Felelősséggel az Ügyfeleidért

Azt hiszed, hogy, ha ismered a Gfb-t és a lakásbiztosítás felelősségbiztosítását, mindent tudsz a felelősségről? Hát, most bebizonyítom, hogy nem így van!

A felelősségbiztosítás a legbonyolultabb, legszerteágazóbb biztosítási forma. Pedig az általános felelősség mindösszesen egyetlen paragrafus alapján működik, mégpedig a Ptk. (Polgári törvénykönyv) 6:519. §-ára, amely így szól:
aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Persze, már a Ptk. is kiegészíti ezt egyéb paragrafusokkal, de ez az alap.

A továbbiakban, ha Ptk-ról beszélek (ígérem nem lesz sok!) akkor az új Ptk-t értem alatta. Ha a régi Ptk. kerül szóba, azt jelzem.

 

 

Figyelem felhívás!

Ha olyannal találkozol az oldalon, amit nem értesz, akkor itt megvilágosodhatsz: http://allomanydij.hu/egre-toro-biztositas-es-karrendezo-tudasbazis/
Ugyanitt sokkal részletesebb leírást találsz a felelősségbiztosítás alapjairól, kárrendezéséről.

 

Nézzük mi is a felelősség a biztosítói szóhasználatban?

Hát, károkozás másnak:

  • Kerítést építesz, emiatt a szomszéd kertjének egy része árnyékban lesz, nem lesz annyi krumplija.
  • A bevásárlókocsit nekitolod egy autónak.
  • Munkagéppel leszakítod a felsővezetéket.
  • Nem jól csinálod meg a páciensed szájában az implantátumot, nem lehet rá fogsort tenni.
  • Rosszul tervezel meg egy hőcserélőt és nem tudja ellátni a feladatát.
  • Rossz döntést hozol, emiatt mások érdekei sérülnek

A lehetőségek száma nem végtelen, de elég nagy ahhoz, hogy érdekes legyen.

 

Imádom a felelősségi károkat! Na, jó, nem annak örülök, ha valakinek baja esik, vagy kára van. Nem.
De, a legizgalmasabb kárrendezés mindig ehhez kötődik.

  • Vétkes-e a Biztosított az okozott kárért?
  • Volt-e közrehatása a Károsultnak a kár bekövetkezésében?
  • Hogyan lehet megállapítani az okozott kár nagyságát?

Ezek olyan kérdések, aminek mindig utána kell nézni.

Ne a lakók egymás leáztatásaira gondolj! És ne is a Gfb-re.

  • Elszakítja egy munkagép a földkábelt? Milyen jogszabályok vonatkoznak ide? Hogyan kell jelölni a földkábelt a földön és a föld alatt?
  • A szerviz nem jól végzi el a CNC eszterga beállítását, ezért hibás terméket készít. Milyen előírások vonatkoznak erre? Milyen szerződés van közöttük?
  • A tisztítóban foltos lett a ruha. Mi is volt a kármechanizmus, ami ide vezetett? Milyen anyagokat használnak, és, ami okozta, hogyan okozhatta?

Ezeknek a válaszoknak a megtalálása sokszor órákig tartó kutatás eredménye. Közben szert teszek egy csomó ismeretre, amit már egy következő, hasonló kárnál könnyen tudok alkalmazni.

 

A felelősségbiztosítás ismérvei

A károsodást mindig más valaki, egy idegen személy szenvedi el.
A felelősségbiztosítás alapján a Biztosított joga, hogy a Biztosító mentesítse őt a kártérítés alól.

A biztosító a Biztosítottal van. Ez azért nagyon sokszor nem jön le, de a biztosítás célja, hogy levegye a Biztosított válláról a károkozás következményeit.

A felelősség háromszöge:

 

 

És a háromszög leírása:
A biztosítási szerződés a Biztosító és a Biztosított között jön létre.
A kárt a Biztosított okozza a Károsultnak.
A Biztosító (alapesetben) a Károsultnak fizet kártérítést.

 

És a felelősségbiztosítás kicsit hivatalosabban

A nagyon hivatalos: a felelősségbiztosítási szerződés alapján a Biztosított követelheti, hogy a Biztosító mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős és amelyet neki kellene megtéríteni a Károsult részére.

Figyeled? A fenti ábra mindhárom sarka megjelenik a szövegben!

Az általános szabályok

  • A károsult kárigénnyel közvetlenül a Biztosíttotthoz fordulhat, a Biztosítóhoz nem. Ez alól kivétel a Gfb.

