Leginkább a tető alsó részén, a hófogónál szokott ilyen bekövetkezni, ahol a hófogó miatt megáll a hó, megfagy és duzzasztógátként működik. Egyszerűen a tetőről leolvadó hólét bekényszeríti a tetőbe és az alá.

Ahol a padlástér be van építve, ott a cserepek alatt (pontosabban a cseréplécek alatt) van egy párazáró fólia, de ez nagyobb mennyiségű víz levezetésére nem alkalmas.

Ez a jelenség előfordulhat úgy is, hogy az ereszcsatornába fagy bele a lassan lecsúszó hótömeg.
Ezt a folyamatot elősegíti, a padlástérben lévő melegebb levegő, illetve a hőszigetelés hiánya.

Ez a kár nem hónyomás kár. Amelyik biztosításban van beázás, vagy kívülről érkező víz (bármi is legyen a neve abban a módozatban), az megtérítheti.

 

Porhó

Ha a szél fújja a havat (mindegy, hogy az éppen most esik, vagy valahonnan fel tudja kapni) akkor előfordul, hogy a tetőfedő cserepek résein befújja azt. A palafedés esetén ez csak a hullámpalánál fordulhat elő. A síkpala jól zár, ott nem tudja befújni.
Ilyenkor a finom hó bejut a tetőtérbe, ahol lerakódik. Az probléma majd az olvadásnál kezdődik, amikor a hó elolvad.
Ebben az esetben a csapadék hó alakjában jut be a padlásra és később okoz kárt.

Ráadásul, ha van párazáró fólia, akkor a porhó arra rakódik rá. Megfagyva megnő a térfogata és megemeli a cserepet.

Ez sem hónyomás, ez is beázásra, vagy kívülről érkező vízre térülhet.

 

Egy rekkenő augusztusi napon betévedt a biztosítóba egy ember, aki hónyomáskárt akart bejelenteni.
Kiderült, hogy összedőlt a melléképülete és az okos szomszédja azt mondta Neki, ha olyan okra hivatkozik, ami benne van a feltételben, akkor azt a biztosítónak kutya kötelessége kifizetni. És, arra jöttek rá, hogy az épület összedőlését okozhatja hónyomás.
Ebben persze igazuk is volt, csakhát a kár oka nem hónyomás volt…

 

A feketeleves: közrehatás

Hát, igen! A hónyomás kár egy olyan kártípus, ahol sokszor lehet közrehatást alkalmazni.
Másképpen, ha teljesen átlagos körülmények között hónyomáskár történik, valószínűleg más is közrehatott a kár bekövetkeztében.

Milyen közrehatások lehetségesek hónyomás kár esetén?

  • alulméretezés: a tető anyaga nem bírja a terhelést, kicsi a keresztmetszete,
  • kivitelezési, építési hiba: rosszul van megépítve,
  • anyaghiba: görcs, zárvány van benne,
  • avultság: korrodálás, korhadás, szú,
  • karbantartás elmulasztása: festés, felújítás elmaradása.

Talán mondanom sem kell, hogy az utolsó kettő a leggyakoribb közrehatás.

Az előtetők külön kategória. Ezekre az jellemző, hogy csak az egyik oldalukon vannak a falba befogatva. Ezt nevezi az építőipar konzolos szerkezetnek.

Az előtetők hónyomás kárainál legtöbbször az alulméretezés a kár oka. Sok helyen saját kivitelezésben készültek/készülnek az előtetők, mindenféle méretezés nélkül, ráérzés alapján.

Jellegzetes hibák például:

  • rossz, vagy elégtelen odafogatás a falhoz, például műanyag tiplivel,
  • nagy a tetőfelülete a falhoz fogatáshoz képest,
  • alulméretezett a szerkezet és meghajlik, eltörik,
  • nagyon nagy az előtető kinyúlása a faltól és már illett volna alátámasztani.

 

Az ide vonatkozó kormány rendelet az OTÉK: 253/1997. (XII. 20.) az országos településrendezési és építési követelményekről.
Ebben van leírva, hogy milyen előírások vonatkoznak az épített szerkezetekre, a tetőre és a hófogóra (60. §). Elég szűkszavú…
Nézz bele itt, ha érdekel, a Google rákeres Neked:
https://www.google.hu/?gws_rd=cr&ei=IDgwUpO9NZHZsga5z4CADg#q=ot%C3%A9k

 

Mezőgazdasági károk

A hó azon kívül, hogy betakarja és ezáltal melegen tartja a földet, a vetést, károkat is tud okozni.
A zárt hóréteg, ha különösen, ha a teteje megolvad és megfagy, lezárja a levegő útját a növényekhez. Ezt úgy mondják, hogy bepállik a növény, mert nem tud szellőzni.

Ha túl sok hó rakódik a faágakra, azok letörhetnek. Bár, ilyen kárt ónos eső is tud okozni.

Hónyomás jéggel

 

Védekezés a hónyomás ellen

Na, ez teljesen egyértelmű, fel kell menni a tetőre és le kell lapátolni. Nálunk ez nem annyira jellemző, de ahol sok hó esik, ott védekezni kell a hónyomás ellen.

Természetesen a sok hó miatti riasztást is lehet automatizálni. Léteznek érzékelők, amiket le kell teríteni a tetőre és, ha a hó nyomása elér egy értéket, akkor jelez. Értelemszerűen olyan helyre kell ezeket tenni, ahol nagyobb a valószínűsége a hó összetorlódásának. Ezzel megelőzhető a hónyomás kár.

