A tűzvizsgálat

Mi a tűzvizsgálat szerepe és feladata?

Egy nagyobb tűzkárom során beszélgettem egy értékesítő kollégával, a tűzvizsgálatról. Azt gondolom, hogy érdemes megosztanom Veled is azt, hogy miről is szól ez.

A tűzvizsgálat alapvető célja a tűz keletkezési okának a megállapítása.
Ezt a tűzoltóság is elvégzi, hiszen saját tűzvizsgálójuk van. De, a kárrendezés során, a nagyobb tűzkároknál minden esetben a biztosító is megbíz egy független tűzvizsgálót annak érdekében, hogy kiderítse a tűz okát, biztosítós szempontból.

A tűzvizsgálatot megnehezíti az, hogy az elsődleges cél a tűz eloltása. A tűzoltók ilyenkor az emberéletet és a vagyoni mentést tekintik elsődleges célnak. Ennek érdekében minden eszközt bevetnek.

A tűzvizsgáló által megválaszolandó alapvető kérdések:
– hol volt a tűz keletkezési helye,
– mi gyulladt meg,
– mi a tűz oka.

Ezen kívül azután vannak további kérdések is:
– történt-e szándékosság, ha igen, kinek a részéről,
– betartották-e a törvényi előírásokat,
– betartották-e a biztosítói előírásokat,
– volt-e közrehatás a szerződő, biztosított részéről és, ha igen, milyen mértékben.

És, felmerülhetnek még az alábbiak is:
– biztosítási esemény történt-e,
– a kár miatt szükséges-e átgondolni a biztosítási szabályzatot,
– a kár miatt át kell-e gondolni a tűzzel kapcsolatos előírásokat,
– a kár miatt fel kell-e mondani a szerződést.

Szóval, a tűzvizsgálat egy eszköz a biztosító kezében a kár rendezéséhez.

 

A tűzvizsgálat folyamata

1. Felkészülés
A tűzvizsgáló előre felkészül a káreseményből. Megkapja a kötvényt, a kárbejelentés anyagát. Megnézi, hogy hol keletkezett a tűz, milyen vagyontárgyak károsodtak.
Sokszor már ilyenkor felhívja a tűzoltóságot, hátha kap a vizsgálathoz hasznos infót. Ha van rendőrségi eljárás, akkor felhívja a nyomozót is. Persze, a GDPR korában sok adathoz nem juthat így, de a beszélgetésből levonható következtetések is fontosak lehetnek.
Még az interneten is nézelődik, mert ezekről a károkról sokszor van cikk.

2. Helyszíni szemle
Egyértelmű, hogy minél hamarabb ér ki a helyszínre, annál nagyobb az esélye minél több hasznos infóhoz jutni. Legtöbbször a kárszakértő előtt megy ki, esetleg együtt. Ez a legjobb.

Amit előzetesen vizsgál:
– a tűz keletkezési ideje,
– ki jelentette és mikor a tűzoltóságnak,
– mennyi idő telt el a keletkezés és a bejelentés között,
– mennyi idő telt el a keletkezés és az oltás megkezdése előtt.

És, lépésről lépésre megnézi a helyszínt, olyan adatok után kutatva, amikre nem is gondolnánk, például:
– a helyszín térbeli elhelyezkedése,
– mi az, ami az eredeti helyén van és mi az, amit a tűzoltók elmozdítottak,
– a károsult megváltoztatott-e valamit,
– van-e a helyszínen oda nem illő tárgy,
– oxigénszegény volt-e a környezet,
– bejuthatott-e idegen, ha igen, hogyan,
– milyen időjárás volt a keletkezéskor,
– milyen színű füsttel égett a tűz,
– volt-e robbanás,
– milyen égési nyomok láthatóak a mennyezeten,
– a falak, berendezési tárgyak állapota: elégett, felhólyagosodott, leégett a festék, stb.,
– hol nem volt tűz, csak koromszennyeződés,
– hogyan haladt a tűz,
– lehetett-e több tűzfészek.

És itt még csak nézelődik, fényképez. Keresi azokat a nyomokat, amelyek választ adhatnak a kérdésekre.

Ezután már elmozdít tárgyakat, hogy további válaszokat kapjon. Itt-ott lapátol egy kicsit. Esetleg mintát gyűjt későbbi vizsgálatra.
Meg fényképez.

A tűzvizsgáló sokszor vesz igénybe másik szakértő segítségét. Például, ha elektromos tűzre gyanakszik, akkor elektromérnököt. Ha kémiai okok miatt keletkezett a tűz, akkor vegyészt. De, volt már olyan ügyem, ahol építésztől kérdezte meg, hogy a tűz okozhatta-e a keletkezett kárt.

Egyre több tűzvizsgáló dolgozik drónnal, így a levegőből elemezve még több adathoz jut.

De, ezzel még nincs vége.

3. További adatok beszerzése
Meghallgatja azokat, akik észlelték a tüzet, sokszor azt is, aki bejelentette a tűzoltóságon. Ha vannak további tanúk, azokat is.
A károsult felhatalmazása alapján elmegy a tűzoltóságra, belenéz az iratokba. A fontosabbakról kér másolatot.

És, ezek alapján meg próbálja megállapítani a már korábban is feltett kérdésekre a választ:
– hol volt a tűz keletkezési helye,
– mi gyulladt meg,
– mi a tűz oka.

Legtöbbször sikerrel.

4. A jelentés elkészítése
Részletes írásbeli szakvéleményt ad, amely tartalmazza az összes általa megállapított információt.
Ez lesz utána a biztosító számára a jogalap megállapításának az alapja.

A biztosítók által felkért tűzvizsgálók szűk körbe tartoznak. Legfeljebb két tucat olyan szakember lehet az országban, akik ilyen munkát végeznek.

 

 

Comments are closed.