 

Mondhatnád, hogy mi van az emeletes házak leáztatásaival? Ott a Károsult jön, és a Biztosító intézkedik.
Hát, egyrészt a leáztatások jelentős hányada lakóközösség-biztosítás alapján térül. Itt a Károsult maga is Biztosított.
Másrészt, a mennyiség miatt, valamint a jogi magyarázat elkerülése miatt a biztosítók inkább legyintenek, és rendezik a kárt.
Minden más biztosításnál viszont betartják ezt a szabályt.

 

A Biztosítóval szemben tehát a Biztosított lép fel igénnyel, úgy, hogy maga jelenti be a káreseményt, a Károsult kárigénye alapján.

 

  • A Biztosítónak minden joga és kötelezettsége a Biztosítottal szemben van (vele áll szerződésben).
  • A kártérítést mégis a Károsultnak fizeti. Ez alól akkor van a kivétel, ha a Biztosított már fizetett a Károsultnak. Esetleg az okozott kárt megjavíttatta, elhárította.
  • A Biztosító mentesül a kártérítés alól, ha a kárt a Biztosított szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

 

A régi Ptk-ban ez gyökeresen másképp volt.
Ott a Biztosító kifizette a szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozott kárt a Károsultnak, majd regresszálta a Biztosítottól.
A Biztosított szempontjából ez lényeges különbség. Valószínűleg a kármegelőzési kedv emelése lehetett a törvényalkotók célja.

 

  • A biztosítók kifizetik azokat a költségeket is, amelyek a jóváhagyásukkal merültek fel. Még akkor is, ha azok nem vezettek eredményre. Ezt a Ptk 6:470. § (2) írja elő nekik.

 

Nagy kérdés, hogy a költségeket a biztosítási összegen belül (ez az általános gyakorlat) fizeti-e a biztosító? Ha igen, akkor a költségek csökkentik a Károsultnak kifizethető kártérítési összeget.

Volt egy orvosfelelősségi károm, ahol a magyar fogorvos Írországban szakmai hibát vétett az ír páciens kezelése közben.
A 30 millió forintos biztosítási összeget bizony kimerítettük. Igaz, itt a Károsultnak lett előbb kifizetve a kártérítés, 19 millió Ft. Ezután érkezett az általunk jóváhagyott ügyvédi költségről a számla, amely 13 millió Ft volt. Hja, az angolul jogi szinten beszélő, az írországi tárgyalást is vállaló magyar ügyvéd óradíja és egyéb költsége igen magas.
Szóval itt az ügyvéd nem kapta meg a teljes összeget, hiszen a biztosítási összeg kimerült.

Miért is érte meg a drága ügyvédet fizetni, ha kimerült a biztosítási összeg? Nem lett volna egyszerűbb hagyni a pert a maga útján és fizetni a biztosítási összegig? Így is, úgy is 30 millió lett volna.

Nos, itt bizonyosodik be, hogy a Biztosító a Biztosítottal van! Ugyanis, az eredeti kárigény 50 millió Ft volt… Ebből csinált a megbízott ügyvéd 19 milliót. Ha nem fizetjük az ügyvédet, akkor az ír bíróság jó eséllyel megítélt volna 40-45 millió Ft-ot.
Így a Biztosítottnak csak azt a 2 millió Ft ügyvédi díjat kellett kifizetnie, ami a biztosítási összeg kimerülésével fenn maradt. Ha nem avatkozunk be, akkor 10-15 millió Ft-ot kellett volna fizetnie.

 

Hogyan határozza meg a felelősségbiztosítás a biztosítási eseményt?

A vagyonbiztosításnál egyértelmű, meghatározzuk a kár okát: tűz, csőtörés, betörés, üvegkár, stb. De, a felelősségnél ezt nem lehet így megtenni.

Itt azt határozza meg a feltétel, hogy milyen minőségedben okoztad a kárt? Vagyis milyen tevékenység közben?

  • Biciklivel nekimentél egy autónak: kerékpárosként okoztad.
  • Költöztetés közben a szekrénnyel összekaristoltad a vadonatúj parkettát: költöztetőként okoztad.
  • Munkáltatóként a beosztottad üzemi balesetet szenvedett: munkaadóként okoztad.
  • Elszabtál egy ruhát, nem jó a vevőre: szabóként okoztad.
  • Az általad készített süteményben meggymag volt, a vevőnek kitört a foga: pékként okoztad.
  • A gyárudvarodon kiömlik az olaj és belefolyik egy patakba: a telephely üzemeltetőjeként okoztad.

 

A biztosítási összeg

Természetesen a felelősségbiztosítások is tartalmaznak biztosítási összeget. Sőt, mindjárt kettőt is:

  • káronként és
  • évente.