És van olyan változata is, ahol több érzékelőt bekötnek egy számítógépbe, és a technika jelez, ha intézkedni kell.

A csőtörésről szóló cikkben találkozhatsz még ilyen számítógépes rendszerrel. Ott a csőre helyeznek több érzékelőt, és a számítógép sakkozza ki, hogy hol van a csőtörés.

 

Elektromos olvasztás

Védekezés a hónyomás ellen. Ahogyan az autók ablakairól is le lehet a párát olvasztani elektromosan, úgy a csatornákban, hózugokban felgyűlő havat is el lehet távolítani ilyen módon.
Nem kell mást tenni, mint egy fűtőkábelt elhelyezni, ami szükség esetén olvaszt.
Természetesen a fűtőkábelt nem csak a csatornára, vagy hófogóra lehet alkalmazni, hanem utak, lépcsők hó és jégmentesítésére. Tulajdonképpen bármit lehet vele hótalanítani.

 

Tűzoltóság

Ha egy, a tető szélén feltorlódott hó/jégtömb balesetveszélyessé válik, kérni lehet a tűzoltóság segítségét az eltávolításához. Ők azután emelőkosárral, meg csákánnyal „lebontják” az összegyűlt tömböt.

 

Felelősség

Nos, elérkeztünk az egyik kedvenc témámhoz, a felelősséghez. Vagyis, hogyan viszonyul a hónyomás a felelősséghez.

Ha voltál már olyan jogi helyzetben, ahol két ellenérdekű jogász tart egy konkrét ügyről eszmecserét, az nagyon érdekes szokott lenni. Ugyanis minden jogi helyzetre lehet érveket és ellenérveket hozni.
Vagyis, ugyanazon jogi helyzet esetében a két jogász más-más törvényre, vagy egyéb jogszabályra, esetleg jogelméletre fog hivatkozni. Más-más véleményen lesz ugyanarról a dologról.
Na, a kívülállónak itt lehet sokat tanulni!

Ebben a szellemben fogunk hozzá a dolgunkhoz.

 

Vizsgáljuk

A felelősség vizsgálatához nézzük meg, hogy a korábban említett OTÉK mit mond a hófogókról a 60. § 2. bekezdésében:

  • A 25-75° közötti hajlásszögű, és a fémlemez fedésű tetőt hófogósorral kell ellátni, ha az eresz élvonala közlekedésre szolgáló területtel határos.
  • A 10 m-nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megvalósítani.

Ez egyértelmű.

 

A legegyszerűbb védekezés a hónyomás ellen

Hónyomás veszély

 

A jogi háttér

Az a helyzet, hogy a fenti tábla kihelyezése még nem tökéletes elhárítása a jogkövetkezményeknek.
A Ptk. 6:560. § (1) szerint az épület egyes részeinek lehullásával, vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
Vagyis, ha az épület rendesen meg is van építve (a hófogó az előírásoknak megfelelő), akkor is a karbantartási körbe tartozik, hogy a károk megelőzése érdekében tegyen valamit.

Egy másodfokú bírói ítélet szerint hónyomás veszély esetén akkor jár el valaki helyesen, ha

  • rendesen karbantart, vagyis letakarítja a havat ÉS
  • kitáblázza, hogy “Vigyázz hóveszély!” ÉS
  • elkeríti a területet, ahová a hó lecsúszhat.

Vagyis az ítélet szerint, ha a tulajdonos csak az egyiket (mondjuk a kitáblázást) valósítja meg, attól még fizetnie kell.

Megfordítva, ahhoz, hogy az épülettulajdonos mentesüljön, két dolgot kell tennie:

  • egyrészt be kell tartani az építési és karbantartási szabályokat, másrészt
  • a károk megelőzése érdekében tennie is kell: hó eltávolítás, kitáblázás, elkerítés.

 

Biztosítói szemléletek

A lecsúszó hó miatti felelősség örök téma és ahány biztosító, annyiféleképpen ítéli meg a hónyomás károkat.

Van olyan biztosító, amelyik az OTÉK előírását veszi alapul:

  • ha volt hófogó, nem fizet,
  • ha nem volt, fizet

Van amelyik másként ítél:

  • ha csak hófogó volt 100%-ban fizet
  • ha volt hófogó és ki volt táblázva 50%-ot fizet,
  • Ha volt hófogó, volt tábla és el volt kerítve, nem fizet.

Persze sok variáció elképzelhető, kinek-kinek a szája íze szerint.
Hiszen azt is lehet vizsgálni, hogy

  • hogyan volt kitáblázva,
  • hogyan volt elkerítve,
  • milyen az a hófogó,
  • hóvágóra semmilyen előírás nincs, de mi van, ha csak az volt,
  • van-e károsulti közrehatás,
  • van-e megállási tilalom a kár helyén?

Szóval, hónyomás és felelősség viszonylatában van mit vizsgálni és nincs két egyforma eset.

És lehet, hogy két egyforma eset más elbírálás alá esik más-más biztosítónál. Akár a feltétel miatt, akár a döntéshozó megítélése miatt.

 

A legjellemzőbb

Felelősségi kárként a legjellemzőbb hónyomás károkozás, amikor a hó/jég egy autóra, vagy egy személyre esik. Persze, volt már tyúk, traktor, tuja is.

 

A végére…

… egy szépség:

Hónyomás szép

 

Nos, remélem hasznosnak ítélted ezt a cikket is. Ha igen, ne felejtsd el megosztani!

További cikkeket találhatsz itt: http://allomanydij.hu/blog/

 

 

 

Comments are closed.