A mentesülés

Mit tudsz a mentesülésről?

Az előző bejegyzésem a kizárásokról szólt.
Ez magával húzza a mentesüléseket is, muszáj erről írnom.

A mentesülést az különbözteti meg a kizárástól, hogy itt a biztosítási esemény bekövetkezik. Ugyanakkor, valamilyen törvényben, feltételben, esetleg a szerződésben (kötvényben) leírt ok miatt a biztosító mégsem fizet.

Példa erre az önbetörés. A betörés bekövetkezik, de utólag kiderül, hogy a biztosított követte el. Vagy, életbiztosításnál, ha a biztosított öngyilkos lesz, bár erre egyéb szabály is vonatkozik (várakozási idő).

De, a biztosított szándékossága egy jól megfogható dolog már, ha bizonyítható.

Más a helyzet a súlyos(an) gondatlansággal.
Merthogy, a súlyosan gondatlan magatartás és a szándékosság között nagyon vékony a határ. Sokszor csak a konkrét eset ismeretében, a valós tényállás vizsgálatával lehet megállapítani, hogy melyik eset következett be. És, valljuk be, hogy ki, melyik oldalon áll, úgy ítéli meg.
A súlyos gondatlanság általában akkor áll fent, ha a gondosságnak és a körültekintésnek olyan fokú elhanyagolása történik, hogy ami már a szándékosságot súrolja.

Így aligha lehet súlyosan gondatlan, aki
– a vasalót elfelejti kikapcsolni, vagy
– a tűzhelyen hagyja a fővő ételt.

A biztosító szempontjából azért van ennek jelentősége, mert a mentesülést neki kell bizonyítania.

Ennek a felelősségbiztosítás szempontjából is van jelentősége, attól függően, hogy a szerződés melyik Ptk alatt lett kötve.
– A régi Ptk-s szerződésnél a biztosító nem mentesül sem a szándékos, sem a súlyosan gondatlan károkozásnál. A károsultnak ki kell fizesse a kártérítést és, majd visszakövetelheti a biztosítottól.
– Az új Ptk-s szerződésnél viszont mentesül a biztosító, ugyanúgy, mint a vagyonbiztosításnál. A károsult pedig mehet közvetlenül a károkozóhoz kártérítésért.

A GFB-re itt azért más szabályok vonatkoznak.

 

 

Comments are closed.