A káronkénti limit egyértelmű. Az éves limitnél meg összeadódnak a káronkénti kifizetések.
Az év természetesen biztosítási évet jelent, biztosítási évfordulótól, biztosítási évfordulóig.

 

Abban az esetben, ha több károsult van és a kártérítések összege meghaladja a biztosítási összeget, a kártérítéseket arányosítani kell. Vagyis, mindenki kap kártérítést.
Ha 5 milliós biztosítási összegnél két károsult van (A és B) és A-nak 4 millió, B-nek 3 millió Ft a kára, akkor az 5 millió (biztosítási összeg) és a 7 millió (teljes kár) arányában kapnak 2.857.143 Ft és 2.142.857 Ft kártérítést.

 

A biztosítási összeg természetesen nagyban befolyásolja a biztosítás díját.
Ezért a Szerződők csínján bánnak vele. Viszont egy alacsony biztosítási összeg nehéz helyzetbe hozhat egy vállalkozást.
Éppen ezért a Te szereped nagyon fontos abban, hogy a lehető legnagyobb okozható kárra legyen a biztosítási összeg meghatározva. Ez persze a jutalékodat is kedvezően befolyásolja.

A legmagasabb biztosítási összeg amivel eddig felelősségbiztosításnál (kivéve Gfb) találkoztam 500 (ötszáz) millió Ft volt évente. Egy építőipari kivitelező cég kötötte. Nem kispályás cég volt.

 

Az önrész

Az önrészt ugye a Biztosított fizeti a Károsultnak.
Szerintem alapvetően nem szabad önrész nélkül eladni felelősségbiztosítást. A Biztosítottnak éreznie kell, hogy károkozás esetén neki is fizetnie kell. Na jó, ez egy káros véleménye…

Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az önrész jól be legyen lőve. Egy alacsony önrésznek nincs visszatartó ereje, a magas önrészt pedig megérzi egy kisebb vállalkozás.
Amilyen önrészekkel én találkozok, az általában 50.000 és 100.000 Ft káreseményenként. Sokszor kombinálva 10%-kal.

A legnagyobb önrész, amivel a munkám során találkoztam 1 millió Ft volt, egy országos szolgáltató cégnél.

 

A felelősségbiztosítás díja

Csak a rend kedvéért térek ki arra, hogy alapértelmezésben mi befolyásolja a felelősségbiztosítások díját. Persze, lehetnek ettől eltérőek is, gondolj csak a Gfb-re. (Ez a kutya Gfb mindig előkerül…)

Szóval a négy tényező:

  • a tevékenység,
  • az árbevétel,
  • a biztosítási összeg és
  • az önrész.

 

A tevékenységről

Vállalkozói felelősségbiztosításnál nagyon nem mindegy, hogy milyen tevékenységek vannak felsorolva a kötvényen. Merthogy a biztosító kizárólag azokra a minőségekre fog téríteni!

Ezért nagyon fontos megbeszélni a Szerződővel, hogy a Biztosított mivel foglalkozik, milyen tevékenységeket végez, mert ez lesz az okozói minősége.

Ha valaki konyhabútort gyárt, a kérdés, hogy ezeket csak legyártja megrendelésre, vagy be is építi a megrendelő konyhájába? Ha be is építi, akkor nem elég a bútorgyártást megjelölni tevékenységként, hanem a beépítést is. Mert, ha a beépítés után a bútor leszakad és kárt okoz, azt nem fizeti ki a biztosító.

 

Vagy, ha valaki megmunkáló gépek forgalmazásával foglalkozik, kérdés, hogy üzembe helyezi-e azokat és szervizeli-e utána. Ha igen, akkor kevés csak a forgalmazást, kereskedelmet beírni tevékenységként, a szervizelést is meg kell jelölni. Mert, ha nem, a szervizelés során okozott károkat a biztosító nem fogja kifizetni.

Hát ezért fontos kifaggatni. Arról nem beszélve, hogy ez is meglátszik a jutalékodon.

 

A felelősség elismerése

A felelősség elismerése nagy szerepet játszik a felelősségi kárrendezésben.

Egyrészt a Biztosított hozzáállása fontos. Ő ismeri legjobban a kár körülményeit, Ő hozza a döntést, hogy felelősség terheli-e.

Ugyanakkor a Biztosított nem biztos, hogy jogértő. Nem biztos, hogy tudja, hogy éppen milyen jogszabályokat kell figyelembe venni és hogyan kell értelmezni azokat.

És, kérdés, hogy jól áll-e a kárügyhöz? Na jó, ezt kifejtem, mert nem egyértelmű.
Lehet olyan Biztosítotti hozzáállás, hogy csak fizessen a biztosító én majd mindent aláírok (és akkor finoman fogalmaztam).
És lehet olyan is, hogy az én biztosításom alapján aztán ne fizessen a Biztosító!

A Biztosított felelősség elismerő, vagy elutasító nyilatkozata a biztosítókat általában köti.

Ha a Biztosított nem ismeri el a felelősségét, akkor legtöbbször a nyilatkozatot tudomásul veszik, elutasítják a kárigényt. Ha a Biztosított elismeri a károkozást, akkor megvizsgálják a kárügyet és elbírálják a jogalapot.

 

Kártérítés a múltbéli hibákra

Általános szabály a biztosításoknál, hogy a kockázatviselési idő alatt történő káreseményekre térít. Igaz ez a felelősségbiztosításokra is.

Vannak azonban olyan esetek, amikor ez problémát okoz, mégpedig azért, mert egyes károknál nem derül ki azonnal, hogy kár történt.

Például, egy kivitelező épít egy házat, amelyik később összedől. A gépgyártó készít egy gyalugépet, amelyről később derül ki, hogy hibás. Valaki gyomirtást vállal, de a vetéssel együtt a gyom is kikel.

Vagyis, a felelősségbiztosítás esetén a káreseményt kétfelé kell választani

  • a károkozás és
  • a kár bekövetkezésének

időpontjára.

Ezzel a felelősségbiztosítások bevezetik a retroaktív időszakot. Ebben az időszakban kell a károkozásnak történnie.
A retroaktív időszakot évben szokták meghatározni. Visszamenőlegesen, a kockázatviselés kezdetétől. Az általános retroaktív időszak egy év, de találkoztam már öt évessel is.

A kár bekövetkezésének pedig a kockázatviselési időn belül kell bekövetkeznie. És az is nagyon fontos, hogy a Biztosítottnak mikor jut a tudomására.

És most nézzük a felelősségbiztosítások főbb csoportjait!

 

A felelősségbiztosítások

Nagyon sok féle felelősségbiztosítás létezik, ezért csak a legsűrűbben használatosokat veszem itt számba.

  • Kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (Gfb).
  • Általános felelősség-biztosítás.
  • Szolgáltatás felelősségbiztosítás.
  • Termék felelősségbiztosítás.
  • Munkáltatói felelősségbiztosítás.
  • Környezetszennyezési felelősség.

És most részletesen is.

 

Kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás

A képlet egyszerű: minden gépjármű üzemben tartója köteles a jármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítást kötni. Másképpen fogalmazva, egy gépjármű csak akkor vehet részt közúti forgalomban, ha van Gfb-je.
Emiatt ebből a felelősségbiztosítási szerződésből igen sok van, ezért vettem előre. Ugyanakkor nem akarok ezen a témán sokat időzni, mivel Te nap, mint nap dolgozol ezzel a módozattal.

Lényeges eltérés a Gfb-nél, hogy a Károsult a Biztosítóval szemben közvetlenül eljárhat, intézheti a saját kárát. Persze, az a Biztosítottat (a kár okozóját) nem menti fel a kárbejelentési kötelezettsége alól.

 

Van olyan Biztosító, aki, ha a Biztosított nem tesz kárbejelentést, akkor elutasítja a kárigényt, arra hivatkozva, hogy lényeges körülmények nem vizsgálhatóak.
Az érv kristálytiszta, hiszen, ha a Biztosítottja nem nyilatkozik, nem ismerheti a Biztosító az Ő álláspontját. Emiatt inkább nem térít.

 

Tudnod kell, hogy a Gfb is tartalmaz limiteket, vagyis biztosítási összeget, csak erről nem szoktunk beszélni, olyan hatalmas összegű.
2017. január 1-től káreseményenként

  • dologi károk esetén 1.220.000 euró (310 Ft/euróval számolva 378.200.000 Ft),
  • személyi sérülés miatti károknál 6.070.000 euró (1.881.700.000 Ft).

Ez az összeg a biztosítottak számától függetlenül értendő, tehát a teljes kifizethető kártérítést limitálja.
Bele kell érteni minden fajta kártérítést, beleértve az ügyvédi, szakértői, eljárási költségeket és a kamatokat is.

 

Korábban ez káreseményenként

  • dologi károk esetében 500.000.000 Ft, míg
  • személyi sérülés miatti károknál 1.600.000.000 Ft volt.

Nyilván, a tényleges kártérítések alapján igazítottak rajta.

 

A kifizetéssel kapcsolatban sok további előírás van még, ha kíváncsi vagy, nézd meg itt: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0900062.tv
A lényeget a 12-15. §-nál találod.

 

A Gfb-ről és a gépjármű kárrendezésről a következő cikkeket olvashatod még.

A Gfb kárbejelentés titkai: http://allomanydij.hu/gfb-karbejelentes-titkai/

A Gfb kárrendezés feketén-fehéren: http://allomanydij.hu/gfb-karrendezes-feketen-feheren/

A gépjármű kárrendezés alapfogalmai: http://allomanydij.hu/van-fogalmad-rola/

 

Általános felelősségbiztosítás

Nem mindegy, hogy az az általános felelősség milyen célt szolgál?
Lakásbiztosításhoz kötöd, vagy egy vállalkozáshoz? Talán lakóközösség biztosításhoz? Esetleg egy személynek, vagyonbiztosítás nélkül?
Része a vagyonbiztosítási szerződésnek, vagy egy önálló módozat?

Mert amit a lakásbiztosításhoz, lakóközösség biztosításhoz köthetsz, annak is mások a minőségei (már tudod, a téríthető tevékenységei) és amit egy vállalkozás köthet, annak is. És mások a magánemberinek is.
Persze vannak átfedések, hiszen vannak hasonló kockázatok.

 

Az általános felelősségbiztosítás általános meghatározása

A Biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyeket a Biztosított(ak) szerződésen kívül, a meghatározott minőségükben okoznak.

Az általános felelősségnél nagyon fontos a szerződésen kívüliség. Vagyis, a károkozásnak olyan módon kell történnie, hogy az nem érinti a Biztosított és a Károsult közötti szerződéses viszonyt.

A lakásbiztosításnál és lakóközösség biztosításnál ez nem olyan merev, mert általában milyen minőségek vannak egy lakásbiztosításnál?

  • magánemberi minőség,
  • a kötvényen megjelölt épület, lakás egyéb építmény és telek tulajdonosa, vagy ezek építtetője, felújítója,
  • emberi erővel hajtott kerékpár és rokkantjármű vezetője,
  • a háziállat (esetleg kutya) tartója minőség.
  • közúti közlekedési balesetet előidéző gyalogos,
  • cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes személyek gondozója,
  • kívüli hobbi célú sporttevékenységet végző személy,
  • a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó személy,
  • önvédelmi lőfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója.

Ezeknél nem is beszélhetünk a Biztosított és a Károsult közötti szerződésről.

De, van olyan esetek, amikor lehet szerződés, de mégis belefér az általános biztosításba. Például

  • a kötvényen megjelölt épület, lakás egyéb építmény és telek bérlője, használója

Itt biztosan van szerződés a tulajdonos és a bérlő, használó között. Ha más nem, szóban.

 

Az igazi kihívás a vállalkozói biztosításoknál van.
Itt már kőkemény a szerződésen kívüliség. Ugyanis ez választja el a szolgáltatás felelősségtől.

 

Szolgáltatás felelősség

A szolgáltatás felelősség pedig pontosan a szerződésen belül okozott károkról szól. Vagyis arról, ahogy két fél között van egy szerződés, és az egyik nem úgy teljesít, ahogyan a szerződésben vállalta.
Éppen ezért a szolgáltatás felelősség a vállalkozások felelősségbiztosítása.

Nos, a legjobb tanulás a példa. Nézzük meg, hogy mikor beszélünk általános és mikor szolgáltatás felelősségről.

Egy fogorvos az implantátumot túl mélyre fúrja, emiatt az beleér az idegpályába. Az implantátumot el kell távolítani.
A szerződés az implantációra vonatkozott, ami hibásan lett teljesítve. Ez szolgáltatás felelősség.

 

Egy cég vízvezeték fektetésére vállal munkát. Az árokásás közben elszakítanak egy elektromos földkábelt.
A szerződés a vízvezeték készítésére szól, a károkozás tehát nem a szerződésen belül keletkezett. Ez általános felelősség.

 

Egy cég raktározási tevékenységet folytat. A raktárban csőtörés történik, eláznak az ott raktározott papír tekercsek.
Ez szolgáltatás felelősség, hiszen a szolgáltatás az áru raktározására és hibamentes visszaadására jött létre.

 

Egy könyvelő cég késedelmesen nyújtja be az iratokat a NAV-nak, emiatt a vállalkozást megbüntetik.
Ez bizony szolgáltatás felelősség, hiszen a helyes könyvelésre vállalt kötelezettséget a könyvelő.

 

Egy bolt rakodóterületén, rakodás közben a bolt targoncája nekimegy a szállító járműnek és kárt okoz benne.
A szerződés az áru megvételére és a szállító járműre felrakásra szól. Ezért ez általános felelősség.

 

Építőipari cég tetőt szigetel, ami a következő esőnél beázik.
Egyértelmű szolgáltatás felelősség.

 

Egy elektronikai kiskereskedelmi cég a megvásárolt TV-knek a falra felszerelését is vállalja a vevő otthonában. A TV-t felszerelik, de leszakad a falról.
A szerződés a TV felszerelésre irányult. Ez szolgáltatás felelősség.

A szolgáltatás felelősség tehát arról szól, hogy valaki nem az általa vállalt feltételek alapján teljesít valamit.

 

A szolgáltatás felelősségben rengeteg a kizárás.
Kezdve a tevékenység miattival és folytatva a következőkkel (csak a számunkra most fontosakat idézve):

  • termékfelelősség,
  • munkáltatói felelősség,
  • környezetszennyezési felelősség,
  • szakmai felelősség,
  • különböző tevékenységek felelőssége.

Érdekes, nagyjából azok, amelyeket a fontosabb felelősségbiztosítások között felsoroltam. Nem véletlen, a biztosítók szeretik ezeket önálló módozatban vállalni.

Az utóbbi kettőt azért kibontom, hogy egyértelmű legyen.

 

Szakmai felelősség

Vannak olyan szakmák, amelyek művelőinek kötelező felelősségbiztosítást kötniük. Ezeket nevezzük szakmai felelősségbiztosításnak és az ezen minőségben okozott károkat az szolgáltatás felelősség kizárja.
Természetesen külön-külön mindegyik tevékenységre lehet (és kell) felelősségbiztosítást kötni.

Hogy melyek ezek? A teljesség igénye nélkül:

  • állatorvosok,
  • biztosítási alkuszok, szaktanácsadók, többes ügynökök
  • egészségügyi intézmények,
  • építészek és építőmérnökök
  • gyógyszerészek,
  • hitelközvetítők, független pénzügyi közvetítők
  • könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók
  • műszaki ellenőrök, műszaki tanácsadók
  • orvosok
  • társasházkezelők, közös képviselők
  • természetgyógyászok
  • tervezőirodák
  • vagyonvédelmi vállalkozások, őrző és védő szolgáltatások, magánnyomozói tevékenységet folytatók.

 

Különböző tevékenységek felelősségbiztosítása

Ezek olyan tevékenységek, amelyekre nem kötelező felelősségbiztosítást kötni, tehát nem a szakmai felelősség csoportjába tartoznak. Viszont, a biztosítók nem akarják a szolgáltatás felelősségen belül vállalni ezek kockázatát.
Persze, sok tevékenység van, amelyre lehet külön felelősségbiztosítást kötni. Akár a szolgáltatás felelősségen belül, egy kiegészítővel, akár külön szerződésben.

Csak a rend kedvéért néhány ilyen tevékenység:

  • építőipari tevékenység, karbantartási tevékenység,
  • fodrász, pedikűrös, kozmetikus, manikűrös, szolárium,
  • gépjárműmosó, benzinkút, gépjárműjavító műhely, szerviz, gépjármű gumiszerelés,
  • közútkezelő, útkarbantartó,
  • rendezvényszervező,
  • tanácsadási tevékenység,
  • vásári szórakoztatás, vidámpark, kalandpark.

 

Termékfelelősség

A termékfelelősség szabályait jogszabályok határozzák meg. Ilyen fogalmak vannak bennük, mint a szavatosság és jótállás.
A termékfelelősség a termék által okozott károkról szól. Ez nagyon fontos, hiszen magának a terméknek a javítása, pótlása ki van zárva belőle.

Nézzünk példákat.

Egy cég korracél tartályokat gyárt folyékony élelmiszerek tárolására. Az egyik tartályuk anyaghiba miatt kilyukad, ezért a bele töltött 4 m3 mustár kifolyik.
A termékfelelősség a termék által okozott kárra vonatkozik, tehát a tartály nem térül, a mustár igen. Az más kérdés, hogy a tartály, amennyiben nem esik kizárás alá, szolgáltatásfelelősség alapján térülhet. És, ha a tartály anyagát más gyártotta, akkor a felelősséget tovább lehet hárítani a gyártóra.

 

Egy konyha által leszállított étel szalmonella fertőzést okoz.
A termékfelelősségi kár a fertőzés következményeinek elhárítása, az esetleges kárigények kiegyenlítése. Az étel nem térül.

 

Egy víztisztítókat forgalmazó cég egyik terméke meghibásodik, a kifolyó víz eláztatja a családi ház földszintjét.
A kifolyt víz által okozott kár térül, a víztisztító javítása nem.

A termékfelelősség is tartalmaz egy csomó kizárást még. Ilyeneket, mint

  • a gyártás dátumának megtévesztő vagy hibás feltüntetéséből eredő károk,
  • a hibás termék forgalomból való visszahívása,
  • a termék nem rendeltetésszerű használatából keletkezett károk,
  • dohány, illetve dohányipari termék által okozott károk,
  • fegyverek, robbanóanyagok gyártásából, forgalmazásából eredő károk,
  • felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából keletkezett károk,
  • jótállás, garancia, szavatosság alapján fennálló kötelezettség,
  • környezetveszélyeztető tevékenység,
  • reklámmal, hirdetéssel okozott károk.

 

Munkáltatói felelősség

A munkáltatói felelősség a munkavállalók munkahelyi baleset miatti kárigényéről szól, amelyet a munkaadóval szemben támaszthatnak.

A munkáltatói felelősség kicsit más, mint a többi.
Míg a többieknél vétkes felelősségről beszélünk, a munkáltatóinál objektívről. Pontosan úgy, mint a Gfb-nél.
Vagyis, itt a munkáltatónak kell azt bizonyítania, hogy elháríthatatlan körülmény okozta a balesetet. Ez pedig nagyon nehéz. Pont, mint a Gfb-nél.
Éppen ezért alig van olyan eset, amikor a munkáltatót nem marasztalják el.

Nézzünk példákat, mert az a legszemléletesebb.

A földalatti vezetékek építésére szakosodott cég egyik munkaárka 3 méter mély. Az oldalát nem zsaluzzák ki, a föld ráomlik a munkásra.
A munkáltató 100%-ban felelős.

 

A munkás présgépen dolgozik. A munkafolyamat az, hogy a préselendő lemezt berakja a présgép alá, majd a két kézzel működtethető kapcsolóval elindítja a préselést. Ha kész, kiveszi a formára préselt lemezt. A két kezes működtetés azért fontos, mert így mindkét kezét használnia kell, és nem tud a présgépbe benyúlni.
Persze, az ember az ember, ezért, hogy jobban haladjon, a kétkezes indítást kikapcsolja és átállítja lábbal indításra. Ezt hosszú időn (napokon) keresztül műveli, de egyszer elvéti. Ennek eredményeképpen a jobb keze három ujját a présgép csonkolja.
A jogerős bírói ítélet 20%-ban határozza meg a munkavállaló közrehatását. Pedig mindent megtett annak érdekében, hogy a baleset bekövetkezzen.

 

Megbízás alapján egy cég gáztartályokat bont egy másik cég telephelyén, úgy, hogy azokat lángvágóval szétvágja. Ha a tartályokban éghető, vagy robbanékony gáz volt, akkor ez egy nagyon veszélyes folyamat. Persze, ha mérgező, akkor is. A baleset elkerülése érdekében a megrendelőnek (a tartály tulajdonosának) kell a tartályokat kiürítenie úgy, hogy a szétvágáskor ne lehessen tűz, vagy robbanás. Esetleg mérgezés.
A harmadik tartálynál mégis robbanás történik, a munkás égési sérüléseket szenved. Noha a hibát a tartályok tulajdonosa, a megrendelő követte el, mégis munkahelyi baleset történt, a felelős a munkaadó.

 

Egy cég külső vállalkozót bíz meg az irodáinak a takarításával. A takarítás mindig reggel történik. Egy nap a cég alkalmazottja korábban megy be dolgozni és elcsúszik a még nedves burkolaton.
Noha a kár a munkavállaló figyelmetlensége miatt következett be, a felelős a munkáltató.

Ha a munkahelyi baleset miatt orvosi ellátásra is sor kerül, akkor az OEP (jó, tudom, hogy már Kormányhivatal) is megvizsgálja az ügyet. Amennyiben a munkaadót felelősség terheli (márpedig a példák alapján ez szinte mindig borítékolható), akkor határozatban kötelezi a munkaadót az egészségügyi ellátás megtérítésére. A határozat ellen persze lehet fellebbezni, ami azonnal perré válik.

Tehát, a munkáltatói felelősség kétféle kárigényből tevődik össze:

  • a munkavállaló saját kárigénye és
  • az OEP kárigénye.

A legtöbbször az OEP-é a vastagabb.

 

A munkavállalók ritkán szoktak élni kárigénnyel a munkaadó felé. Egyrészt nem ismerik a jogaikat, másrészt féltik az állásukat.

 

A munkáltatói felelősség egy speciális fajtája a gyakorlati képzésen részt vevő tanulók munkáltatói felelősségbiztosítása. Ők ugyanúgy munkavállalóknak minősülnek.
Egyes biztosítóknál automatikusan védelmet élveznek, másoknál ki kell terjeszteni rájuk a biztosítást.

 

Környezetszennyezési felelősség

Ez a felelősség a környezet károsításokra nyújt fedezetet. A környezet károsítás azt jelenti, hogy valamelyik környezeti elemben (például élővilág, föld, levegő, víz) következik be valamilyen szennyezés.
Hivatalosabban fogalmazva valamilyen kedvezőtlen változás.

Nézzünk példákat itt is.

A mezőgazdasági vállalkozó traktorral vontatott permetezőgéppel permetez. Dél van, megáll lepihenni, megebédelni a patakparton, a diófa árnyékában.
Nem zárja el jól a vegyszertartály csapját, emiatt a permetlé kifolyik, bele a patakba.

 

Egy gyárterületen több vállalkozás üzemel, az egyik egy hűtőház. Itt meghibásodik a hűtőrendszer, emiatt ammónia szivárgás történik.
Egyrészt a teljes gyárterületet ki kell üríteni és az épületeket átszellőztetni, másrészt az ammóniafelhő a lakott területre is kijut, amit szintén kiürítenek, és az épületeket átszellőztetik.

 

A városi szennyvízhálózatban dugulás történik, emiatt a szennyvíz visszaduzzad, és elönti a környező telkeket.
A szennyeződés miatt nagy területen talajcserét kell végezni.

A környezetszennyezési felelősségbiztosításnál három alapvető kritériumot szoktak megfogalmazni:

  • előre nem látható,
  • hirtelen, váratlan és balesetszerű,
  • a normális üzemi folyamattól eltérő esemény.

Ha ezek nem lennének benne, akkor sokkal szélesebb körű lenne a szolgáltatás. Olyannyira, hogy nem lehetne mérni, ami pedig a biztosítások alapvető kritériuma. A kockázat méréséről és a következményéről többet olvashatsz itt: http://allomanydij.hu/mibol-lesz-a-karterites/

 

A fentieken kívül érdemes még néhány felelősségről beszélni.

 

Munkavállalók felelősségbiztosítása

Abban az esetben segít a munkavállalónak, ha valamilyen munkavégzés közben vétkesen okoz kárt a munkáltatónak.
A vétkesség lehet valamilyen munkafolyamatnak a nem megfelelő elvégzése, de lehet szándékosság, vagy súlyosan gondatlanság is.

Itt is pontosan meg kell határozni azt, hogy milyen tevékenység végzéséről van szó. Gépgyártás, lakásfestés, könyvelés?
A biztosítható tevékenységek köre egyelőre szűk, de várhatóan bővülni fog.

 

Tervezői, tervezői művezetési és fővállalkozói felelősség

Egy 2017. január egytől életbe lépő jogszabály (353/2016. (XI. 18.) Kormány rendelet) szerint az építési tervezőknek és a fővállalkozóknak felelősségbiztosítással kell rendelkezniük.

Nyilván, mind a tervező, mind a kivitelező felelősséggel tartozik az általa végzett munkáért. Aki akart eddig is köthetett szolgáltatás felelősség biztosítást, de nem volt kötelező.

 

CMR

Nem lehet egy ilyen cikket úgy megírni, hogy nem legyen benne a CMR-ről szó.
A CMR a Cargo Movement Requirement rövidítése, amely szabadon Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Egyezménynek fordítható.

Nemzetközi fuvarozó esetében, amennyiben a szállított áru megsérül, vagy elveszik, átvállalja a kártérítést.

 

További, általánosan használatos felelősségbiztosítások

A teljesség igénye nélkül:

  • bérbeadói felelősség,
  • bérlői felelősség,
  • médiák által okozott károk,
  • nukleáris energia által okozott károk,
  • rendezvényszervezői felelősség,
  • úthibák és sorfák által okozott károk.

 

A felelősségi kártérítés

A felelősségi kártérítések két dolog köré szoktak fonódni:

  • dologi károk,
  • személyi sérüléses károk.

Emellett meg kell említeni a sérelemdíjat (régi Ptk-nál nem vagyoni kártérítés). A sérelemdíj még nagyon új fogalom. És sokkal tágabb fogalom, mint a nem vagyoni kártérítés.
A bírói gyakorlat (amit a biztosítók is követnek) még nem alakult ki, hiszen nagyon kevés az olyan perek száma, amelyek jogerősen véget értek.

A felelősségbiztosítások avult értéken térítik meg a kárt.

 

A végére

Nos, ennyi, röviden. Hasznosítsd egészséggel!

 

Ne felejtsd el a cikket megosztani!

 

További cikkeket találhatsz itt: http://allomanydij.hu/blog/

 

 

Comments are closed.